Ilyen egy rímbe szedett rajongói vallomás

Arany János: CSALÁDI KÖR (átirat VV7-re, rövidített változat)

Este van, este van: ki-ki nyugalomban,
Visszajött a párbajról a villa nagy bunkója.

Visít kedves párja, örömtáncot járva,
De még nem tudja, odakint mi várja?
Azt hiszi Edina, Laci kint is hozzá ballag,

De nagyot koppan majd, s azután elhallgat.
Mintha lába kelne valamennyi észnek,
Lomha villlalakók naphosszat henyélnek.

Csapong kedvük-kényük egymást mószerolván,
Ki nyeri a vv7-et, hamar döntsd el komám!

Udvaron átellen ott a nyugikégli,
Fanni és Dennis vágyait regéli.
Csendesebben édi leány, vigyázz ám a szádra,

Lehet még belőled is egyedülálló anyácska!
Ballag egy cica, jó nagy párduc testtel,
Dórika a drága már semmit sem restell.
Olyan ő igazán, mint egy plasztikbomba,
Robin, ha nem vigyáz, szerte-széjjel robban.

Eladó, tüzes lyányok, s ösztökélt férfinép,
Egymást ingerelve, mindnyájuk harcra kész.
De vajon ki zörget? Tán a vv7 sztárja?
Ki lesz a győztes, kié lesz a pálma?
Este van, este van — egy legény van talpon,
Aki mindent visz, kinél minden klappol.
Egy, csak egy legény, ki állta a sarat,
Kinek a vv7 elhozta a tavaszt.
Dani a JÁTÉKOS tarol, mint az orkán
S átveszi „csak egy” a csöndes birodalmát.