Elegük van a gyerekorvosoknak, ellehetetleníti a munkájukat a folyamatos igazolási kényszer

Bár a rendelés csak 11-kor kezdődik, Dr. Győri Blanka telefonja már kora reggel csörögni kezd. A Balatonalmádiban dolgozó gyerekorvost egyik szülő hívja a másik után. A többségük ugyanazért telefonál: igazolást szeretne kérni a gyerekének. Bent a rendelőben a telefont hol Győri doktornő veszi fel, hol az asszisztense. Ha van idejük, rögtön kiállítják a papírt, de ha éppen vizsgálnak egy beteget, akkor későbbre marad.

Van, amikor órákkal, akár 4-5 órával a rendelési időn túl is csináljuk az adminisztrációt

– meséli a gyerekorvos. „Minden alkalommal, amikor egy szülő igazolásért telefonál, akkor ki kell kérdezni, hogy miért hiányzik a gyerek. Akkor is, ha valamilyen banális problémáról van szó, mert el kell dönteni, hogy elég-e otthon kezelni, vagy jobb, ha bejönnek egy vizsgálatra.”

A szülő kifaggatása után a gyerek állapotát rögzíteni kell a rendelői szoftverben, majd jöhet az igazolás megírása, kinyomtatása, aláírása, lepecsételése. A papírt aztán vagy beszkennelik és elküldik e-mailben, vagy a szülő eljön érte.

Az intézmények többsége három nap igazolását engedi meg a szülőknek, utána csak orvosi papírt fogadnak el. Ha pedig egy gyerek betegség miatt hiányzott, akkor orvosi igazolást kérnek arról, hogy újra közösségbe mehet. A gyerekorvosok leterheltsége az elmúlt hónapokban extrém módon megnövekedett, mert a gyerekeket a covidtól tartva jóval gyakrabban küldik haza olyan tünetek miatt – köhögés, orrfolyás, enyhe fejfájás –, amik nagyon gyakoriak a közösségbe járó gyerekeknél. Bár ezek többsége általában orvosi segítség nélkül is elmúlik, az iskolába járáshoz kell a pecsétes papír. A szülők pedig máris tárcsázzák a gyerekorvos számát. Rengetegen.

„Volt olyan napunk, amikor 150 ellátást végeztünk. Hogyha csak néhány percet szánunk valamire, ez akkor is irtózatos nagy teher” – mondja Dr. Győri Blanka. „Volt, hogy este nyolcig tartott, mire mindenkivel egyeztettünk, beszéltünk, elküldtük az igazolást. A rendeléssel együtt ez 12 óra munka egyhuzamban, éppen csak annyi időre megállva, hogy a rendelőben együnk vagy igyunk valamit.”

Az elkészült igazolások egy kartondobozban gyűlnek, ami szinte mindig tele van. A többségüket olyan apróbb betegség vagy múló rosszullét miatt kellett kiállítani, ami nem is igényelte azt, hogy orvos lássa a gyereket. „Például, mert fájt a feje, egy iskolás gyereknek. Az elmúlt hetekben nagyon sok front volt, sok gyereket hazaküldtek. De pár órával később már kutya bajuk.”

A rendületlenül csengő telefon a gyerekorvos szerint ellehetetleníti a kapcsolattartást a betegekkel.

Rettentően leterhelő nekünk. Mindig attól fél az ember, hogy pont az nem jut el hozzám telefonon, akinek valóban akut segítségre vagy ellátásra van szüksége. Miközben én arról beszélgetek egy szülővel, hogy a gyereke két napot náthás volt 

– mondja.

Órákat túlóráznak a gyerekorvosok

A nap végén Dr. Szalóczi Beáta íróasztalát beborítják az elkészült igazolások. Budán, a II. kerületben rendel. Azt mondja, tiszta szerencse, hogy a rendelőt csak ő használja és nem egy kollégájával osztozik rajta, mert így a rendelési idő után ott tud maradni adminisztrálni.

„Mindenki túlórázik valahogy. Attól függ, hogyan tudja megoldani” – mondja nevetve, de azért érezhető bosszúsággal. Ő a rendelési ideje alatt próbál szigorúan azokra a gyerekekre koncentrálni, akik a váróban várakoznak, a papírmunkát előtte és utána csinálja.

Nem az a baj az igazolásokkal, hogy többet kell dolgozni. Az a baj, hogy totál értelmetlenek, és hátráltatják a szakmai munkát: legyen az betegellátás, prevenciós munka, szűrővizsgálatok vagy a védőoltások beadása

– sorolja. „A gyerekkorban megszokott egyszerű betegségek nagy része a szülők által kezelhető, szükség esetén orvosi tanáccsal, amit telefonon is átbeszélhetünk. Egy náthánál semmi szükség arra, hogy orvos igazolja azt, hogy mondjuk kedden indult és pénteken fejeződött be, mert a tüneteket a szülő észleli.”

A doktornő azt mondja: nagyon gyakori, hogy csak a szülő által elmondottakra tudnak hagyatkozni, mert lehet, hogy a gyerek egyet sem köhécsel a rendelőben, miközben az egész éjszakát végigköhögte. Szerinte az igazolások mostani rendszere jogi szempontból is megkérdőjelezhető.

A saját orvosi pecsétemmel, amiért szakmai felelősséget vállalok, kénytelen vagyok ezt a papírt lepecsételni és az aláírásommal hitelesíteni. Miközben a tartalmáról nem tudok meggyőződni: például, hogy fájt-e a feje a gyereknek. Én ezt kizárólag a szülő elmondásából tudom, vagy a gyerekéből, ha nagyobb gyerekről beszélünk. Ezek az igazolások így, ebben a formában csak arra jók, hogy orvosi, pecsétes papírt lehessen lobogtatni

– jegyzi meg.

