belföld

Népszavazás nélkül is nehéz lenne népszerűsíteni a kiskorúaknak a nemi átalakítás keserves valóságát

Molnár RichárdMolnár Richárd

2022. március 21. 5:58

Egy nemi identitásában bizonytalan gimnazista, az anyja és egy ilyen beavatkozásokat végző orvos fejtette ki álláspontját az rtl.hu-nak a nemátalakító műtétek népszerűsítéséről és a 18 év alattiak iskolai felvilágosításáról, amelyek az április 3-i népszavazás témái. Vajon kedvet lehet csinálni egyáltalán egy évekig tartó, nagyon drága, kockázatos és diszkriminációt kiváltó folyamatnak, amelynek a végén még a személyi igazolványt sem lehet lecserélni?

15 éves voltam, amikor először felmerült bennem, és azóta sem vagyok teljesen biztos magamban. Keresem, melyik címke illik rám. Valószínűleg nem vagyok lány. Szinte semmit sem tudok

– mondta az rtl.hu-nak Sára, egy 17 éves, gimnazista lány, akivel a Transvanilla Transznemű Egyesület segítségével vettük fel a kapcsolatot (kérésére a nevét megváltoztattuk). Ő és édesanyja a legfőbb érintettjei közé tartoznak annak a négykérdéses népszavazásnak, amelyet a kormány kezdeményezett, és Áder János azóta leköszönt államfő április 3-ra tűzött ki, az országgyűlési választással azonos napra. A kormánypárti politikusok által következetesen „gyermekvédelmi népszavazásnak” nevezett referendum kérdései a következők:

  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

Kit véd és mitől?

A népszavazási kérdések azt sugallják, hogy a kiskorúak nemi identitását, szexuális irányultságát befolyásolni lehet, tehát meg lehet változtatni azzal, ha a televízióban vagy az iskolában bemutatják számukra: léteznek melegek, biszexuálisok és transzneműek is a világban és Magyarországon is, a transzneműek számára pedig léteznek a születési nemük megváltoztatását célzó orvosi eljárások, műtétek. 

Azt viszont, hogy mit jelent pontosan a „nemi átalakító kezelések” népszerűsítése, a gyermekvédelminek nevezett törvénycsomag nem tisztázza. Nyilatkozataik alapján a kormánypárti politikusok vélhetően arra gondolnak, hogy nem szabad a nemátalakítást pozitív folyamatként beállítani, és ezzel rábírni az erre fogékony, vagy azt nem kellően elutasító fiatalokat. Tehát a nemátalakítás szerintük rossz dolog és ettől meg kell védeni a gyerekeket.

Mivel válaszai alapján a kiskorú Sára még nem tekinti magát transzneműnek, inkább csak bizonytalan a saját nemi identitásában, a kormány nyilván őt is megvédené a nemátalakítástól. 

A születési neme szerint lánynak tekinthető gimnazista a hatályos jogszabályok szerint azonban csak 18. életéve betöltése után kezdhetné el a nemátalakítási eljárásokat, amelyek ezután több évig tartanának. 

Először mentál-egészségügyi szakvéleményeket kellene beszereznie, majd hormonterápiát kezdenie, végül következnének a műtétek.

Sára azonban egyelőre nem tervezi, hogy nagykorúvá válva elkezdi a nemátalakítást. Abban se biztos, hogy orvosi beavatkozással kellene megerősítenie a nemét.

Ingadozom, hogy fiú vagyok, vagy se fiú, se lány

 – fogalmazott.

Hiába minden, a hivatalos papír nem változhat

Felmerül a kérdés, hogy a felnőttként nemátalakító eljárásokra vállalkozók száma alapján van-e ok a kormány aggodalmaira, vagyis arra, hogy valaki gyerekként a nemátalakítás (tranzíció) mellett dönt, és tervét 18 évesen se adja fel. A Transvanilla szerint ugyan hivatalos adatok nem hozzáférhetőek arról, hogy hány nemátalakító műtét történik egy évben Magyarországon, de becsléseik szerint néhány tucat esetről lehet szó. Hormonterápiát viszont jelenleg több száz ember folytat.

