XXI. Század

Véres megtorlások Jugoszláviában

rtl.hurtl.hu

2011. április 11. 0:07

Az újvidéki razzia borzalmaira tilos volt emlékezni a Vajdaságban, és Magyarországon sem illett beszélni róla. A hideg napok és a megtorlás a XXI. században!

A Délvidék 1941-es visszacsatolása örömünnep volt az ott élő magyarságnak. A szerbek a magyar katonák bevonulását megszállásként élték meg, gyűlölték a bevonuló magyar hadsereget. A térségben harcoló partizánok gyakran támadták az új hatalom képviselőit. 1942 januárjában ezt megelégelte a vajdasági magyar parancsnokság. Razziát hirdetett 1942. január 12-e és 15-e között Újvidéken és környékén. A kommunisták és partizánok elfogását adták parancsba. Rendet akartak tenni a déli végeken. Meg persze be akarták bizonyítani a náci Németországnak, hogy Magyarország nem adhat újabb katonákat a keleti frontra, hiszen itt, a Délvidéken is égető szükség van rájuk.

Három napig tartott a hajsza. A katonák és a csendőrök körbezárták Újvidéket. Átkutatták a környező falvakat, városokat. Csaknem 4000 embert, főleg szerbeket és zsidókat, köztük gyerekeket, asszonyokat és időseket lőttek a Duna jegébe vágott lékekbe. A fékevesztett vérengzést Budapestről jött parancs állította le.

A felelősöket a honvéd parancsnokság bíróság elé állíttatta. 1943-ban ítélet is született, de a bűnösök Németországba szöktek. (Feketehalmy Czeydner Ferenc az SS önkéntese lett, csak Szálasi hatalomra kerülésekor jött vissza Magyarországra.)

Az emberéletet pénzzel ugyan nem lehet megváltani, de Magyarország még a háború alatt kártérítést fizetett a vérengzésben érintett családoknak. A gyűlölet tovább erősödött. 1944-ben jött el a bosszú ideje, amikor Tito partizánjai kezdték visszafoglalni a Délvidéket. Üldözték és gyilkolták a magyarokat, csak azért, mert magyarok voltak. Több faluból, kisvárosból is teljesen kiirtották a nem szláv lakosságot. Asszonyokat, gyerekeket, időseket végeztek ki és dobtak tömegsírokba. Több ezer embert munkatáborba kényszerítettek. Amikor 1945-ben elengedték őket, csak azzal a feltétellel mehettek, hogy soha nem költözhetnek vissza szülőfalujukba.

Az újvidéki razzia borzalmaira ma emlékmű figyelmeztet a Duna partján. A megtorlás magyar áldozataira évtizedekig tilos volt emlékezni a Vajdaságban, és Magyarországon sem illett beszélni erről. A magyar katonaság vérengzéséről viszont a határ mindkét oldalán tanítottak.

Nézze meg a XXI. század riportját!
#XXI. Század#rtl#RTL Klub#vajdaság#megtorlás#jugoszlávia

Címlapról ajánljuk