ValóVilág 6 - Aranyköpések

Zsófi: Annyi mindent szeretnék mondani, de nem tudok.
Attila: Persze, mert buta vagy.

Iza: Amikor ideges vagyok, akkor artikulálok.

Attila: Mondjál szépeket németül!
Aurelio

: Ich will!

Iza:

Nem látom, hogy a szíve csücske vagy.
Aurelio: Ja, inkább a szíve segge!

Aurelio: Magad alatt fogod ásni a fát.

Krisztián: Vártam egy kicsit, hogy átérjenek egymáshoz az ízek.

Zsófi: Láttam már kiscsibét, de nem olyan sok ideig, hogy át tudjam venni, hogy hogy megy, vagy hogy táncol.

Oláh Gergő Zsófinak: Mondj egy pozitív szót, amire skálázhatunk!
Zsófi: Kiskutya! Csillámpor!
Oláh Gergő: Építő jellegű, pozitív szavakra gondoltam.
Zsófi: Hercegnő!

Krisztián: Nekem olyan nyelvérzékem van, hogy beszarsz. Igaz, Iza, milyen jó az, amikor berregetem a nyelvemet?

Aurelio: Külföldiül lesz a dal?
Oláh Gergő: Igen, angolul.

Krisztián: Izának hasonlóan jó hangja van, mint Dórának. Nem, nem ezt akartam mondani. Izának hasonlóan szar hangja van, mint nekem.

Viki: Mikor mosogatunk, Iza?
Iza: Majd ha megszültünk, Viki!

Iza: Ha innen kimegyünk, szerintem egy pofonnal fogom kezdeni.
Aurelio: Nem kell ahhoz kimenned.
Iza: Nem érsz annyit.
Aurelio: Remélem az életben egy plakáton látnak, ducimodellnek.

Iza Charlotte-nak: Olyan sunyinak tartalak, mint Zsolt fingját.

Teo: Mély, labilis depresszióban voltam.

Aurelio Izának: Téged mindenki kerül, mint a pestist.

Zsolt: Viki azt se tudja, hogy mi az a rikítás. Adjanak egy rikító ollót, kedvet kaptam a fodrászkodáshoz.

Zsófi: Én mindent olyan színesnek láttam, meg olyan gyorsnak. Még az eget is tök más volt látni. Egy részen, amikor felnéztem, akkor olyan mesébe illő, szupermáriós-kék volt.

Zsófi: Nem szeretek focizni, és félek a labdától.

Aurelio: Nem igaz, hogy nem tudjuk kilőni Vikit, hát nagyobb, mint a bója!

Viki: Aurelio ütögetted Teot éjjel, vagy mit csináltál? Azt hittem malacot ölnek, úgy nyögdécselt.

Aurelio: Jó szertőnek tartom magam, még jobb szeretőnek tartanak, valaki tanulja, valaki ezzel születik.

Aurelio: Két kakas nem fér meg egy istállóban, vagy kalickában. Vagy mondjátok már, miben!

Zsófi: A Villa olyan nagy, a zseton meg olyan kicsi, azt se tudtam, hol keressem, ez nagyon nehéz feladat volt!

Zsófi: Ádám nemi szerve egy hegyes ceruzára emlékeztetett.
Tök gusztustalan volt, szőrös is, meg kicsi is. Jó, lehet, megnő neki.

Krisztián: Olyanok vagytok egymásnak, mint a traktor, meg a pótkocsi.

Viki Zsófinak: Szedd össze magad, folyik a nyálad, mindjárt jön a Kiválasztás!

Zsolt: Van a páros rím, a kereszt rím, meg a bokros.

Zsolt: A rím, a sorok végi szókapcsolatok.

Aurelio: Tanár úr, én készítettem ám fel a gyereket! (Zsoltot a pótvizsgára.)
Irodalomtanár: Jézus Mária!

Irodalomtanár: Milyen műfaja van a drámának?
Aurelio: Romantika.

Matektanár: Milyen a labda?
Aurelio: 3 D-s.

Aurelio: A mateknál két verzió volt: vagy nagyon nem tudom, vagy nagyon nem tudom, és elsírom magam.

