Orbán Viktor: A háború világméretű kiterjedéssel fenyeget, de a NATO nem az antant

Vastapssal fogadták Orbán Viktor megválasztását a kormánypárti képviselők hétfőn a parlamentben. A 199-ből 31 képviselő nem szavazott, az igenek száma 133.

A kormányfő megválasztásán Novák Katalin köztársasági elnök, valamint Schmitt Pál és Áder János volt köztársasági elnökök, illetve Boross Péter volt kormányfő is jelen vannak. Miután Orbán Viktor elmondta az eskü szövegét, az ülésteremben lévők elénekelték a Himnuszt. Az újonnan megválasztott miniszterelnökkel Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke is kezet fogott.

A múlt héten leköszönt államfő, Áder János az Országgyűlés május 2-i alakuló ülésén javasolta, hogy a parlament Orbán Viktort válassza miniszterelnöknek. A kormányfőválasztáson a jelenlévők több mint felének szavazatára van szükség a döntéshez. 

Az eskütétel után a miniszterelnök beszédet mond, amit az alábbiakban, folyamatosan frissülő cikkünkben nyomon követhetnek.

Orbán Viktor először a képviselőtársak támogatását és a választók bizalmát köszönte meg. „A választók bizalmáért és felhatalmazásáért megdolgoztunk, és magam is megdolgoztam” – mondta a kormányfő. 

A becsülettel elvégzett munka derűjével és önbizalmával állok önök előtt immár ötödször

 – jelentette ki.„Ellenfeleink gondoskodtak róla, hogy a választás soha nem látott nemzetközi és hazai ellenőrzés mellett történjék” – mondta a miniszterelnök. Hozzátette, hogy mindenki láthatta, hogy Magyarország olyan ország, ahol nem történhetnek választási visszaélések. Az ellenzéki aktivistáknak megköszönte, hogy segítettek megvédeni „Magyarország jó hírét és a magyar demokrácia iránt táplált közbizalmat”.

Orbán: A belharc luxus

Elgondolkodtatónak nevezte, hogy a Fidesz épp akkor aratta legnagyobb arányú győzelmét, amikor „a legnehezebb terepen kellett” megmérkőzni: szerinte összeállt ellenük a „nemzetközi baloldal és szövetségeseik, politikusok, pénzemberek és a média is”. „Brüsszel és Soros György is a mi bukásunkra játszott” – mondta. „Nincs semmi pezsdítőbb annál, mint amikor rálőnek az emberre, és nem találják el” – jelentette ki.

Mint mondta, a Fidesz annak ellenére győzött zsinórban negyedjére, hogy pénzügyi válságok, világjárvány, „migránsáradat” és háború is fenyegeti hazánkat. Példátlannak nevezte a győzelem arányát, szerinte a magyarok – a legszélesebb néptömegek is – „kifinomult történelmi ösztönökkel és különösen kifinomult veszélyérzékkel rendelkeznek”, ezer év alatt megtanulták, hogy veszély idején a széthúzás, a belharc súlyos következményekkel, országvesztéssel is járhat.

A belharc és a viszály a boldog békeidők luxusa. Most nem ilyen időket élünk. Baj idején az összefogás parancs

– mondta, hozzátéve, hogy aki ez alól kihúzza magát, veszélyt hoz a nemzetre és a hazára. Hozzátette, hogy az ilyen pártoknak a választók ellátják a baját. Szerinte a konszenzust nem keresni kell, mint valami „húsvéti tojást”, hanem meg kell teremteni, amihez erő, képesség és jó szív, jóindulat, hazaszeretet kell. „Akinek ez megvan, megkaphatja az emberek bizalmát” – mondta Orbán Viktor hozzátéve, hogy számára ez a parlamenti választás leckéje.

Gazdasági visszaesés jön

A miniszterelnök elsőrendű felelősségének azt tartja, hogy megértse, előre elgondolja, milyen idők várnak ránk, és felkészítse erre a magyarokat. Ez megtanítja az emberrel, hogy „sohasem lehetsz egyedül elég okos”, a minisztereken túl szakértők, tanácsadók, szellemi emberek tucatjaira van szükség. „Szerencsére Magyarország sohasem volt híján kiváló koponyáknak, én is számítok rájuk munkám során” – mondta.