Az egyesület szerint nincs példa arra Magyarországon, hogy a törvény ellenére 18 év alatti személy nemátalakító eljárásba kezdett, és kérdésünkre ezt több, ilyen beavatkozást végző szakember is megerősítette.  

A szakemberek egyébként nem is nemváltoztató vagy nemátalakító műtéteknek nevezik ezeket, hanem nemi megerősítő eljárásoknak, műtéteknek. A Transvanilla álláspontja szerint ugyanis ezek a műtétek nem megváltoztatják valaki nemét, hanem megerősítik. Például egy transz nő szerintük nem attól lesz nő, hogy van-e vaginája vagy sem.

A civilek információival egybevágnak Bordás Noémi urológus-sebész szavai, aki az egyik legismertebb nemi megerősítő műtéteket végző szakember Magyarországon. Elmondása szerint a praxisában éves szinten közel 60-70 tranzíciós műtéti eset van, de a Magyarországon végzett műtétek túlnyomó többsége mellkas-rekonstrukció, azaz nem a genitáliákat alakítják át, csak a mellkast. A nemiszerv-rekonstrukciós munkacsoportjuk többnyire Szerbia fővárosában, Belgrádban működik. Bordás megerősítette, hogy az országos adatokra nincs teljes rálátásuk, ennek pedig részben az az oka, hogy semmilyen hivatalos statisztika nem létezik.

A nemi megerősítő műtétek elméletben részleges, 10 százalékos társadalombiztosítási térítésre jogosultak, és méltányossági kérelem alapján lehetőség van – a kérelmező vagyoni helyzetétől függően – akár a teljes költségtérítés elengedésére is. A Transvanilla szerint azonban a legtöbb eljárást manapság magánrendeléseken veszik igénybe az érintettek, itt nincs lehetőség tb-támogatásra. 

Bordás Noémi szerint az állami ellátásban gyakorlatilag alig van nemi megerősítő műtét, és az esetek jó részében azokat is esztétikai műtétként kezelik. Korábban valóban bíráltak el egyedi méltányossági kérelmeket teljes állami költségtérítésért pozitívan, a páciensek egyetlen helyre, a Szegedi Urulógiai Klinikára mehettek. A covidjárvány miatt azonban már egyáltalán nincs kapacitás az ilyen műtétekre. 

A teljes nemi megerősítő folyamat rendkívül drága, a hormonterápia ráadásul élethosszig tart. A gyógyszerek összköltsége havi több tízezer forint is lehet, a műtétek pedig súlyos milliókba is kerülhetnek. 

„Ez egy sokéves felkészülés, hosszú folyamat, amiben segítjük a betegeket” – mondja Bordás Noémi. „Általában nehéz támogató szakszemélyzetet találni Magyarországon, nehezen kapnak a segítséget a betegek az állami ellátásban. De már megvannak a kialakult csoportjaik, amelyekben egymást segítik, és van néhány nagyobb tapasztalattal rendelkező szakember az országban – pszichológusok, pszichiáterek, endokrinológus, rekonstrukciós sebész –, akihez el tudnak jutni. 

Persze mehetnének elvileg a területileg illetékes szakellátásba is, ám nagyon sokszor visszautasítják, diszkriminálják, stigmatizálják őket. 

Az is előfordul, hogy a kellő tapasztalat hiányára hivatkoznak, vagy félnek a peres eljárásoktól, a jogi szabályozástól. De a szakvélemények beszerzését és egyéb terápiák jó részét Magyarországon is el lehet kezdeni vagy végezni.” 

Bordás Noémi

A szakember szerint nem a költségek vagy az egészségügyi terápiák hiánya jelenti a legfőbb problémát Magyarországon a transzneműek számára. 

Hanem az, hogy a műtétek után sem lehet nemet és nevet változtatni az okiratokban, vagyis a nem jogi megerősítését lehetetlen elvégezni.

Az Országgyűlés kormánypárti többsége 2020 márciusában fogadta el azt a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett törvénymódosítást, amely a születési nemet állapítja meg az anyakönyvbe bejegyzett hivatalos nemként, ez utólag nem változtatható meg.

