Ezek az autók jelentették a szabadságot a 90-es években – te melyikbe ülnél vissza?

A különcök csodabogara: Volkswagen Beetle

A „bogárhátú” autó messze nem a szocialista blokk gyártmánya volt, mégis az egyik legismertebb autó maradt Magyarországon is. A II. világháború után elárasztotta a nyugat-európai és amerikai utakat, és mire elérkezett a rendszerváltás időszaka, már valódi kultuszautó lett. 

A ’70-es, ’80-as években nálunk leginkább nyugatról hazahozott, használt példányok formájában tűnt fel – az utcán sétáló gyerekek azonnal ráböktek: „Bogár!” Nem volt gyakori jármű, de feltűnő formája, egyszerű technikája és cuki karaktere miatt sokan álmodoztak róla. 

A legtöbben a 1200 köbcentis, 34 lóerős változatot ismerték, aminek csörgedező, farmotoros hangja összetéveszthetetlen volt. A hűtővíz nélküli, léghűtéses motor egyszerre volt előny (télen gyorsabban melegedett), és hátrány (nyáron könnyen túlmelegedett városban). Nem volt benne szervokormány, központi zár vagy elektromos ablak – viszont lélek annál több. Az árát nehéz pontosan megmondani, hiszen többnyire használtan érkezett. Egy 1970-es években gyártott példány a 80-as években 80–150 ezer forint körül cserélt gazdát, ami többhavi fizetésnek felelt meg. Újként a ’70-es években Nyugat-Európában olcsó autónak számított, de nálunk sosem volt hivatalosan forgalmazott tömegmodell. A Beetle nem a sorban állásról, hanem az álmodozásról szólt: azok választották, akik valami mást akartak, akiknek volt német rokonuk, vagy akik itthon különcnek számítottak. Ez az autó nem a lakótelepi parkolók sztárja, hanem a garázs mögött rejtegetett szerelemprojekt volt – már akkor is, amikor még nem hívta senki retrónak.

A magyar családok kedvence: Fiat 126p

A legendás „kispolszki” talán az egyik legjobban összeforrt a magyarországi autózás történetével. Bár apró termetű és egyszerű szerkezetű autó volt, a kispolszki több generáció számára jelentette az első igazi négykerekűt. Az állami tervezésű autógyártás és korlátozott kapacitás miatt azonban nem lehetett csak úgy leugrani érte a boltba: az emberek akár 5-7 évet is sorban álltak, vártak, hogy egyszer végre megkapják a kulcsot. Ez az idő hosszú volt, de a kitartás meghozta a gyümölcsét, mert az autó egyszerűsége, könnyű kezelhetősége és alacsony fenntartási költsége miatt azonnal belopta magát a szívekbe. A kispolszki 650 köbcentis motorja, 23 lóereje nem az erővel, hanem a megbízhatósággal és a praktikumával tűnt ki, az autóban pedig nem voltak elektromos ablakok vagy klíma, így minden apróság kézzel, manuálisan működött. Az ára az 1980-as években nagyjából 45-50 ezer forint körül mozgott, miközben az átlagfizetés mindössze 8-12 ezer forint havonta volt, így komoly pénzügyi áldozatot jelentett megvenni. Mégis, a kispolszki az egyszerűségében lett az ország egyik legnépszerűbb és legszívhez szólóbb autója.

Molnár Martin útját nyomon követhetjük a Forma-1-be – A 2025-ös szezon a brit F4-ben címmel indult magazinműsor az RTL+-on. Az epizódokban megismerkedhetsz a 16 éves versenyzővel, akinek nagy jövőt jósolnak a brit F4-es mezőnyben. Kövesd Molnár Martin karrierjét az RTL+ magazinműsorában!

