„Azzal semmi nem lesz megoldva, ha valaki picsog” – Bárkányi Evelint frusztrálják az érzelmileg gyenge versenyzők A Konyhafőnökben

Annyi mindennel foglalkozol, hogy csak reggel 7:30-kor találtunk alkalmas időpontot az interjúra. Mik kötnek le a mindennapokban?

Elsősorban mesterképzésre járok az egyetemen. Nemzetközi kapcsolatokat hallgatok, mellette szépségszalonban dolgozom műköröm- és szempillaépítőként, valamint gyerekeket korrepetálok angolból, de ha úgy adódik, akkor bármilyen általános iskolás tantárgyból.

És persze most már A Konyhafőnök is a mindennapjaid része. Beváltottad az ígéreted, és bemutattad otthon Fecót?

Nem (nevet). Az egy poén volt, igazából annyira figyeltem arra, amit csináltam, hogy fogalmam sem volt, mi történik. Nem is emlékeztem, hogy mit mondtam. Egyébként Fecót nagyon megszerettem, és örülök, hogy a műsor révén megismerhettem.

Nagyon bejött a kommentelőknek, hogy „szerelmem”-nek hívtad.

Szeretek incselkedni a fiúkkal, nem csak Fecó hatása volt (nevet).

Olvasol egyébként kommenteket?

Szoktam nézni őket. Az tetszett a legjobban, amikor azt írták, hogy „először a munka, aztán a szórakozás”.

A nézők egy apró szeletét láthatták csak, ahogy húzzátok egymás agyát főzés közben. Mi a helyzet a szünetekkel, amikor nem forognak a kamerák? Mennyire hozott össze titeket a verseny?

A legjobb barátság Zolkóval alakult ki. A nézők viszont ebből nem sokat láttak.

Ha visszapörgetjük az időt az első konyhafőnökös főzésedre, azonnal villantottál egyet a zsűrinek: nemcsak a kínai-roma fúziós ételeddel, de a kínai nyelvtudásoddal is. Volt benned bármilyen elvárás, hogy milyen hatást gyakorolsz majd ezzel a srácokra?

Mindig mindenhol a legjobb szeretnék lenni. Vagyis nem szeretem, ha valaki jobb nálam, ezért is készültem olyan étellel, amiről tudtam, hogy senki nem fogja túlszárnyalni. Nyilván ideges voltam, mert nem voltam még olyan helyzetben, hogy a főzőtudásomat kelljen megmérettetnem. Szóval számítottam rá, hogy siker lesz a tányér.

Említetted az adásban, hogy egy évet Sanghajban tanultál. Sokat gondolkoztál rajta, hogy külföldre költözz?

Amikor Kínába mentem, egyáltalán nem gondolkoztam a hosszútávú maradáson. Jelentkeztem az ösztöndíjra, megkaptam, és egyből indultam. Azért jöttem haza, hogy befejezzem az egyetemi alapképzést, utána azt terveztem, hogy visszamegyek, és kínai nyelven teszem le a mesterképzést. De aztán a vírushelyzet miatt inkább az itthoni tanulást választottam. Ez utólag jó döntésnek bizonyult, mert azóta le is zárták az országot. Teljesen mást hozott az élet, és ez így jó.

A Konyhafőnök miatt is örülsz, hogy itthon maradtál?

A Konyhafőnök valójában úgy jött, hogy már nagyon sokszor mondták, hogy miért nem jelentkezem, hiszen annyira jól főzök. De akkoriban nem éreztem még, hogy eljött volna az ideje. Azért elég időigényes egy ilyen verseny, és mindig tele volt a naptáram programokkal, így halogattam a döntést. Most érkezett el az életem egy olyan szakaszba, ahol azt éreztem, hogy megengedhetek magamnak egy ilyen versenyt. 

Azt nem mondom, hogy nem tervezgetem a külföldi életet, de nálam ez úgy működik, hogy gondolok egyet, és elindulok.

Hogyan fogadta ezt a családod?  

Biztos, hogy féltenek, de tudják nagyon jól, hogy milyen lányt neveltek. Ahogy azt is, hogy bármilyen élethelyzetet meg tudok oldani. Amikor az első kínai utam alatt látták, hogy egyedül is tudok érvényesülni, nagyon örültek. Azt is megértik, hogy nem fogok egy faluban vagy kisvárosban maradni, mert nekem nagyon ingerszegény egy ilyen környezet.

Már a középiskolában érdeklődni kezdtél a kínai nyelv iránt. Honnan jött ez a rajongás?

Az egyik tanárom mondta, hogy indulni fog egy tanfolyam, ahol tanulhatok kínaiul. Engem pedig mindig is érdekeltek a különleges dolgok, ez is ilyen volt. Az elsők között jelentkeztem a tanfolyamra, aztán annyira megtetszett és annyi lehetőséget láttam benne, hogy ki is tartottam mellette. Így nyelvvizsgáztam és érettségiztem is kínaiból.

Akkor nem csoda, hogy Rácz Jenőt lenyomtad kínaiból, és még a tésztákról is kioktattad. Nem félsz felvállalni a véleményed senki előtt?

Egyáltalán nem. Nem szeretek semmit sem cukrozni. 