Aurelio: Ordít, mint a fába szorult fészek.

Krisztián: Mindjárt felkérdezlek!

Aurelio: Nem tudok írásban osztani.

Aurelio: 12-ben a 3 megvan háromszor…
Ádám: Négyszer is.

Aurelio: Annyira elkapott a tanulási láz, annyi sikerélmény ért, hogy azt se zártam ki, hogy bevállalok egy főiskolát. 23 éves vagyok, sosincs későn.

Aurelio: Itt Viki és Aurelio, a többi pancser csak hallgatja a rádiót!

Történelemtanár: Ki volt az a Darwin?
Aurelio: Ő egy meghatározó ősember volt.

Viki: Viki vagyok egyébként, és a piros pontot ne tessék sajnálni.

Zsófi: Tökre szeretem a kakópartikat, én még sose voltam ilyenen!

Zsófi: Még az se vidított fel, hogy azt a szép rózsaszín táskát viselhetem.

Aurelio: Bravo Viki! Ha így fújod az én cerkámat is, akkor jó lesz!

Bence: Kiderült Zsófiról, hogy egy egész hónapon át furulyázott… Reméljük, hogy a hangszerre gondolt!

Aurelio: Tudtam, hogy az író is nekem írta a verset!

Krisztián: Én az irodalmat mindig is szerettem régen, igaz, hogy abból hasaltam el az érettségin.

Matektanárnő: Van egy 8 szeletes pizzánk…
Ádám: Pizza, nehogy dz-vel írjátok!

Matektanárnő: Gondoltam egy háromjegyű számra...
Zsófi: 100?
Aurelio: 1000 alatt van?

Aurelio: Matekból felmentett vagyok.

Aurelio: A matekóra nekem a rettegés foka!

Zsolt: Először azt hittem, hogy matekból nagyon penge vagyok, aztán elkezdtem gondolkodni, hogy a 3. osztályos anyagot illik tudni.

Viki: Szerintem nem lehet eldönteni a 2. osztályos anyagból, hogy ki az okos.

Krisztián Teónak: Teókám, neked sincs sok mindened, 10. osztályig jutottál, itt akkor bizonyítsál.

Zsófi: Nem is értem, minek beszélünk az őskorról. Az olyan régen volt, hogy talán igaz se volt. Ilyen kis pletykák, meg mendemonda az egész szerintem. Én másban hiszek, nem az őskorban.

Krisztián: Mi az a science fiction? Én vidéki vagyok!

Iza: Nemhogy a földet, az alvilágot súrolta az állam.

Charlotte : A pizza jobban izgatott, mint Ádám

Viki: Dorka olyan, mint egy tulipán, először csak a bimbóját láttam, aztán szép lassan kinyílt.

Aurelio: Az a szó azért volt számomra fontos, mert a valóban AZ valóban!

Krisztián: Úgy nézek ki, mint egy szopott hógolyó.

Viki: Nagyon büszke vagyok anyukámra, négy gyereket felnevelt, és jobban néz ki, mint én.

Iza: Szemeztem egy csirke csücskével.

Zsolt: Aurelio 900-ért levetkőzöl meztelenre?
Aurelio: Egy húszasért is.

Viki: Aurelio tűréshatása alacsonyan van.

Aurelio: Néha úgy érzem, meg kell valaki tartson hátulról, annyira fennhordom az orrom.

Zsófi: Annyira összetört a szívem, mintha egy Barbie-ra rádőlt volna a Barbie-háza.

Józsi: Örülök, hogy mindenkit megismertem, kivéve, akit nem.

Aurelio: Kevés ilyen stílusos, öntelt és egoista emberrel találkoztam még, mint Józsi, magamon kívül.

Aurelio: Én nem kétszínű vagyok, hanem több színű

Aurelio Zsófira: Annyi esze van, mint egy szem kukoricának.
Rózsaszín kis görcs.

Aurelio: Zsófi, annyi keresnivalód nincs egy valóságshow-ban, mint nekem egy matekdolgozaton.

Józsi: Fájdalmat reggelizünk, dikk!

Józsi: Én vagyok itt szerintem az egyik legokosabb.