Szerinte ami 2020 óta történt, és ami napjainkban kibontakozóban van, egy irányba mutat: Európa, a nyugati ember, benne és vele Magyarország a veszélyek korába lépett. Ez az évtized Orbán Viktor szerint a veszélyek, a bizonytalanság, a háborúk korszaka lesz. „A háború és a válaszul adott európai szankciós politika energiaválságot idézett elő” – mondta. Az energiaválság és az amerikai kamatemelések együtt elhozták a magas infláció korszakát, ez együtt elhozza a gazdasági visszaesést – vélekedett a kormányfő. Kifejtette: arra számít, hogy 

kiújulnak fenyegető járványok, a gazdasági visszaesés mélyülhet, a gazdag országok felé felerősödik a migráció, mindennek tetejébe elhúzódó, világméretű kiterjedéssel fenyegető háború zajlik 

keleti szomszédunkban. „Jó lenne, ha nem így lenne, de nekünk nem a vágyainkból, hanem a valóságból kell kiindulnunk” – közölte.

Ismét „migránsok” és növekvő igény az egyházi iskolákra

„Nagy európai lakosságcseréről” beszélt a kormányfő, amit öngyilkosságnak lát, szerinte ez abból áll, hogy a hiányzó európai keresztény gyerekeket más civilizációból érkező felnőttekkel, „migránsokkal” akarja pótolni. Szerinte a „genderőrület” is öngyilkosság, ami úgy fogja fel az embert, mint saját identitásának, szexuális identitásának megteremtőjét. És ilyennek látja a „liberális Európa programját”, ami szerinte túllép a Nyugatot eddig megtartó kereszténységen és nemzetállamokon, és elfeledkezik arról, hogy „az ember egyedül nem lehet szabad, csak magányos”.

Szerinte ebben a helyzetben kell kitűzni az utat Magyarországnak, és ezen az úton tartani. Úgy véli, a magyarokat „kemény fából faragták”, ellenállnak a „hanyatlásnak”. 

A „megalkuvást nem ismerő, hajlíthatatlan hűséget” nevezte a legfontosabb feladatnak a következő kormány számára. 

Azt mondta, külön számít a történelmi egyházak híveinek közösségeire, közölte, hogy biztosítani fogják „az evangélium hirdetéséhez szükséges feltételeket”, a szabadságot és az egyházak tiszteletét. Külön említette az egyházi iskolák, kórházak, idősotthonok iránti „növekvő igényt”, amelyek segítése a kormány munkájának fontos része lesz. A határon túli magyarok is számíthatnak a kormányra, „lankadatlanul folytatjuk nemzetegyesítő munkánkat” – ígérte Orbán Viktor.

A NATO nem az antant, és nem is válhat azzá

Ezután rátért a 82. napja tartó háborúra, aminek szerinte nem lett volna szabad elkezdődnie. 

Európának ma semmilyen eszköze sincs a szomszédjában zajló konfliktus kezelésére

– mondta. Szerinte erő és eszközök híján a kontinens vezetői meg vannak győződve arról, hogy az európai szankciók segítségével térdre lehet kényszeríteni Oroszországot. „Ez papíron lehetséges, és számos papírpolitikus lebegtet is valamiféle elméleti bizonyítékokat” – mondta, de azzal folytatta, hogy olyat még nem látott, hogy ez sikerre vezetett volna, olyat viszont igen, hogy belebukott, aki „kitalálta”. Próbál ugyanakkor abban reménykedni, hogy most másképp lesz, azt mondta, Magyarország az európai egység jegyében nem akadályozza meg a szankciókat, amíg azok nem veszélyeztetik Magyarország energiabiztonságát.

Hangsúlyozta, hogy 1999-ben ők vitték be Magyarországot a NATO-ba, létkérdésnek tartják, hogy hazánk a szövetség tagja legyen. Hozzátette azonban, hogy a NATO védelmi szövetség, „nem szabad engedni a kísértésnek, hogy tagállamai területén kívül hajtson végre támadó katonai akciókat”, a NATO „nem az antant, és nem is válhat azzá”. Orbán Viktor úgy látja, hogy a dolgok egyre rosszabbra fordulnak, az oroszok a háborút „sorozás nélkül is megvívható katonai akciónak nyilvánították”, az amerikaiak pedig „a második világháborúból ismert kölcsönbérleti törvénnyel” Ukrajnának korlátlan hadianyagot és –eszközt finanszíroznak. Ez együtt a miniszterelnök szerint a lehető legrosszabb kombináció, a háború még hosszú ideig folytatódni fog, és állandó biztonsági fenyegetést jelent.

A következő évtized legfontosabb feladata, hogy a háborúból kimaradjunk – mondta el újra a kormányfő, hozzátéve, hogy ez nem lesz könnyű, szerinte óriási nemzetközi nyomás nehezedik ránk. Azt ígérte, kitart a kormányzati álláspont mellett. 