Ami van, azt kimondom, ahogy van. Nem féltem kimondani a véleményemet a séfek előtt sem. 

Tegyük fel, hogy ha emiatt nem kerülök be: akkor még nagyobb méltósággal távozom, mert önmagamat adtam, és nem nyomtam el semmit magamban.

Sokszor származik hátrányod abból, hogy ilyen szókimondó vagy?

Ha emiatt elfordul tőlem valaki, azt igazából meg is köszönöm neki. Ha valaki nem tudja elviselni, hogy őszinte vagyok, akkor ne is legyen a baráti körömben.

A konyhában nagyon fegyelmezett és célratörő vagy, akit nem befolyásolnak az érzelmei – legalábbis ezt a benyomást kelted. Valójában mennyire kellett kontrollálnod magad?

Alapvetően mindenhez nagyon fegyelmezetten állok hozzá. Főleg, ha versenyhelyzet van. Ilyenkor a zsebembe teszem az érzelmeimet, és nem hagyom, hogy befolyásoljanak. Ott van például a ginás sztori. Ha valakit ki akarok ejteni, akkor csak azért nem fogom megsajnálni, mert sokszor hátráltatták már. 

A Konyhafőnökbe nem barátkozni érkeztünk, hanem versenyezni.

Honnan ered ez a hozzáállás? Családi vonás?

Apu is nagyon célratörő, viszont én akkor lettem ilyen, amikor elkezdtem utazni. Európában szinte mindenhol jártam, Amerika és Kína is sokat formált rajtam. Mivel sokat voltam egyedül, és nőként ez sokszor nehéz volt, meg kellett tanulnom, hogy hogyan tudok határozott lenni. Ahogy azt is, hogy nem lehetek olyan nő, aki nyafog, és egyből elsírja magát, ha valaki rosszul szól hozzá.

Gina vagy éppen Melanie szinte minden keményebb kritika miatt elsírta magát. Ezt milyen volt végignézni?

Nagyon frusztrált. Ha valaki érzelmileg ennyire gyenge, akkor az nem ebbe a versenybe való. Szerintem Gina nem állt készen erre az egészre lelkileg. Nem szeretem, ha valaki ilyen.

Neked hol húzódik a tűréshatárod?

Amikor nálam elszakad a cérna, akkor már sok ideje tartogatom magamban, és egy idő után kitör belőlem. Ehhez kell egy mentális fáradtság is, de mások előtt nem nagyon szoktam sírni, csak itthon. Apa mindig azt mondta, hogy nem akkor kell sírni, amikor valamit elrontottál, hanem előtte kellett volna gondolkoznom. És ez az egész életemet végigkíséri.

 Azzal semmi nem lesz megoldva, ha valaki sír vagy picsog. Erősnek kell lenni, ilyen az élet.

Ginával nagyon különbözőek vagytok, mégis vele kerültél össze a csapatverseny napján. Említetted is, hogy nagyon féltél a rendezetlenségétől. Min múlt szerinted, hogy végül jól tudtatok együtt dolgozni?

Azon, hogy nagyon fegyelmezetten álltam az egészhez. Tudtam, csak úgy fogok továbbjutni, ha Ginát is viszem a hátamon és terelgetem a továbbjutás irányába. Szerettem volna elkerülni a drámázást. Tudtam, hogy ha elfogadja az irányításom, akkor nem lesz gond. Az elején meg is beszéltük, hogy hallgat majd rám, ennek pedig nagyon örültem. Továbbá olyan feladatot is kaptunk, amiben egyáltalán nem volt otthon.

És hogy állsz magához a csapatmunkához?

Nem tudok csapatban dolgozni. Nem is szeretek. Szóval a csapatfeladatoknál nekem nagy kihívás, hogy fejben ennyire rendezett maradjak. Főleg a főzés olyan, hogy nem bírok mást elviselni magam mellett. Amikor valaki párkapcsolatban van és ketten főznek a szerelmükkel, na hát attól kiver a víz. Ezek a dolgok nem mennek nekem.

Ez viszont nem látszódott rajtad, amikor Ginával dolgoztál. Másoknak sokkal több feszültséggel és vitával járt a közös munka. Mit gondolsz azokról, akik leharapják egymás fejét főzés közben?

Azt, hogy akármennyire is nem szeretünk valakit, mindenkinek jár a tisztelet. Hiába vagyunk egy versenyben, ne viselkedjünk állat módjára a másikkal. Ezt folyamatosan próbáltam szem előtt tartani Ginával kapcsolatban is. Ő is emberből van, csak másmilyenből, mint én. Pontosan ezért is kontrolláltam magam végig, hogy ne emeljem fel a hangom és ne legyen belőle vita. Ha elkezd sírni, akkor összeomlik az egész rendszer.

Mit éreztél, amikor megtudtad, hogy minden kéket megelőzve te kerültél először a középdöntőbe?

Jaj, nagyon jó volt. Azt éreztem, hogy nyugodtan és hideg fejjel haladok előre a célom felé. Tényleg nagyon szeretek a legjobb lenni, kitűnni a tömegből.
 

Bárkányi Evelinnel minden hétköznap találkozhatsz A Konyhafőnök adásaiban 20:00-kor az RTL Klubon!