„De hogyan menjen el egy nőként kinéző, de a papírjai alapján férfi nemű ember egy állásinterjúra vagy kibérelni egy lakást? Alapvetően diszkriminálják a transzneműeket ebben a helyzetben. Megnehezítik számukra, hogy a társadalom számára hasznos életet éljenek” – mondja Bordás Noémi.

Korhatárral vagy anélkül

A szakemberek tehát egy évekig tartó, nehéz és rendkívül drága folyamatként írják le a nemi megerősítő eljárásokat, aminek a végén ráadásul a születési nevet és nemet sem lehet lecserélni. Vajon népszerűsítésnek számítana-e, ha mindezekről már az iskolában hallanának a gyerekek? Sára az rtl.hu-nak azt mondta, hogy először az általános iskolában, biológiaórán tanult a homoszexualitásról és a transzszexualitásról. Ekkor fogalmazódott meg benne, hogy az ellenkező nemhez tartozónak érzi magát. „A tanár azt mondta, nem érti a transzokat, de elfogadja őket” – mesélte Sára.

Arra a kérdésünkre, hogy örült volna-e annak, ha az iskolában nemcsak a tanárok, hanem szakemberek, esetleg a transz embereket segítő civilek tartanak neki előadást, Sára úgy reagált: egy kicsit egységesebb tudás a témában jól jönne mindenkinek az osztályában, hiszen nagyjából fele-fele arányban elutasítóak vagy elfogadóak a transzokkal kapcsolatban. 

Jó lenne látni a többiek reakcióit, hogy eldönthessem, kiben bízhatok és mit oszthatok meg vele 

– tette hozzá Sára, aki szerint bántások eddig nem érték az iskolában, viszont csak a barátainak mondta el, hogy valószínűleg transznemű. Akik csak sejtik róla ezt, szerinte szintén az LMBTQI-közösséghez tartozhatnak.

A konkrét népszavazási kérdésekről azt mondja, szerinte nem jó, ha csak a szülőktől hall egy gyerek a transzokról és a nemi megerősítő eljárásokról. „Ha homofób a szülő, akkor a gyerek előbb-utóbb úgyis talál valamit a neten. Pont az ő gyerekeiknek lenne jó, ha nem csak a gyűlölködést hallanák” – véli a gimnazista, aki 18 év alatt is lehetővé tenné a nemátalakító kezelést, amennyiben valakinek tényleg szüksége van rá.

Bordás Noémi szerint az, hogy 18 év alatt vagy fölött bárkinek indokolt-e a nemi megerősítő folyamatok bármelyike, alapvetően mentál-egészségügyi döntés kérdése. 

Nem véletlenül telnek el hosszú évek, amíg a műtétekre feljogosító szakvélemények megszületnek, ezzel kizárva a rossz diagnózisból eredő beavatkozások lehetőségét. Ugyanis ilyenekre is akad példa, de nagyon ritkák. 

„Én ezt sebészként nem tudom eldönteni. Sok páciensem számolt be róla, hogy pokoli volt volt, amíg eljutottak 18 éves korukig, és végre elkezdhették a nemi megerősítő folyamatot. De a törvényi szabályozás miatt ennek jelenleg nincs más útja. Azok közül, akiken már nemi megerősítő műtétet végeztek, már nagyon kevesen gondolják meg magukat. Kimutatható, hogy például a látásjavító műtéteket többen bánják, mint a nemi megerősítő műtéteket” – mondja Bordás Noémi .

Gyermekéhez hasonlóan óvatos a nemátalakítás kérdésében Sára édesanyja is. Szerinte kamaszkorban sok minden felbolydul, nem jó ilyenkor elhamarkodottan végleges döntést hozni. „Az ok-okozati viszony szerintem gyakran pont fordított: nem a transz identitás miatt jelentkeznek lelki problémák, hanem a lelki problémák vannak előbb, és abból keres kiutat a tranzícióval sok fiatal. Ha ez igaz, akkor a lelki problémák nem oldódnak meg a műtétektől. Tegyük rendbe a lelki zűröket, és meglátjuk, mi történik az identitással” – vallja az anya.