Szerinte „sárkány ellen sárkányfűre” van szükség, amit Magyar Honvédségnek hívnak, ezt megerősíteni a legsürgetőbb feladat.

Orbán Viktor azt mondta, ebben a háborúban Ukrajna a megtámadott, és Oroszország a támadó, ezért támogatjuk Ukrajnát. A menekültek segítéséről beszélt, hozzátéve, hogy „félretesszük azt a tényt, hogy korábban a kárpátaljai magyarok milyen jogsérelmeket szenvedtek el” és azt is, hogy „Ukrajna elnöke és kormánya nyíltan beavatkozott a magyar választási kampányba, és az ellenfeleinket támogatta”.

A létezés magyar minősége vs. „Brüsszel”

Kitért az Európai Unióra: leszögezte, hogy hazánk az EU tagja, és érdekünk, hogy az előttünk álló évtizedben az is maradjon. Ám szerinte „Brüsszel” a tagállamok szuverenitásának visszaszorítására törekszik, és „Európai Egyesült Államokat igyekszik fölépíteni”. Orbán Viktor „kulturális elidegenedést” lát hazánk és Nyugat-Európa között, szerinte ez azért van, mert „mi hiszünk Európa keresztény civilizációs alapjaiban, hiszünk a nemzetállamokban (…), nekünk fontos, hogy rajtunk legyen a Jóisten áldása”. Fontosnak nevezte azt is, hogy „fenntartsuk az ezeréves magyar élet folyamatosságát, a létezés magyar minőségét a Kárpát-medencében”.

A kormányfő szerint „Brüsszel visszaél a hatalmával”, és „olyasmit akar ránk kényszeríteni, ami nekünk rossz, és tőlünk idegen”. Azt mondta, a kormány „toleranciaajánlatot” tett a migráció, a gender és az olajembargó ügyében is, amit visszautasítottak, de a kormány továbbra sem bontja le a kerítéstm és nem enged be „migránsokat”, megvédi a családokat, „a genderaktivistákat nem engedjük be az iskoláinkba, nálunk az apa férfi, az anya nő, a gyerekeinket pedig hagyják békén”. Megismételte, hogy nem fogadnak el olyan gazdasági intézkedéseket, amelyek tönkretennék a magyar családokat.

Arra, hogy mit keresünk még az Európai Unióban, Orbán Viktor azt mondta, hogy „az álmainkat”, „a szabad és egyenlő nemzetek közösségét”, „az istent félő és az emberek méltóságát védelmező” Európát. 

„Nem azért vagyunk tagjai az Európai Uniónak, mert olyan, amilyen, hanem azért, amilyen lehetne” – jelentette ki, hozzátéve, hogy amíg úgy látják, hogy erre van egy fikarcnyi esély, küzdeni fognak érte.

Gazdaságilag a Balkán felé tekint

Szerinte a NATO- és EU-tagság „jó kiindulópont, de nem válasz” az évtized kihívásaira. A válasz a nemzeti alapokon álló, sikeres gazdaságpolitika – magyarázta a miniszterelnök. 2010 és 2020 között szerinte „a nagy előretörés évtizede” volt. Megemlítette a világjárvány következtében kialakult globális gazdasági válságot, szerinte Magyarország ebből győztesen került ki, a megvalósult beruházások adnak esélyt arra, hogy az előttünk álló európai válságot is jól kezeljük, és a magyar gazdaság visszaesés helyett tovább növekedjen.

A háború következtében Orbán Viktor szerint a kelet-nyugati szállítási útvonalakat pótolni kell, a beszállítói forrásokat pótolni, miközben sok országot élelmiszerhiány fenyeget. A miniszterelnök azt mondta, ebben a helyzetben több korábbi stratégiai döntés is felértékelődik: a Belgrád-Budapest vasútvonal a Görögországba érkező tengeri szállítási útvonal folytatásaként jó eséllyel kiváltja a lerombolt ukrajnai útvonalakat, a balkáni országokkal közösen épített déli gázvezeték képes kiváltani az Ukrajnából érkező vezetékeket. Az új paksi blokkok építése és a napenergia-beruházások szerinte nemzetbiztonsági szempontból is kulcsfontosságúak lesznek.

A kormányfő szerint „két lábon állunk”: termékeink háromnegyedét Európába adjuk el, de a legmodernebb beruházások a Távol-Keletről érkeznek, ami válságállóvá teszi a hazánkat. 