Luxusbálna négy keréken: Mercedes-Benz W140

A ’90-es évek Magyarországán a hatalmas, robusztus formájú Mercedes-Benz W140-et szinte mindenki csak „bálnának” hívta – a név tökéletesen visszaadja az autó megjelenését és karakterét. Ez az impozáns limuzin nem csak méreteivel tűnt ki, hanem a luxussal és a technikai újdonságokkal, amelyek akkoriban még ritkaságnak számítottak itthon. Az elektromos ülésállítás, a bőrülések, a klíma és az ABS mind a csúcskategóriás autózás élményét hozták el. A bálna Mercedes az újgazdagok, vállalkozók és politikusok státuszszimbóluma volt, az ára pedig elképesztőnek számított:

az ára a nyugat-európai piacon 80-120 ezer márka vagy dollár között mozgott az erősebb motorváltozatoknál. Magyarországon az új Mercedes-ek ára a vámok, adók és az akkori gazdasági helyzet miatt jelentősen megemelkedett, így az importált W140-esek ára 4-8 millió forint volt. 

Ez az autó tehát nem csak jármű, hanem egyfajta társadalmi rangjelzés is, amely egyértelműen megmutatta, ki tartozik a gazdasági elithez.

A papírautó, ami túlélte a rendszert: Trabant 601

A Trabant 601-es egyszerűsége és szerénysége egy egész korszakot fogott össze a kelet-európai autóiparban. Bár külseje és teljesítménye messze elmaradt a nyugati modellekétől, a keletnémet kisautó kitartó motorja és könnyű műanyag karosszériája sokak életének részévé vált. Mint a kispolszki, a Trabantért is hosszú éveket kellett várni a szocialista időszakban, egyes helyeken akár 6-8 évig tartó sorban állás volt jellemző, hiszen a gyártási kapacitás és az import korlátozott volt. A 600 köbcentis kéthengeres motorja mindössze 26 lóerős volt, így az autó nem a gyorsaságával, hanem takarékosságával és egyszerűségében tudott kitűnni. Az ülések kemények, az ablakokat kézzel kellett tekerni, és nem volt benne szervokormány vagy légkondicionáló – mindez mégis sokak első autójaként maradt meg az emlékezetben, hiszen megfizethető és javítható megoldást jelentett.

Ez már a miénk: Suzuki Swift

Az 1992-ben Esztergomban meginduló Suzuki Swift gyártása új fejezetet nyitott a magyar autózásban. Ez volt az első olyan négykerekű, amelyet már nem kellett hosszú éveken át várni: a „sorban állás korszaka” végre véget ért. A Swift megfizethető, megbízható és gazdaságos autóként robbant be a piacra, a magyar családok, fiatalok és idősebbek gyorsan megkedvelték. Az induló ár nagyjából 1,2 millió forint volt, ami ugyan nem volt olcsó, de összehasonlítva a korábbi évek várakozásával és nehézségeivel, elérhetővé tette az autót. A felszereltség is a kor elvárásainak megfelelő volt: már az alapmodellben elektromos ablakok és fűtés szerepeltek, a későbbi verziókban pedig megjelent a szervokormány és a légkondicionáló is. Ez a kocsi nemcsak egy jármű, hanem a magyar autógyártás újkori sikertörténetének kezdete volt, amely hosszú idő után visszahozta a reményt a saját autóhoz jutásban.

Sivatagtól a Tiszáig: 18 ezer kilométert bírt ki a kék Wartburg

A japán álomautó: Toyota Supra

A Toyota Supra a ’90-es évek egyik legvonzóbb és legkülönlegesebb sportautója volt, amely Japán autógyártásának fénykorát testesítette meg. Magyarországon a Supra elsősorban importból került be, és ritkaságnak számított, ára pedig messze meghaladta az átlagos autókét: akár 8-10 millió forintot is elkértek egy jól felszerelt példányért, miközben a fizetések jóval alatta maradtak az átlagos magyar jövedelemnek. A Supra legendás 2JZ sorhatos motorja a tuningvilág egyik legnagyobb sztárja, így hamar kultikus státuszt szerzett. Az autó nem csak sebességével, hanem markáns, sportos dizájnjával is magára vonta a figyelmet, és a Fast & Furious-filmekkel együtt vált a hazai autós közösség egyik álomautójává. Nem mindenki engedhette meg magának, de aki megtehette, az egy darabka egzotikumot és szabadságot vett az útra.

Kapcsolódó tartalmak:

• Autófelszerelés vagy gardrób? Gelencsér Tímea elárulta, mit rejt a kocsija nyáron
• Tízből nyolc magyar rosszul használja az autóját – te is elköveted ezeket a hibákat?

Nyitókép: GettyImages