Már az óvodában letiltják a szivárvány jelet – máris érezhetők a „gyerekvédelmi” intézkedések káros hatásai
2022. április 1. 19:27
Elbizonytalanodtak és öncenzúrát gyakorolnak az iskolák, van, ahol a HPV-oltásról sem lehet beszélni a kormány gyermekvédelminek nevezett intézkedései óta. A Gyermekjogi Civil Koalíció hatástanulmánya szerint a felvilágosítást a homoszexualitással és a pedofíliával összemosó kampány a megbélyegzést erősíti, és elvonja a figyelmet olyan problémákról, amelyekkel valóban foglalkozni kellene.
Öltözködjön és viselkedjen az irataiban szereplő nemének megfelelően, vagy másik iskolába kell járnia
– ezt az ultimátumot intézte az osztályfőnöke egy diákhoz a Gyermekjogi Civil Koalíció szerint. A szakmai hálózat, ami az UNICEF hazai szervezetének kezdeményezésére jött létre, a napokban közzétett hatástanulmányban elemezte az LMBTQI embereket érintő kormányzati lépések hatásait. Ezek az intézkedések a koalíció álláspontja szerint összemosták a szexuális felvilágosítást a homoszexualitással és a pedofíliával, és megakadályozták azt is, hogy drogprevencióról, online biztonságról, a gyerekek testi-lelki fejlődéséről tartsanak iskolai foglalkozásokat.
Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy a tavaly elfogadott, a kormány által gyermekvédelminek nevezett törvény értelmében nyilvántartásba kellene vetetniük magukat azoknak a szervezeteknek, amelyek „külsősként” tartanának felvilágosító foglalkozásokat az iskolákban. Egyelőre viszont az sem világos, hogy kitől kérhetnék a szervezetek a nyilvántartásba vételt,
az erre vonatkozó szabályozás kidolgozását ugyanis csak a vasárnapi népszavazás utánra ígérte a kormány.
Elbizonytalanodó iskolák, megbélyegzett szervezetek
A törvény előtt sem járhatott be akárki az iskolákba foglalkozásokat tartani: az intézmények felelőssége volt, hogy kiket engednek be, de mint a Gyermekjogi Civil Koalíció elemzéséből kiderül, az iskolákat elbizonytalanították a kormányzati intézkedések. Volt olyan iskola, ahol a vezetés a fenntartótól kért állásfoglalást, de nem kapott érdemi választ, ezért le kellett zárnia együttműködését az egyik civil szervezettel.
Hogy miért van szükség egyáltalán a „külsős” szervezetek bevonására, arra többek közt azzal a történettel világít rá az elemzés, amelyben egy szakértő arról számolt be, hogy egy osztályfőnök – jóval a nyugdíjkorhatáron túl lévő férfi – megkérte, hogy beszélgessen hatodikos diákjaival a szexuális zaklatásról. Az osztályban csak fiúk voltak, mert mint kiderült: aznap uszodai foglalkozás is lett volna, a lányok pedig ezeken a napokon nem mennek iskolába, mert félnek a fogdosástól és a verbális zaklatástól. Bár a tanár tarthatatlannak érezte a helyzetet, nem érezte magát felkészültnek, hogy beszélgessen erről a diákjaival, akik elmondták a szakértőnek, hogy
a szexualitással kapcsolatos kérdésekről kizárólag a pornóból tájékozódtak.
A Gyermekjogi Civil Koalíció az elemzést a Hintalovon Alapítvány, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, a Magyar LMBT Szövetség, a Háttér Társaság, a Társaság a Szabadságjogokért és Toma Andrea egyéni szakértő tapasztalataira alapozta – a közreműködők egy része maga is tartott iskolai foglalkozásokat, másokat segélyvonalaikon, jogsegélyszolgálataikon keresztül kerestek meg.
Volt olyan szervezet, amely arra panaszkodott, hogy a kormányzati intézkedések kiforgatják az alapértékeiket, a témával kapcsolatos álhírek sokat rontanak a megítélésükön. Miközben a kormányzati kommunikáció ellenséges melegpropagandistává nyilvánította őket, a közösségi felületeiken megszaporodtak a trollok és azok az emberek, akik valóban elhiszik, hogy gyerekeket akarnak átműteni. Az érdemi munkájuktól is sok energiát vesz el, hogy az ilyen vádakra és aggodalmakra válaszoljanak.
Letiltott szivárványjel és HPV-oltás
Miközben Pécsen feljelentéssel fenyegették azokat a szülőket, akik a gyerekeikkel mentek ki a Pride felvonulásra, az LMBTQI közösséghez tartozó gyerekeknek sokkal kevesebb esélyük maradt arra, hogy elfogadja őket a környezetük. Az egyik LMBTQI segélyvonalon a törvény elfogadását követő hónapokban háromszorosára nőtt a 18 év alatti telefonálók száma, és a saját nemükhöz vonzódó gyerekek magukról mondják azt, hogy „tudják, hogy ez nem normális”.
Egy szülő arról is beszámolt, hogy a gyereke a szivárványt szerette volna óvodai jelnek, de ezt a törvényre hivatkozva nem engedték meg neki.
Egy angoltanár pedig azt jelezte, hogy a diákjai nem voltak hajlandók felírni a füzetükbe olyan kifejezéseket, amelyek az LMBTQI-témához kapcsolódnak, mondván, azokat a tanár úgysem kérdezheti majd a dolgozatban.
Volt, hogy egy osztályfőnök nem járult hozzá a HPV-oltás, valamint a HIV és az AIDS témájának megbeszéléséhez sem, amit nehéz elválasztani a szexualitás témájától. A HIV-vel és az AIDS-szel kapcsolatban „zsigerből jön a buzizás”, de kevesen vannak tisztában a megfertőződés lehetséges útjaival, az anonim szűrés lehetőségeivel.
Pedagógusok teszik fel a kérdést, hogy törvényt sértenek-e, ha bármilyen LMBTQI-téma felmerül az órán.
Egy LMBTQI közösséghez tartozó iskolapszichológus pedig elmondta: behívatták az iskola vezetéséhez, és aláíratták vele, hogy az iskolai tevékenysége során „nem propagálja a meleg közösséget” – írják az elemzésben.
Elfogadhatóvá teszik a kirekesztést
A helyzet a civil szervezetekben is mérgezi a hangulatot, saját önkénteseik körében is bizonytalanságot kelt, hogy illegálisnak számít-e, amit csinálnak. A Gyermekjogi Civil Koalíció szerint a tavaly elfogadott jogszabály-módosításokkal járó tabusítás nem védi, hanem súlyosan sérti a gyerekek jogait. A nemi diszfória vagy a transzneműség komoly és összetett szakmai kérdés, amit a kormány átpolitizált, megnehezítve, hogy az érintettek szakmai szempontok alapján kapjanak segítséget és támogatást. Az iskolába járó LMBTQI fiatalok kirekesztettsége megnőtt, nagyobb eséllyel vannak kitéve szóbeli és fizikai erőszaknak, amit rosszul, vagy sehogyan nem kezelnek.
A kormányzati intézkedések a civilek szerint a már meglévő prüdériát erősítik, magukra hagyják a gyerekeket a kérdéseikkel, elfogadhatóvá teszik a kirekesztést és megbélyegzést,
miközben elvonják a figyelmet olyan problémákról, amelyekkel valóban foglalkozni kellene: például hogy hogyan hatott a járvány a fiatalok mentális egészségére.
Nyitókép: rtl.hu / Nagy Attila Károly