Megszelídítenék az inflációt, év végére elviselhető állapotokat ígér

Arról is beszélt, hogy kétszer annyi élelmiszert tudunk előállítani, mint amennyire szükségünk van, ezért Magyarországot élelmiszerhiány nem fenyegeti, de a gabonakivitel esetén fenntartják az állami elővásárlási jogot.

Az előttünk álló évtizedben az alacsony adók, a fizikai biztonság, a fejlett közúti és vasúti útvonalak, valamint a politikai stabilitás lesznek a fő érvek a beruházásokért folytatott versenyben – jelentette ki. A most megalakítandó kormány vállalásának azt nevezte, hogy a kibontakozó európai gazdasági válság idején is megőrizzük legfontosabb eredményeinket, és ne adjuk fel fontos céljainkat. „Vállaljuk és vállalom, hogy Magyarország előre fog menni és nem hátra” – mondta a kormányfő, amit a kormánypárti padsorokból taps követett. Vállalta, hogy megvédik a teljes foglalkoztatottságot, a családtámogatásokat, a nyugdíjak értékét és a rezsicsökkentést is.

A kormány terveként említette az infláció „megszelídítését”, majd megfékezését. 

Tudhatják, hogy ódzkodom a direkt állami beavatkozástól a gazdaságba

– fogalmazott, hozzátéve, hogy ilyen helyzetben a kormánynak és a jegybanknak be kell avatkoznia. „Óvatos, de határozott árszabályozó intézkedéseket teszünk majd” – mondta Orbán Viktor. Ennek eredményei szerinte már szeptemberben látszani fognak, év végére pedig „tartósan elviselhető állapotokat” alakítanak ki, „amíg Brüsszel vissza nem talál a józan gazdaságpolitika ösvényére”.

Azt mondta, ennek megfelelően alakította át a kormányzati rendszert is. A leköszönő kormánytagoknak megköszönte a munkát, azt mondta, kiválóan teljesítettek, büszkék lehetnek a teljesítményükre. „Most azonban egészen másfajta évtized vár ránk, ezért 

a kormánygépezetet alkatrészeire kellett bontani, és az új feladatok logikája szerint újra összeszerelni.

Magyarország a béke szigete, a szabadság utolsó őrhelye 

Orbán Viktor a mai fiatal nemzedéket nevezte a legnagyobb értéknek és erőforrásnak, hozzátéve: „nem mindig látjuk ezt, mert talán nem a legélesebb elmék beszélnek a nemzedék nevében”. Ezután fontosnak nevezte, hogy „egy nemzet tudja a helyét a világban”, se túl, se alá ne becsüljük önmagunkat. Szerinte Magyarországra nem a népessége, hadserege vagy gazdasági ereje miatt irányul szokatlan mértékű nyugati figyelem, hanem azért, mert Lengyelország mellett hazánk vált „a nyugati világ utolsó keresztény-konzervatív bástyájává”. Szerinte „a kizárólagosságra és egyszínűségre törekvés szimbóluma ma Brüsszel”, „aki nem lép egyszerre, vizsgálatot kap estére”, közben viszont 

egyre többen érzik úgy, hogy Magyarország a béke szigete, a józan rend és biztonság erődítménye, a szabadság egyik utolsó őrhelye. 

„Harminc éve azt gondoltuk, Európa a jövő, ma viszont mi vagyunk Európa jövője. Érezzük a felelősség súlyát” – jelentette ki.

Mit léptek az ellenzéki a pártok?

Napirend előtti felszólalásában Jámbor András, a Párbeszéd képviselője úgy fogalmazott: hétfőn a kormánypártok diadalmenetet tartanak, miközben megélhetési, lakhatási válság van, és arról kellene beszélni, hogyan oldják meg a problémákat. Az MTI tudósítása szerint azt mondta, hogy egy ilyen válsághelyzetben a nagytőke támogatása felől a munkavállalók segítése felé kellene elmozdulni. A Párbeszéd-frakció bejelentette, hogy tagjai kivonulnak a miniszterelnök eskütételéről.

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke az ülés előtt közölte: frakciója nemmel fog szavazni Orbán Viktor miniszterelnökké választására, mert az elmúlt 12 évben szerintük csak látszatintézkedéseket hozott a kormány. Az újonnan megválasztott miniszterelnökkel azonban Toroczkai is kezet fogott.

Mint korábban megírtuk, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke kijelentette: törvénytelennek tekintik a megalakuló kormányt. A DK is kivonul az eskütételről.

Nyitókép (archív): MTI / Koszticsák Szilárd