„Magam ellen fordítottam mindenkit” – Alföldy Annát szétszedik a kommentelők A Konyhafőnökben mutatott stílusa miatt

Mit szólnál, ha megint Anikóval kellene főznöd?

Megpróbálnék valamilyen kompromisszumot kötni vele. Nemcsak a saját fejem után mennék, hanem kicsit rá is hallgatnék, legalább azért, hogy meg tudjuk oldani a feladatot.

A csapatfeladat napján Anna egyetlen dologtól rettegett, hogy Maier Anikóval kell majd együtt főznie. Ez a félelme végül beteljesedett. A két versenyző nagyon nehezen találta meg a közös hangot, az első feladatban többször is egymásnak feszültek munka közben. A nap végére viszont szerencsésen félre tudták tenni az ellenérzéseiket, így ők lettek a legügyesebb páros, akik párbajban küzdöttek meg a középdöntőbe jutásért.

Tapintható volt köztetek a feszültség a stúdióban, a kóstoláson ráadásul még össze is vesztetek Rácz Jenő előtt. Visszagondolva máshogy viselkednél?

Részben igen, de akkor is önfejű lennék. Ha van egy elképzelés a fejemben és azzal valaki nem ért egyet, akkor teljes mértékben beleállnék újra. A második feladatban már próbáltunk együttműködni, ezért csillapodtak bennem az érzelmek.

Akár a versenyben, akár az életben az önfejűség előny vagy hátrány szerinted?

Szerintem sem az életben, sem a versenyben nem hátrány. Azonban egy csapatfeladatban több mint valószínű – főleg a csütörtöki adásból kiindulva –, hogy inkább hátráltat.

Milyen érzés volt visszanézni magad egy ennyire drámai helyzetben?

Olyan, mintha ott lennék. Tudom, hogy milyen érzés a pult mögött állni, ilyenkor újraélek minden pillanatot. A verseny egy iszonyatosan stresszes, saját magadért kell kiállni és meg kell felelned abban a 60 percben. Itt jön ki igazán a versenyszellem az emberekből.

Milyen visszajelzéseket kaptál a közvetlen környezetedből?

Nagyon kevés bizalmas ember van körülöttem, de aki igazán ismer, az tudja, hogy milyen habitusom van, és mennyire törtetek. Ezért nekik nem okoztam meglepetést.

És a kommentelők hogyan reagáltak?

Abba egyáltalán nem ásom bele magam. De akarva-akaratlanul is belebotlok néhányba. Abban igazuk van, hogy nem így kéne viselkednem egy idősebb emberrel, de az adott helyzetben egyszerűen nem tudtam volna máshogy reagálni.

Összességében inkább ellened, vagy melletted álltak a nézők?

Azt érzem, hogy nagyon magam ellen fordítottam mindenkit. Nehezen viselem a kudarcokat, ha valamit elképzelek, akkor azt tökéletesen szeretném megcsinálni. Utálok hibázni, ezért csúszhattam meg. Visszatérve a kérdesre, 

a közönség 80 százaléka szerintem ellenem fordult. Nem is beszélve arról, milyen üzeneteket kapok privátban.

Jó ötlet ezeket elolvasni?

Nem kéne, de muszáj belenéznem, mert ott is szoktam munkamegkereséseket kapni. De olyan durva üzeneteket kapok, hogy az már túlzás. Nagyon sokan túlreagálják ezt az egészet.

A következő fordulóban is hasonlóan versenyzel majd?

Nem fogom vissza magam, mindig ki fogok állni magamért. Ne felejtsük el, hogy ezt a versenyt egy ember fogja megnyerni. De ha lenne még csapatfeladat, mindegy, hogy kivel kerülök majd össze, szeretném kivenni a részem és együttműködni a csapattársaimmal.

A magánéletben a férfiakkal vagy a nőkkel jössz ki jobban?

A Konyhafőnökben és a magánéletben is szerintem több fiú barátom van. Női testben férfi lélek, így tudnám meghatározni a személyiségem. Őszintébben tudok kommunikálni a férfiakkal, mindig szembesítenek a dolgokkal, és nem szépítenek, mint a lányok.

Mit éreztél, amikor legyőzted Anikót a párbajon?

A két csapatfeladat alatt minden lelkierő kiment belőlem, annyira sokkhatás alatt voltam a főzéseknél, hogy csak fizikailag voltam ott a párbajon, lélekben nem. Nem is figyeltem arra, amikor Zé elmondta, hogy most a középdöntőbe jutás a cél. Csak akkor tudatosult bennem, amikor felmentem a galériára. Tényleg nem volt más választásom, muszáj volt továbbjutnom. Egy tökéletes palacsintát akartam csinálni, ami elég a továbbjutáshoz, és ez sikerült. Eksztázis volt bennem.

