12:42
XXI. Század
2010. október 11. 22:11
Az égből pottyantak Magyarországra, a 2. világháború idején. 10 jóképű amerikai katona, akik a Kiskunmajsa melletti tanyavilágban szakadtak ki a borzalmakból. Szép lányok, nyúlpaprikás, bor, és vetett ágy fogadta őket.
Szalai Géza anyósától hallotta az amerikai katonák és a tanyasi nép találkozásának különös történetét. Az idős asszony 15 éves volt, amikor a gép 1945. január 21-én kényszerleszállást hajtott végre a pusztában. Szalai Géza anyósa mesélte azt is, hogy a tanyasiak apró darabokra szedték az itt hagyott, összetört gépet, és használati tárgyakat készítettek az alkatrészekből. Így lett a szárny belső merevítéséből nagykapu, vagy éppen tető a csirkeólra. Az üzemanyag tartály gumiborításából pedig cipőtalp.
Amikor a B17-es bombázó leszállt a havas pusztán, a tanyasiak azonnal odaszaladtak a géphez. Az amerikaiak, akik közül senki nem sérült meg, félve szálltak ki a repülőből. Nem tudták, ellenséges, vagy baráti területre tévedtek. Ezért a biztonság kedvéért ajándékokkal halmozták el a magyarokat. A lányoknak például odaadták az ejtőernyőiket. A hófehér selyemből a lányok később menyasszonyi ruhákat varrtak, amiket 5-10 kiló sóért árultak egymásnak a szűkös időkben. Szalai Géza ezeket a tárgyakat mentet meg, és gyűjtötte évekig, és múzeumot rendezett be a garázsában.
Az amerikai katonák 1945-ben néhány hét után hazamentek. De a magyarok vendégszeretetét soha nem feledték. A lezuhanásuk 40. évfordulóján meg is keresték őket, levelet írtak a falu plébánosának. Hogy mi lett a levél sorsa, és vajon találkoztak-e még az egykori katonák és a tanyasi nép, megtudhatják a 21. század következő adásából.
Amikor a B17-es bombázó leszállt a havas pusztán, a tanyasiak azonnal odaszaladtak a géphez. Az amerikaiak, akik közül senki nem sérült meg, félve szálltak ki a repülőből. Nem tudták, ellenséges, vagy baráti területre tévedtek. Ezért a biztonság kedvéért ajándékokkal halmozták el a magyarokat. A lányoknak például odaadták az ejtőernyőiket. A hófehér selyemből a lányok később menyasszonyi ruhákat varrtak, amiket 5-10 kiló sóért árultak egymásnak a szűkös időkben. Szalai Géza ezeket a tárgyakat mentet meg, és gyűjtötte évekig, és múzeumot rendezett be a garázsában.
Az amerikai katonák 1945-ben néhány hét után hazamentek. De a magyarok vendégszeretetét soha nem feledték. A lezuhanásuk 40. évfordulóján meg is keresték őket, levelet írtak a falu plébánosának. Hogy mi lett a levél sorsa, és vajon találkoztak-e még az egykori katonák és a tanyasi nép, megtudhatják a 21. század következő adásából.
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem 
