2025. november 11. 16:21
Öt játékos, akinek igazából egy olyan szezonja volt, ami világszerte rá irányította a figyelmet. Aztán pedig nem sikerült hozzátenni egy másodikat…
1. Michu
Michu 2012-es érkezése a Swansea Cityhez alig vert fel port. A walesi klub mindössze kétmillió fontot fizetett a Rayo Vallecanónak egy 26 éves támadó középpályásért, akinek a feladata a Premier League-ben való bennmaradás biztosítása volt. Ami ezután következett, futballtörténelem.
A spanyol a 2012–13-as szezonban azonnal berobbant, már a szezonnyitó mérkőzésen, a Queens Park Rangers ellen duplázni tudott, végül 35 Premier League-mérkőzésen 18 gólt szerzett és 2 gólpasszt adott.
Kultikus státusza megkérdőjelezhetetlen volt. Nemcsak a góljai miatt (amelyek közül sok a tizenhatoson kívülről érkezett), hanem az ikonikus, csavart ujjmozdulatával végződő gólöröme miatt is. Ő volt a Swansea támadójátékának alfája és ómegája, kulcsszerepet játszva abban, hogy a klub elhódította története első komoly trófeáját, az Angol Ligakupát 2013-ban.
Teljesítményének csúcsa az volt, amikor 2013-ban bemutatkozhatott a regnáló világ- és Európa-bajnok spanyol válogatottban – abban a csapatban, amely egy Xavi, Iniesta és Fàbregas fémjelezte középpályával rendelkezett.
A tündöklés azonban nem tartott sokáig. A következő, 2013–14-es szezonban Michu árnyéka lett önmagának. A Premier League-ben mindössze 17 mérkőzésen lépett pályára, és csupán 2 gólt szerzett. A gól/mérkőzés mutatója a 0.51-es csúcsról 0.12-re zuhant.
Merthogy krónikus boka- és térdproblémák kezdték gyötörni, amelyek miatt soha többé nem tudta visszanyerni robbanékonyságát.
Kölcsönadták a Napolinak a 2014–15-ös szezonra, de ott is mindössze 3 bajnoki mérkőzésen játszott, gólt nem szerzett. 2015 novemberében a Swansea felbontotta a szerződését. Karrierje hátralévő részét alacsonyabb osztályú spanyol csapatokban (Langreo, Oviedo) töltötte, mielőtt fiatalon, 31 évesen visszavonult.
Bár Michu az „egyszezonos csoda” archetípusa, az igazsághoz hozzátartozik, hogy a 2011–12-es idényben a spanyol La Ligában, a Rayo Vallecano színeiben 37 mérkőzésen 15 gólt szerzett. Valójában tehát egy „kétszezonos csoda” volt, aki két különböző topligában, két különböző rendszerben is bizonyította, hogy elit góllövő.
2. Papiss Demba Cissé (Newcastle United, 2011–12)
Fontos megjegyezni, hogy Papiss Demba Cissé sem volt ismeretlen tehetség; a 2010–11-es szezonban 22 gólt szerzett a Freiburgban, ami akkor Bundesliga-rekordnak számított afrikai játékostól. De persze egy Freiburgból nehéz világszerte ünnepelt szezont produkálni.
Az igazi „csoda” 2012 januárjában kezdődött, amikor a Newcastle United leigazolta. A 2011–12-es szezon tavaszi félszezonjában Cissé valósággal felrobbantotta a Premier League-et: mindössze 14 mérkőzésen 13 gólt szerzett.
A következő, már teljes 2012–13-as szezonban 36 mérkőzésen játszott, de már csak nyolc gólt szerzett. A gól/meccs mutatója 0.93-ról 0.22-re zuhant.
Azóta már csak Törökországban tudott felmutatni komolyabb góltermést.
3. Luka Jovics
A 2018–19-es szezon Luka Jovicsé volt. A 21 éves szerb csatár az Eintracht Frankfurt színeiben 48 mérkőzésen 27 gólt szerzett (17 Bundesliga, 10 Európa Liga) és 7 gólpasszt adott, elképesztő teljesítményt nyújtva. Ellentétben Papiss Demba Cissével, nála ez a Bundesliga-gólzuhatag volt „A” szezon. Amit nem követett hasonló folytatás.
2019 nyarán a Real Madrid 60 millió euróért leigazolta. A spanyol fővárosban a tündérmese rémálommá vált. Jovics a következő 18 hónapban 32 alkalommal lépett pályára a Real Madridban, de ezeken mindössze 2 gólt szerzett. A probléma mélységét jelzi, hogy ebből a 32 mérkőzésből mindössze 11 alkalommal volt kezdő. A Frankfurtnál a rendszer rá épült, a támadások végpontja volt; a Madridnál Karim Benzema árnyékában kellett volna 10-15 percek alatt csodát tennie. A ritmusát vesztett játékos önbizalma elszállt, és a karrierje azóta sem tért vissza arra a szintre.
4. Grafite
A brazil csatár minden idők egyik legszebb szólógólját szerezte a Wolfsburg mezében a Bayern München ellen. Miután minden elébe kerülő játékost kicselezett, sarokkal lőtt a kapuba (ezt láthatod cikkünk nyitóképén). A VfL Wolfsburg pedig nagy meglepetésre meg is nyerte a 2008–09-es Bundesliga-idényt.
A siker kulcsa Félix Magath edző és a Grafite–Edin Dzeko csatárpáros volt. A duó abban a szezonban felállította a Bundesliga történetének legeredményesebb csatárpárrekordját: összesen 54 gólt szereztek (Grafite 28, Dzeko 26). A Wolfsburg összes góljának 68%-át ők jegyezték.
Grafite lett a gólkirály 28 találattal. Azonban a következő, 2009–10-es szezonban (miután Magath távozott), Grafite teljesítménye drámaian visszaesett. Bár több percet játszott, 28 gól helyett már csak 11-et szerzett. Gól/meccs mutatója 1.12-ről 0.37-re zuhant.
Csatártársa, Dzeko folytatta világklasszis karrierjét, a 30 éves Grafite számára viszont az a szezon egy megismételhetetlen csúcs maradt. Ő nem „tűnt el”; az Egyesült Arab Emírségekbe igazolt, ahol az Al-Ahly színeiben 79 meccsen 63 gólt lőtt. Alacsonyabb szinten tehát továbbra is profi góllövő maradt, de az a 2008–09-es szezon egy egyszeri kiugrás volt egy topligában.
5. Sandro Ramírez
Sandro a Barcelona akadémiáján nevelkedett, de a 2016–17-es szezonban, a Málagában robbant be, ahol 30 La Liga-mérkőzésen 14 gólt lőtt. Ez elegendő volt ahhoz, hogy 2017-ben az Everton nagy reményekkel leigazolja.
A Premier League azonban túl nagy falatnak bizonyult. Az Evertonban 8 bajnoki mérkőzésen 0 gólt szerzett.
Ahogy egy forrás fogalmazott, „egy gólt lőtt az egész szezonban (minden sorozatot nézve)... és teljesen elfelejtett ember lett”.
Nyitókép: Christof Koepsel/Bongarts/Getty Images