Pár hete ő is átesett a covidfertőzésen, de az igazolásokat közben is folyamatosan gyártani kellett: négy nap alatt 103-at. Miután meggyógyult, levelet írt a szülőknek, és azt kérte: segítsenek lobbizni és az intézményvezetők figyelmét felhívni az igazolások jelentette problémára.

„Számos egyeztetés, javaslat, kérvényezés zajlott az egészségügyi és oktatásügyi döntéshozókkal, azonban minden alkalommal elutasították a kéréseinket és javaslatainkat, mert sajnos a közoktatási államtitkárság nem partner a probléma megoldásában” – áll a levélben.

Fefüggesztik az igazolások kiadását

Egy Sárváron dolgozó csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos nyilvános Facebook-posztban vezette le részletesen, hogy mennyi időt töltenek papírmunkával. Egy február eleji nap példáján keresztül, amikor 52 igazolást kértek tőle.

„Igazolásonként 5 perccel számolva (...) a mai napon 260 percet = 4 óra 20 percet dolgoztunk csak azért adminisztratív munkát végezve, hogy a jól lévő gyermekek számára az igazolásokat kiállítsuk – ezzel gyakorlatilag a mai rendelési időnket lefedtük.”

Mivel azon a héten 190 igazolást kértek tőlük, majdnem 16 órát, vagyis négy napnyi rendelési időt töltöttek papírmunkával. „A számokon magunk is megdöbbentünk. Elkeserítő” – összegez a szakorvos a poszt végén. „Mennyi idő jut így a valóban egészségügyi ellátásra szoruló gyermekekre?” – teszi fel a kérdést.

Február elején több gyerekorvosi rendelőben felfüggesztették az igazolások kiadását.

„A héten szünetel azon orvosi igazolások kiállítása, amelyek kapcsán tényleges betegellátásra nem volt szükség, csak erre a dokumentumra” – írták az egyik budakalászi rendelő Facebook oldalán. 

Ha lenne orvosi szempontból értelme, akkor természetesen szó nélkül írogatnánk, de értelmetlenül és súlyosan hátráltatja a betegellátást

– tették hozzá egy másik posztban.

Az igazolások rendszerének megreformálásáért indított Bizalmat a Szülőnek, pedagógusnak, értelmet az orvosi igazolásnak Facebook-csoport oldalán pedig arra hívják fel a figyelmet: az oktatási intézményeknek joguk van bizonyos járványügyi döntéseket meghozni. A csoportot létrehozó gyerekorvosok szerint napi szinten fordul elő, hogy a covidgyanús, vagy szoros kontaktnak minősülő gyerekek az iskolaigazgatók döntése alapján bejárhatnak az órákra. Egy hasfájás miatti hiányzásnál viszont elvárják az igazolást.

A kormány tudna közbeavatkozni

A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke az rtl.hu-nak azt mondta: „azok az igazolások, amelyek egyértelműen a szülő szavait igazolják, mindenképpen a felesleges igazolás kategóriába sorolhatók.”

Dr. Havasi Katalin más példát is említ: amikor a tavaszi beiratkozásnál a szülőknek papírt kell vinni arról, hogy a gyerek mehet közösségbe. „Mire szeptemberben megkezdődik az óvoda, ennek semmiféle relevanciája nincs. Tavasszal nem tudjuk megmondani, hogy mi lesz pár hónappal később, szeptemberben a gyerekkel” – hívta fel a figyelmet.

A szakmai szervezet szerint a megoldás az lehetne, ha a szülőknek több jogot adnának a hiányzások igazolására. „Ilyenkor a szülő nyilatkozik, és a szülő vállalja a felelősséget a saját nyilatkozatáért, hogy a gyereknek semmi olyan tünete nincs, ami arra utalna, hogy beteg, vagy betegség lappang a szervezetében, nem találkozott fertőző beteggel, nincs semmilyen tünete” – sorolta az elnök, aki szerint ez a nyári táboroknál már bevált.

A gyerekorvosokat képviselő szakmai szervezetek többször egyeztettek a kormánnyal az igazolásokról. Az egyik ilyen tárgyalás után 2020 februárjában Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár aláírásával tájékoztató levelet küldtek az intézményvezetőknek és gyerekorvosoknak. Ebben kifejtik, hogy

az igazolások célja a hiányzások visszaszorítása, mert az szerintük „növeli a tanulmányi eredményességet”.

Az államtitkár szerint a kormány nem szeretne országosan egységes napszámot meghatározni arra, hogy hány napot igazolhatnak a szülők. Majd a saját minisztériumának egy korábbi rendeletére hivatkozva leszögezi: betegséget csak orvos igazolhat, és „bár sokakban felmerült, hogy a szülők több napot igazolhassanak, ez a jogszabályhely a betegségek szülők által történő igazolására nem ad megoldást”.

Az rtl.hu kereste a kormányt, hogy tervezik-e az igazolásokra vonatkozó szabályok megváltoztatását, és mi a véleményük arról, hogy gyerekorvosok szerint a mostani helyzet a gyerekek biztonságos ellátását veszélyezteti. Arra is rákérdeztünk, hogy a gyerekorvosok extrém leterheltsége miatt lehetővé teszik-e a szülőknek, hogy több hiányzást igazoljanak. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától azonban többszöri megkeresésre sem kaptunk választ.

Nyitókép: Dr. Szalóczi Beáta