2011. március 9. 8:58

A XX. század történelemóráinak egyik legellentmondásosabban bemutatott hadvezére volt Görgey Artúr.

Görgey Artúrt a marxista történetírás árulónak titulálta, előtte számító hadvezérként tanították. A harmincas években még a budai várban emeltek neki lovas szobrot, de a Rákosi-korszakban beöntötték, a bronzból Sztálin-emlékmű lett. A tábornok hősies helytállását a kutatók, a történészek a Kádár-korszakban kezdték el tisztázni. Annak pedig alig több mint 10 éve, hogy szobrát a várban újra felállították. Súlyos fejsérüléséről azonban szinte egyáltalán nem esett szó.

Csodával határos módon élte túl a 1848-49-es szabadságharcot a hadvezér. Koponyacsontját egy gránát szilánkja 12 centiméter hosszan szakította át, fejéből dőlt a vér, orvosai több ponton is látni vélték az agyát. Görgey Artúr pár nappal később mégis részt vett a haditanács ülésén, majd Vácott megütközött az oroszokkal is. Alig egy hónap múlva már az ország tejhatalmú ura lett, aki végül ritka hosszú életet élt. Hogyan lehetséges ez?