Úgy véli, ha gyermeke eláll a tranzíciótól és elfogadja a meglévő testét, az jó. Ha pedig nem, akkor magabiztosabb transz lesz, békében a döntésével és azzal a testtel, amit a kezelésekkel kap. Ami viszont nem biztos, hogy egyezik majd az idealizált képpel.

Lehet, hogy van, akinek jó lenne hamarabb megkezdenie a tranzíciót, de én örülök, hogy van a 18-as korhatár

– tette hozzá Sára anyja.

Arra a kérdésre, hogy szerinte iskolai foglalkozásokon is tanulhassanak-e a kiskorúak a transzokról és a nemi megerősítő eljárásokról, azt felelte: el tudja képzelni, hogy egy felvilágosító óra keretében beszéljen a szakember az LMBTQI emberekről is, szülői beleegyezésre viszont szükség van. Szerinte megkaphatná mindenki a szakemberek elérhetőségét, hogy ne maradjanak magukra azok a gyerekek sem, akik családon belül nem tudnak beszélni a nemi identitásukról.

De szeretném, ha a felvilágosítást nagy rálátással rendelkező szakemberek végeznék, általuk kidolgozott terv alapján, szakmai ellenőrzés mellett. Vagyis nem egy LMBTQI-szervezet emberei és nem is politikusok. Hanem pszichológusok, szülésznők, nőgyógyászok, védőnők, urológusok

– tette hozzá.

Abban viszont Sára és az édesanyja is egyetért, hogy a népszavazási kérdések és azt kísérő kampány csak árt azoknak, akik kiskorúként bizonytalanok a nemi identitásukban. Sára személyes támadásként, kirekesztésként élte meg már a gyermekvédelminek nevezett törvényt is, amelynek szövege a homoszexualitás és a nemátalakítás népszerűsítésétől igyekszik megvédeni a kiskorúakat. Édesanyja pedig károsnak és hazugnak tartja a kampányt, amelynek célja szerinte az emberek egymás ellen hangolása és a félelemkeltés.

Csak szeretnének önmaguk lenni

Bordás Noémi páciensei közül a legfiatalabbak 20 év körüliek, a legidősebb beteg pedig, akikről tud, 65 éves volt. „Még ebben a korban is el lehet kezdeni egy ilyen folyamatot. Sokakban fogalmazódik meg ekkorra, hogy nem akarnak így meghalni. Azt mondja, ő megpróbált megfelelni a társadalmi elvárásoknak, volt családja, gyereke, de mégsem akarja így befejezni az életét. Évtizedekig szenvedett, de most végre önmaga szeretne lenni.”

A szakirodalom szerint jóval több transz nő kezdeményez nemi megerősítő műtéteket, Bordás praxisában viszont a nemi arány közel fele-fele az utóbbi három év alapján. 

„A valóságban sokkal többen szenvedhetnek azokon felül, akik végül eljutnak hozzánk és belevágnak a tranzíciós folyamatokba. Sokan nem is tudják, hogy hova kellene fordulniuk. Párszor belefutottak az elutasításba, a megaláztatásba, a diszkriminációba, és emiatt feladják. Van olyan betegem, aki elkezdte a folyamatot, de olyan családi vagy munkahelyi ellenállás lett vele szemben, hogy feladta a hormonterápiáját. Van, aki ilyenkor csak néhány évre szünetelteti az eljárást. Azonban évek múlva visszajönnek, és azt mondják: megpróbáltam megfelelni a normáknak és úgy élni, ahogy a családom elvárta tőlem, de nem sikerült, úgyhogy próbáljuk meg még egyszer.  

A mi feladatunk az, hogy visszaadjuk őket az életnek. És hogy ne engedjük, hogy a zömük a 30-as, 40-es éveire öngyilkos legyen.

Nyitókép: Getty Images

#belföld#transznemű#nemátalakítás#népszavazás#kiskorú#választás 2022#lmbtq#ma

Címlapról ajánljuk