Ez a hat mandátum akár arról is dönthet, ki alakíthat kormányt

Hat egyéni választókerületben is komolyan beleszólhatnak a végeredménybe a kispártok – mondják a Választási földrajz Facebook-oldal készítői. Ez a hat mandátum akár arról is dönthet, ki alakíthat majd kormányt.

A Fidesz által 2011-ben átalakított választási rendszerben a 199 parlamenti mandátumból 106 egyéni választókerületben dől el. Ezért április után nagy valószínűséggel annak a politikai oldalnak lesz többsége az Országgyűlésben, amelyik több egyéni mandátumot szerez.

A Kutyapárt budai bázisa

Budapest 3-as választókerülete az egyik, ahol egy kispárt jelöltje döntheti el az eredményt. A tehetős hegyvidéki kerületben a Fidesz-KDNP Fürjes Balázst, a Miniszterelnökség államtitkárát, az Egységben Magyarországért pedig Hajnal Miklóst indítja. De itt indul Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke is. A korábbi választások alapján Bódi Mátyás geográfus és választási szakértő úgy véli, Hajnal Miklós megnyerhetné a kerületet, de Kovács Gergely jó szereplése fordíthat az eredményen.

„Ha egy kisebb párt jelöltje országosan ismert politikus, vagy helyben nagyon népszerű, nagyon beágyazott, vagy a pártja nagyon népszerű az adott választókerületben – ezek mind olyan tényezők, amik alapján feltételezhetjük, hogy befolyásolhatják a választásnak a végkimenetelét” – mondta az RTL Híradónak a szakértő.

Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke azt mondta a Híradónak, hogy ők elsősorban nem egyéniben számítanak a szavazatokra. „Nekünk a listás szavazat sokkal fontosabb, mint az egyéni. Mindamellett meg 

úgy gondolom, hogy az elmúlt két évben én többet tettem azért, hogy a Fidesz ne legyen népszerű a XII. kerületben, mint Hajnal Miklós, de hát ennek ellenére nyilván drukkolok neki.

Kovács Gergely a hegyvidéki önkormányzatba kompenzációs listán jutott be a párt egyéni jelöltjeinek szép teljesítménye miatt. A területen ugyanis a kutyapártos jelöltek összesen a szavazatok 12,3 százalékát zsebelték be 2019-ben. Kovács valóban nagyon aktív a kerületben, sok esetben az ellenzéki városatyákkal (elsősorban az MSZP-s Vincze Gézával) is összekülönbözve pozicionálja magát. A Választási földrajz szakértőinek becslése – amely nem számol harmadik jelölttel – a két jelölt között csupán 9 százalékpontos különbséget prognosztizál.

Budapesten a 3-as mellett a 6-os kerületben is beleszólhat a végeredménybe a Kétfarkú Kutya Párt másik népszerű politikusa, Döme Zsuzsanna, a IX. kerület alpolgármestere, aki a jelenlegi polgármester Baranyi Krisztina támogatását is élvezi.

Itt a szakértők nem tudnak az önkormányzati választások eredményeire hagyatkozni, mivel ebben a kerületben az MKKP teljes mellszélességgel beállt a későbbi polgármester mögé. Viszont a 2018-as országgyűlési választáson még szép eredményt értek el, főleg Józsefváros északkeleti részében és a József Attila lakótelepen. Ráadásul az EP-választáson a párt listája 4,5 százalékos eredményt ért el.

A Mi Hazánk titkos tartalékai

Vidéken viszont a Mi Hazánk van hasonló helyzetben. Csongrád megyében a 2-es és a 3-as választókerületben, Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 4-es, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is a 4-es választókerületében szerepelhet jól a Mi Hazánk jelöltje. A szakértő szerint nehéz megmondani, hogy a két kispárt szavazói hogyan döntenek majd április 3-án.

„A 2018-as példa azt mutatta meg, hogy a kutyapárt szavazói, tipikusan azokban a körzetekben, ahol nagyon kiélezett volt a verseny, akár 40 százalékban is átszavaztak amúgy az esélyesnek gondolt ellenzéki jelöltre. 

A Mi Hazánkkal kapcsolatban azonban még nincsenek ilyen információink, mert ők most indulnak először országgyűlési választáson.

A két Csongrád-Csanád megyei kerület közül a 2-esben Toroczkai László okozhat meglepetést. A Mi Hazánk elnöke Ásotthalom polgármestere is, a párt támogatottsága ebből kifolyólag is kiemelkedő a megyében. Az EP-választás alkalmával közel 5, míg az önkormányzati választásokon (úgy, hogy a két megyei jogú városban nem voltak jelöltjeik) 4 százalékot értek el, ráadásul nyolc településen a legerősebb lista a Mi Hazánké volt, ha a Fidesz-KDNP-t nem számoljuk – írták az elemzők az rtl.hu-nak.

A Mi Hazánkat kedvelő települések mindegyike a megye említett két választókerületében foglal helyet, a 2-esben, illetve a 3-asban, ahol Laczkó Zsolt szerezhet – a két nagy politikai tömb jelöltjei mellett – szavazatokat. Míg a párt elnöke főleg az adott választókerület egyharmadát képező, Szegeden kívüli déli homokháti térségben szerezheti szavazati többségét, addig Laczkó Zsolt Csongrád, Dóc és Fábiánsebestyén településeken számíthat több szavazatra, hiszen ezeken a településeken a párt az önkormányzati választásokon bőven 10 százalék fölötti eredménnyel végzett.

A Mi Hazánk korábbi eredményei – leginkább a Törökszentmiklóson elért több mint 11 százalék – alapján ugyancsak erős kerületnek számít náluk Jász-Nagykun-Szolnok megye 4-es kerülete, ahol Szabó Bettina a jelöltjük. Bár a jelölt országosan nem annyira ismert, a párt helyi beágyazottsága az elmúlt két választás eredményei alapján láthatóan jelentősnek mondható.

A Mi Hazánk Mozgalom már jóval a Völner-ügy kirobbanása előtt témájává tette a bírósági végrehajtások körüli igazságtalanságokat. Ezeknek az ügyeknek az arca nagyon sok esetben a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 4-es választókerületében induló Fiszter Zsuzsanna volt. A kazincbarcikai kerületben ráadásul jelentős az ezekben az ügyekben érintettek aránya, így várható, hogy a jelölt támogatása messze a párt országos átlaga fölötti lesz. A Választási földrajz oldal becslése alapján ez a kerület is a szorosabbak közé tartozik.

Nyitókép: A Magyar Kétfarkú Kutya Párt nemzeti összkarácsonyi békemenetete 2018. december 21-én – Mohai Balázs/MTI