Ekkor éreztél rá a verseny ízére?

Igen, rájöttem, hogy itt tényleg nem csak főzőcskézünk. Ezután értettem meg azokat az embereket az előző évadokból, akik feladták a versenyt.

Te is elgondolkoztál rajta, hogy bedobod a törülközőt?

Nem tudnék kilépni az ajtón. Legfeljebb csak mondogatnám, hogy feladom, de aztán egy isteni sugallat megállítana, hogy ne tegyem. Utolsókból is lehetnek elsők, szóval nem éri meg feladni szerintem. Ez a verseny arról is szól, hogy saját magaddal küzdesz.

Ezeket az érzéseket félre tudod tenni, amikor hazaérsz vagy otthon is szoktál agyalni azon, hogy mi történt aznap a versenyben?

Még másnap sem tudok megnyugodni, kell egy kis idő, hogy megemésszem, mi történt. Mikor eljön az a pillanat, amikor megérzed az igazi versenyt, akkor teljesen kiesel a realitásból. Otthon is olyan, mintha a pult mögött állnék. Miután hazaérek, nem az az első, hogy lefürdök, hanem felnyitom a laptopot és recepteket olvasok. 

Ezzel fekszem, ezzel álmodom, és felébredés után is egyből azon agyalok, hogy mi lesz a mai feladat. Nincs időd megemészteni a sok történést.

Emlékszel valamelyik konyhafőnökös álmodra?

Pont egy hete riadtam fel éjszaka, hogy mennem kell főzni. Pedig azóta eltelt már egy kis idő. Szóval tudat alatt még mindig versenyben vagyok. De gondolom, az is közrejátszik, hogy naponta nézem az adásokat, ugyanúgy beleélem magam és izgulok, még a felvételek alatt.

Vidéki lányként mennyire várták el tőled otthon, hogy jeleskedj a ház körüli feladatokban?

Azt hittem, hogy erre a versenyre elég, amit otthonról hozok, amit még anyukám és nagymamám tanított. Gyerekkorom óta segítettem a konyhában, mindig is érdekelt ez a dolog. A családban van egy nagyon régi receptkönyv, ami anyáról lányára öröklődött. Ezt a könyvet sokat olvasgattam, de ahogy fejlődik a gasztronómia, egyre inkább érvényüket vesztik a régi módszerek. A tábor alatt tanultam a legtöbbet a főzésről. Nem titok, hogy nekem a tálalás az erősségem.

Sok mindennel kell szembenéznetek a konyhában, így sokszor egész állatokkal is. Sokkolt, amikor elétek tettek egy disznót vagy egy tollas szárnyast?

Tudtam, hogy ez a verseny miről fog szólni. Néztem a korábbi évadokat is, és láttam, hogy vannak nehéz helyzetek, mint a tollazás, a pikkelyezés, a húsfeldolgozás. Igyekeztem ezekre felkészülni, de nem gondoltam volna, hogy egy fél malac fog landolni a pultomon. Ennek a feldolgozása tényleg egy feladat. Ide már egy balta kellett! (nevet)

Aktívan használod közösségi médiát, és nem félsz akár villantósabb képeket is kirakni. Emiatt nem skatulyáznak be az emberek?

Engem egyáltalán nem zavar, ha beskatulyáznak. Az sem érdekel, ha a posztjaim miatt szólnak be. Jövőre leszek harminc éves, már nem az csábít, hogy felkapott modell legyek. Soha nem vetkőztem le sehol, semmilyen felületen. Egy bikinit, fehérneműt el lehet adni, de emiatt nem kell elítélni senkit. Egy idő után muszáj volt elgondolkoznom azon, hogy milyen biztos állásom lehetne. Így jött létre a szépségszalonom és a győri bárunk is. De több lábon állok, szeretem, ha egymástól független munkáim is vannak. 

Sokan azonban az alapján ítélnek meg, hogy milyen fotókat posztolok, és azt gondolják, nekem csak megszületni volt nehéz. 

De ez nem igaz. Hiába mondanám, hogy ne ítélkezz felettem, mert ez hülyeség. Én is hibás vagyok abban, hogy milyen tartalmakat osztok meg, de nem érzem ennek a súlyát. Nekem ezer dolgom van azon kívül, hogy fotózgassam magam valamilyen tengerparton.

Alföldy Annával hamarosan újra minden hétköznap találkozhatsz A Konyhafőnök adásaiban 20:00-kor az RTL Klubon, a Középdöntő előtt azonban még Sárközi Ákoson és versenyzőin a sor, hogy felkészüljenek a további ütközetekre!