Kövér László „beleóbégatásától” az Aranybulláig – hosszú volt a magyar út a svéd NATO-tagság elfogadásáig

A svédek NATO-csatlakozásának másfél éve Magyarországon:

2022 júliusában nyújtotta be a parlamentnek a magyar kormány a finn és a svéd NATO-csatlakozási kérelmet.  A szavazást a kormánypárti képviselők nem voltak hajlandók napirendre venni, hiába próbálkozott összesen tizenkétszer az MSZP. Fontosabb ügyek, például az Aranybulla elfogadásának 800. évfordulója miatt nem volt rá idejük. Ezzel is indokolta Gulyás Gergely, miért nem vették napirendre a kérdést.

2022 októberében még arról beszélt egy finn európai parlamenti politikus, hogy a magyar országgyűlés október 24-én ratifikálhatja Svédország és Finnország NATO-tagfelvételi kérelmét. A magyar parlament aznapi napirendjén azonban nem szerepelt a kérdés. 

2022 novemberében Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt mondta, az EU-pénzek kifizetéséhez szükséges jogszabályokról szavazott az Országgyűlés, ezért nem hagyták jóvá a svédek csatlakozását. Akkor azt ígérték: tavasszal szavaznak, de a Fidesz frakcióvezetője februárban újabb kifogással állt elő. Kocsis Máté akkor azt mondta, a „frakció nagyon megosztott a kérdésben”.

2023. március: Végül csak tavasszal kezdődött vita a Parlamentben a NATO bővítéséről. A kormánypárti szónokok sérelmezték, hogy korábban finn és svéd politikusok kritizálták az Orbán-kormányt. Majd delegációt menesztettek Svédországba és Finnországba is. 

2023. március 16-án derült ki, hogy a Novák Katalin államfő által Prágában beígért március 20-a helyett március 31-én szavazhat az Országgyűlés Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról. A kormány kérésére ugyanis az Országgyűlés elnöke elhalasztotta azt az ülést, amelynek napirendjén szerepelt volna a szavazás. A Fidesz-KDNP akkor arra hivatkozott, hogy elhúzódnak az uniós forrásokról folyó tárgyalások az Európai Bizottsággal.

2023. március 27-én este 10 órakor kezdte meg  a parlament a svéd NATO-csatlakozásról szóló vitát, amelyben a kormány képviselője előterjesztőként szót sem kért. A külügyi államtitkár a vita lezárásakor azt mondta: nem akarják elsietni a szavazást, hanem inkább megvárják, amíg összejön a csatlakozást támogató meggyőző többség.

2023 áprilisában Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter már arról beszélt: a svédeknek „bizalomerősítő” lépéseket kell tenniük, ha NATO-tagok akarnak lenni. Csak azt nem árulta el, mit. Szerinte ezt a svéd kormánynak kell kitalálnia.

2023. július: Amikor a vilniusi NATO-csúcson Törökország bejelentette, hogy támogatják a svéd tagságot, már Szijjártó Péter külügyminiszter is arról beszélt: csupán technikai kérdésről van szó. A korábbi kifogásokat nem említette.

2023. július 31: A Momentum kezdeményezésére rendkívüli ülést hívtak össze azért, hogy az akkor már egy éve halogatott svéd NATO-csatlakozást napirendre vehesse az Országgyűlés. A Fidesz és a KDNP bojkottja miatt azonban ez nem sikerült, akkor úgy volt, hogy leghamarabb ősszel szavazhatnak róla.

2023. szeptember: Végül nem így lett. Kétnapos üléssel kezdődött az őszi ülésszak, de az akkor már több mint egy éve halogatott döntést ezúttal sem vették napirendre. 

2024. január: Bóka János, a magyar uniós ügyekért felelős miniszter arról beszélt, párbeszédet vár a svédektől a magyar parlament. Bóka szerint a finnek kérelmét azért szavazták meg előbb, mert a részükről több nyitottságot láttak. Orbán Viktor decemberben azt mondta, pont a finnek miatt „nincs gusztusuk” a magyar képviselőknek felvenni a svédeket a NATO-ba. 

2024. január. 23. Törökország megszavazta a svédek NATO-csatlakozását, ezzel Magyarország maradt utoljára, pedig korábban a kormány az ígérte, nem így lesz. Ezután Orbán Viktor telefonon ígérte meg a NATO főtitkárának, hogy az Országgyűlésnél szorgalmazni fogja, hogy az első adandó alkalommal ratifikálják Svédország NATO-csatlakozását.

2024. február 26. Magyarország végül több mint másfél év halogatás után megszavazta a svédek csatlakozását.