Hiába a Brüsszel-ellenes politika, javult az Európai Unió megítélése Magyarországon

Hiába folytat Brüsszel-ellenes politikát az Orbán-kormány, az elmúlt években javult az Európai Unióról kialakított kép Magyarországon – derült ki a Republikon Intézet felméréséből. 

A kutatás Magyarországra, Csehországra, Lengyelországra, Szlovákiára, Romániára, valamint Hollandiára terjedt ki, az pedig egyértelmű, hogy 

valamennyi vizsgált tagállamban javult a közösség megítélése. 

(A felmérés során feltett kérdésnél nem a támogatottságra kérdeztek rá, hanem egy ennél személyesebb viszonyra, miszerint hogy a válaszadóknak milyen képük van az Unióról.) 

Egy 1-5-ig terjedő skálán, ahol az egyes a negatív, az 5-ös pedig a pozitív képet jelöli, Szlovákiában született a legalacsonyabb eredmény 3,2-es értékkel. Csaknem azonos eredményt ért el Csehország, Magyarország, Hollandia és Románia 3,3-3,4-es átlaggal, míg a legkedvezőbb kép Lengyelországban él az EU-ról, ott 3,5-ös eredmény született. 

A tendencia egyértelmű: 

Magyarországon a többi országhoz hasonlóan 2014-re kedvezőtlenebb kép alakult ki az Unióról, de ez 2021-re kedvezőbb lett, meghaladta a 2010-es állapotot is.

Azt is megvizsgálták, az egyes országokban élők mennyire értenek egyet azzal a kijelentéssel, hogy „az Európai Unióban jó irányba mennek a dolgok”. A 2010-es évek közepén ebben a kérdésben is szkeptikusak voltak a vizsgált országok lakói, azóta azonban ebben is pozitív változás következett be. Romániában, Hollandiában, Lengyelországban és Magyarországon 50-60 százalék válaszolta, hogy jó irányba haladnak a dolgok, ettől az értéktől pedig csak néhány százalékkal marad el Lengyelország, valamint Szlovákia.

Arra a felvetésre, hogy az EU polgárának érzi-e magát, 70-80 százalék válaszolt igennel az öt országban. (Természetesen nem kizárt a többes identitás, tehát egyszerre vallhatja magát valaki az Unió és valamelyik tagállam polgárának is). 

Magyarországon a válaszadók 80 százalék feletti arányban gondolták úgy, hogy az EU polgárai is, ráadásul ebben nincs lényeges különbség a bal-, a jobboldali és a magukat középre helyező válaszadók között.

„Összességében az EU megítélése Magyarországon hasonló tendenciát mutat, mint más vizsgált országokban, ez pedig az EU-val kapcsolatos magyar kormányzati narratíva korlátaira mutat rá” – írta elemzésében a Republikon Intézet.

Nyitókép: Thierry Monasse/Getty Images