Mennyire lehet kifizetődő stratégia megosztani a szavazatokat a kisebb és a nagyobb pártok között?
2022. március 30. 8:08
Mire érdemes figyelnie annak a szavazónak, aki le szeretné váltani a Fideszt, de a Kétfarkú Kutya Pártot is a parlamentben akarja látni, vagy éppen azt szeretné, ha Orbán Viktor maradna a miniszterelnök, de a Mi Hazánkat is bejuttatná a törvényhozásba?
A 2018-as országgyűlési választások alkalmával addig nem tapasztalt mértékben döntöttek úgy a választók, hogy más pártnak adják a szavazatukat az országos listán, mint amelynek képviselőjelöltjére a saját választókerületükben egyéniben szavaznak.
A szavazatmegosztás miatt a 2014-hez képest még megosztottabb ellenzéki tábor a 10 helyett 15 egyéni mandátumot szerzett, a Fidesz-KDNP pedig annak ellenére gyűjtött be ugyanannyi képviselői helyet, hogy 5 százalékponttal javítottak saját korábbi országos eredményükön (míg 2014-ben három, addig 2018-ban négy ellenzéki lista érte el a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt).
2022-ben azonban a szavazatmegosztás biztosan nem lesz ilyen mértékű, hiszen az ellenzéki pártok jelentős része egy listán indul. Van azonban két kisebb, a nagy tömböktől függetlenül induló párt – a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom –, amelyeknek esélyük lehet arra, hogy bejussanak az országgyűlésbe. Arra viszont gyakorlatilag semmi sanszuk nincs, hogy bármelyik egyéni jelöltjük győzelmet arasson egy választókerületben, így abban bízhatnak, hogy az országos listán elérik az öt százalékos küszöböt, így szerezve néhány mandátumot.
A Kétfarkúak és a Mi Hazánk számára tehát a listán kapott szavazatok felértékelődnek, miközben a 2011-ben módosított választási rendszer szabályaiból (a választókerületekből származó egyéni mandátumok túlsúlyából és a győzteskompenzációból) fakadóan az egyéni szavazatnak sokkal nagyobb jelentősége van a végső győztes szempontjából.
De mit tegyen az a szavazó, aki le szeretné váltani a Fideszt, de a Kétfarkú Kutya Pártot is a parlamentben akarja látni, vagy éppen azt szeretné, ha Orbán Viktor maradna a miniszterelnök, de a Mi Hazánkat is bejuttatná a törvényhozásba?
Ezeknek a szavazóknak nem lehet egységes tanáccsal szolgálni arról, hogy érdemes-e megosztani a szavazatukat – vagyis másra szavazni az egyéni és az országos listán –, az ugyanis nagyban függ az egyéni választókerület sajátosságaitól is. Pár szempontot azonban érdemes figyelembe venniük az ilyeténképpen ingadozó szavazóknak.
A Választási földrajz Facebook-oldal számításai szerint a választás pár billegő kerületben fog eldőlni, így ott felértékelődnek az egyéni jelöltre leadott voksok. Négy évvel korábban az MKKP szavazói mintha tudták volna ezt, és ott szavaztak át jóval nagyobb arányban a legerősebb ellenzékinek kikiáltott jelöltre, ahol kiélezett volt a verseny.
Részben ez várható idén is, ám beléptek a képbe a Mi Hazánk szavazói is, akiknek másodlagos preferenciáira eddig csak belső felmérések készültek, tapasztalati adatok azonban nem állnak rendelkezésre. Így csak a párt retorikájából és a korábbi pártkötődéseikből következtethetünk arra, hogy szimpatizánsaik részben inkább a jelenlegi kormánypárt jelöltjeire, illetve talán a régi motoros jobbikos összellenzéki jelöltekre szavazhatnak át.
Mindezek alapján a Mi Hazánk és a Kutyapárt szimpatizánsainak érdemes komolyabban szemügyre venniük az alábbi térképet, hiszen kiélezett verseny esetén a lilával jelölt kerületek egyéni jelöltjeinek eredményein fog múlni a választás.
Vagyis ezeken a helyeken még akkor is érdemes a két nagy tömb valamelyik egyéni jelöltjére átszavazni, ha amúgy egyik sem a választó szíve csücske, de határozott véleménye van arról, hogy a jelenlegi kormánypárt maradjon-e vagy menjen.
A helyzet azonban ennél kicsit bonyolultabb, hiszen azt sem lehet állítani, hogy a kispártoknak ne lenne szükségük az egyéni jelöltek szavazataira. Ha ugyanis híveik egyéniben nagy mértékben szavaznak át valamelyik nagy pártszövetség jelöltjére, az a kevesebb bezsebelt töredékszavazat miatt csökkenti kispártok listáról nyert mandátumaimak számát, ha egyébként sikerül bejutniuk a parlamentbe.
A töredékszavazatoktól függően egy, a parlamenti küszöböt éppen csak elérő pártnál 3 és 6 között ingadozik az elnyerhető mandátumok száma, és bár a frakcióalakításhoz szükséges képviselők számát a kormányzat levitte háromra (abban az esetben, ha mindhárman egy jelölőszervezet támogatásával kerülnek be), korántsem mindegy, hogy egy kisebb pártnak a minimális számú, vagy kétszer annyi képviselője ül a parlamentben.
Összegezve tehát a kisebb pártokra leadott listás szavazatok akkor érnek nagyon sokat, ha ezek a pártok bejutnak a parlamentbe. A kisebb pártok híveinek listájáról pedig főleg a billegő kerületekben éri meg átszavazni a két nagy tömb valamelyik jelöltjére, hiszen itt akár pár száz szavazaton is múlhat az egyéni mandátum, viszont a többi kerületben érdemes lehet egyéniben is a kisebb párt jelöltjét támogatni, ha valaki egyébként egyértelműen velük szimpatizál.
A Mi Hazánk oltásokkal és Covid-diktatúrával kapcsolatos tematizálási lehetőségeit leszűkítette a korlátozások feloldása és az oltások kötelezővé tételének megszüntetése, viszont az orosz-ukrán háborúra adott kétarcú kormányzati kommunikáció akár még hozhat is a szélsőjobboldali párt konyhájára. A Kutyapárt törzsszavazói sokkal inkább a stabilabb választói magatartással rendelkező, magasabb társadalmi státuszú területekről kerültek ki eddig (amelyek nagyrészt a biztos ellenzéki kategóriába tartoznak), így talán az ő eredményük jósolható alacsonyabb hibaszázalékkal, de a kampányidőszak végével együtt járó felfokozottabb hangulat egyik kis pártnak sem fog kedvezni.
Éppen ezért a kispártok támogatóinak a kampány véghajrájában zajló folyamatokat is érdemes lesz figyelnie. Bár jósolni rendkívül nehéz, de amennyiben a két nagy tömb jól mozgósít, és nagyon kiélezett lesz közöttük a verseny, úgy könnyen lehet, hogy a Mi Hazánkra és a Kutyapártra leadott listás szavazat nem fog mandátummá válni, így elveszik. A győzteskompenzáció miatt pedig nemcsak egy választókerület egyéni győztesének kiléte, hanem győzelmének mértéke is befolyásolja majd a mandátumok elosztását a két nagy tábor között.
Nyitókép: Kutyájukkal szavazó választópolgárok az önkormányzati választáson a XII. kerületi Testnevelési Egyetem Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumában kialakított 22-es számú szavazókörben 2019. október 13-án. MTI / Mónus Márton