Délelőtt megalakul az új Országgyűlés

Az Országgyűlés ünnepi, alakuló ülését Áder János köztársasági elnök nyitja meg, akinek ez lesz az egyik utolsó közjogi megnyilvánulása államfőként, mielőtt átadná a tisztséget Novák Katalinnak. Áder egyrészt kormányalakításra kéri fel Orbán Viktort, másrészt felkéri a korelnököt és a korjegyzőket az ülés vezetésére. Az előbbi mindig az Országgyűlés legidősebb képviselője, aki ezúttal a 86 éves, fideszes Turi-Kovács Béla lesz. Ő már 1956-ban politizált, amikor belépett a Független Kisgazda Pártba, aminek a rendszerváltás után is egy ideig tagja volt, első mandátumát 1998-ban az ő színeikben szerezte. A korjegyzők egyébként a legfiatalabb megválasztott képviselők.

A képviselők ezután meghallgatják Téglás András, a Nemzeti Választási Bizottság elnökének és Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját az április 3-i országgyűlési választásról.

A 199 fős parlamentben a Fidesznek 117, a KDNP-nek 18, a Demokratikus Koalíciónak 15, a Jobbiknak, a Momentumnak és az MSZP-nek 10-10-10, a Mi Hazánknak és a Párbeszédnek 6-6, az LMP-nek 5 képviselője lesz. 

Egy mandátumhoz jutott a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és egy képviselő, Hadházy Ákos várhatóan függetlenként dolgozik majd.

A mandátumvizsgálatot és a mandátumigazolást követően az országgyűlési képviselők és a nemzetiségi képviselő esküt tesz, ezt követően bejelentik az új Országgyűlés megalakulását és a 2018-ban létrejött kormány megbízatásának megszűnését. Ez a kabinet ügyvezető kormányként dolgozik tovább az új megalakulásáig.

Az esküokmányok ellenőrzése után a parlament vita nélkül határoz a választási beszámolókról, majd a korelnök bejelenti a képviselőcsoportok megalakulását. Titkos szavazással megválasztják az Országgyűlés elnökét, majd nyílt voksoláson döntenek az alelnökökről és a jegyzőkről. Mivel a pártok között nem született megállapodás a parlament alakuló ülésével kapcsolatban, az Országgyűlésről szóló törvény alapján ilyen esetben a legnagyobb létszámú frakció vezetője jogosult a házelnök személyére javaslatot tenni. A Fidesz-frakció csütörtökön közölte, ismét Kövér Lászlót jelöli házelnöknek, akinek egyik első feladata – szintén a pártok közötti megállapodás hiánya miatt –, hogy javaslatot tegyen az alelnökök és a jegyzők személyére.

Hadházy Ákos és a Momentum tartogatott izgalmakat

Fekete-Győr András a Momentum frakcióvezető-jelöltje és Hadházy Ákos, aki korábban jelezte, a párt képviselőcsoportjába ülne be a parlamentben, április 9-én arról tartott tájékoztatót, hogy nem mennek el az alakuló ülésre. Ezzel egyébként komoly anyagi áldozatot is hoztak volna, hiszen 

a jogszabály szerint a képviselő tiszteletdíjra az eskütételétől a megbízatásának megszűnéséig jogosult. 

Az esküt viszont az alakuló ülésen rakják le, ha ide nem mennek el a momentumos politikusok, valamint Hadházy Ákos, akkor az esküjüket sem tudják letenni, és emiatt fizetést sem kapnak.

Múlt héten aztán fordulat állt be, a Momentum közölte, mégis elmennek az alakuló ülésre, leteszik az esküt, de utána kivonulnak. Hadházy Ákos szerint a párt tragikus döntést hozott, amit „fenyegetés vagy valamilyen más megfontolás” miatt hozhattak. A Momentum erre úgy reagált, hogy közölték, Hadházy Ákos nem ülhet be frakciójukba, amit az LMP egykori társelnöke állítása szerint az RTL Híradótól tudott meg.

Nyitókép: Máthé Zoltán / MTI