5 érdekesség a retró magyar tévézés korszakából – emlékszel még ezekre?
2025. november 21. 6:30
November 21-én ünnepeljük a a televíziózás világnapját, ezért úgy gondoltuk ideje nosztalgiázni kicsit, és visszatekerni a kazettát. Fekete-fehér képernyők, Orion tévék a szekrénysoron, Tévémaci előtt feszülten figyelő gyerekek, és bemondók, akiknek a hangja még ma is ott cseng sokak fülében. Íme 5 retró érdekesség a magyar televíziózás hőskorából!
1. Egy test, egy lélek – a televízió és a rádió
Az 1950-es években a tévéműsorokat még a rádióból kinőtt Televíziós Osztály készítette, és csak később, 1958-tól lett hivatalosan is MRT, vagyis Magyar Rádió és Televízió.
A két médium annyira összefonódott, hogy rengeteg legendás tévés arc valójában rádiósként kezdte: Takács Mari, Juhász Előd, Kondor Katalin és Havas Henrik is a listát erősíti.
1974-ben végül végleg szétvált a két médium, ekkor lett a rádió és a televízió külön intézmény.
2. Az első TV készülék ára felért egy mérnök éves fizetésével
Bár ma már pár kattintással rendelhetünk okostévét, az 1950-es években még igazi luxuscikknek számított.
1955 nyarán piacra dobták az első hazai tévékészülék, az Orion AT 501, amelyet az Őszi Mezőgazdasági Vásáron mutattak be, majd a Corvin Áruház (akkor még Budapest Nagyáruház) kirakatában is megcsodálhatták az arra járók.
Az ár viszont mellbevágó volt: kb. 5500 forintba került, amikor egy mérnök havi fizetése 550–650 forint körül mozgott, vagyis egy Orion tévé nagyjából egy éves fizetésbe fájt. Ennek ellenére már az első napokban szépen fogyott a készlet: tíz nap alatt 150 darab talált gazdára.
Aki akkoriban vett egy Orion tévét, az nemcsak a nappali díszét, hanem a környékbelieket is magához csábította, hiszen sok helyen a szomszédok és a rokonok is átjártak tévézni.
3. 1957. május 1.: az ünnepi felvonulás az első nagy show
Bár 1957. február 23-tól már élesben sugárzott a Magyar Televízió, a hivatalos indulás dátumát mégis 1957. május 1-jéhez kötik.
Ezen a napon közvetítették élőben a május 1-i felvonulást, méghozzá új közvetítőkocsikkal és több kamerával. A technika akkor még hatalmas dolognak számított, a rendszer pedig nemcsak szórakoztatni, hanem demonstrálni is akarta, hogy országon belül minden a legnagyobb rendben.
A nézők számára viszont ez azt jelentette, hogy a rádió után egy új korszak kezdődött, hiszen végre visszavonhatatlanul belépett a magyar otthonokba a mozgó, beszélő képernyő.
4. A televízió nagyasszonya: Takács Mari, az első (és emblematikus) bemondónő
Takács Mari neve összeforrt a magyar tévétörténet kezdetével, hiszen ő volt a Magyar Televízió legelső és legismertebb bemondónője, 1957-től kezdve.
A sztorija maga a retró tündérmese: a frissen érettségizett szigetszentmiklósi lánynak indult, aki eredetileg egy tehetségkutató énekversenyre ment, végül onnét hívták át bemondói próbára. Az első kamerapróbán annyira izgult, hogy egy hang sem jött ki a torkán. Aztán adáskezdésre összeszedte magát, és pillanatok alatt az ország legismertebb képernyős arcává vált.
5. Tévémaci és a fecskés legenda – kulisszatitkok a képernyő mögül
Majdnem TV-Bébi lett Tévémaci helyett
A ma is sokat emlegetett Tévémaci csak 1963. április 15-én tűnt fel a képernyőn, és lett az esti készülődés ikonja. Előtte a meséket még nem rajzfilmben adták, hanem a bemondók olvasták fel. A jellegzetes mackó előtt több ötlet is felmerült: szóba került Gombóc tündér, Fogócska, Göncölszekér, Fáni boszorkány és TV-Bébi is.
Tényleg volt bemondó, aki csak alsóban ült a kamera mögött?
Egy városi legenda szerint volt olyan bemondó, aki felül elegáns szmokingot, alul viszont fürdőgatyát vagy pizsamát viselt adás közben.
Mivel a régi bemondófülke pici, zárt, forró helyiség volt, légkondi nélkül, ezért valóban előfordult, hogy alul lengébb öltözetet viseltek a bemondók.
A televíziózás világnapja remek alkalom arra, hogy ne csak a legújabb streaming-platformok között böngésszünk, hanem egy pillanatra visszagondoljunk arra is, amikor egyetlen Orion tévé köré gyűlt az egész háztömb, és amikor egy bemondónő vagy egy mesélő mackó elég volt ahhoz, hogy az egész ország egyszerre ugyanarra a képernyőre figyeljen.
Bár a tévézés mára átalakult, de nagy szerencsénkre sosem fog igazán kikopni a mindennapjainkból.
Képek forrása: Fortepán
Forrásunk volt.