Antall József küldetése

Alig, hogy letette a hivatalis esküt, kiderült, hogy halálos beteg. Családjával saját maga közölte a tragikus hírt. „Az ember még fiatal, azt gondolja, hogy a szülei örökké élnek, és behívott magához, amikor kiderült a betegsége, és elmondta, hogyha kezelnek, akkor három évem van, ha nem kezelnek három hónapom” – emlékszik vissza kisebbik fia, Antall Péter.

A miniszterelnök özvegye alig látta mosolyogni férjét. Antall József azt mondta neki, hogy nincs abban a helyzetben az ország, majd ha eljön az ideje, akkor vidámabb lesz.

Kónya Imre, az MDF akkori frakcióvezetője (későbbi belügyminiszter) szerint „a hatalmas tömeg, amelyik Antall halálának napján a Parlament előtt a hideg éjszakában búcsúzott tőle, szöges ellentétben áll azzal, amit ő egész életében kapott”.

Csak néhány adat az Antall-kormány idejéből: az államadóság a másfélszeresére nőtt, az infláció 35 százalékon tetőzött, az ipari termelés 30, a mezőgazdasági 40 százalékkal esett vissza. Megjelent egy addig teljesen ismeretlen fogalom, a munkanélküliség: néhány év alatt másfélmillió ember vesztette el az állását. Az első demokratikusan választott kormány lépéseit kevesen fogadták megértéssel. Pedig a szocialista tervgazdaságban hajszál híján csőbe ment országot kellett a piacgazdaságra átállítaniuk.

Antall József soha sem panaszkodott fájdalomra. Halálos ágyán is megőrizte tiszta tudatát – nem vett magához semmilyen fájdalomcsillapítót. Duzzad nyirokcsomóit már washingtoni látogatása előtt észrevette, de nem ment el orvoshoz. Aztán a kezelések mindegyikén sem vett részt. Közvetlen munkatársainak pedig azt mondta: eljön majd az idő, amikor a halálával is szolgálni fog.