Jóval nagyobb veszélyt jelent a mostani izlandi vulkánkitörés, mint az eddigiek

Három éve márciusban szintén egy izlandi vulkánkitöréssel voltak tele az újságok címlapjai, akkor kezdődött a Fagradalsfjall kitörés, ami több hullámban sokáig eltartott. Az első például fél éven keresztül. 

A most zajló vulkánkitörés-sorozat jóval nagyobb veszélyt jelent

– mondta az rtl.hu-nak Harangi Szabolcs geokémikus, vulkanológus, az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszék, valamint az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője. Most a kitörések és a kapcsolódó földmozgások, hasadékfelnyílások miatt lakhatatlanná vált a 3600 lakosú óceánparti halászfalu, Grindavík, és folyamatos veszélyben van Izland egyik legnagyobb turistalátványossága, a Kék Lagúna, valamint a mellette lévő, több mint 30 ezer lakost energiával és meleg vízzel ellátó Svartsengi geotermikus erőmű – mondta. Az első három kitörés még viszonylag rövid volt, a március 16-án elkezdődött viszont már más, mint az előzőek. Ez beszélgetésünk idején már hatodik napja tartott, és igen erőteljesnek tűnt. A vulkanológusok nem tartják kizártnak, hogy akár hetekig, hónapokig is eltarthat – de az is előfordulhat, hogy hirtelen vége szakad.

A nagy kérdés az, hogy miért történt ez a váltás. Harangi Szabolcs azt írta, nem kizárt, hogy a földköpenyből érkezik olyan magma, ami megállás nélkül jön a felszínre, hasonlóan a 2021-es Fagradalsfjall kitöréshez. A lávaminták kőzettani és kémiai elemzésének nagy szerepe van e kérdés megválaszolásában, ezek a vizsgálatok jelenleg is zajlanak – tette hozzá.

Letelt a 800 év 

Jó hír, hogy az ország fővárosa, Reykjavík egyelőre nincs veszélyben, a legnagyobb problémát a vulkáni működéssel járó légszennyezés okozza. Ha észak felé fúj a szél, akkor a kénes szennyezés eléri a fővárost, és ez érzékszervi problémákat okozhat. A rossz hír, hogy míg a 2021-23-as Fagradalsfjall kitörés turistacsalogató volt, és rengeteg érdeklődőt vonzott, ami növelte az idegenforgalmi bevételeket, a mostani éppen ellentétesen hat. Harangi elmondta, a Kék Lagúnát többször be kellett zárni, a veszély miatt jóval kevesebben látogatják, ez nem kis bevételkiesést jelent. Emellett a februári kitörés során a gyors mozgású lávafolyam eltörte a Svartsengi geotermikus erőműből kijövő vízvezetékcsövet, ami egy hétig problémát okozott a fűtésben és vízellátásban több mint harmincezer embernek.

Azt is tudni érdemes, hogy a Reykjanes-félszigeten nagyjából 800 évente fordul elő aktív vulkáni működés, és az aktív időszakok akár több évszázadig is eltarthatnak 

úgy, hogy közben lehetnek többéves vagy évtizedes szünetek. Harangi azonban arra figyelmeztetett, hogy az aktív szakaszok hosszúak, és néhány évtizedig folyhatnak. A legutolsó 1210 és 1240 között volt. A szakértő szerint a múltbeli kitörésekből nagyon sokat tanulhatunk, és ezek fontos ismereteket adnak a jelenlegi kitöréssel kapcsolatban is. „Ebből többek között azt látjuk, hogy a kitörések változóan, különböző hasadékzónákban zajlottak. A mostani a Sundhnúkur hasadékzónában történik, de több szakember szerint elképzelhető, hogy a kitörések a nyugatra lévő Eldvörp hasadékzónában is elkezdődnek. További tapasztalat, hogy a kisebb kitörések mellett várhatók nagyobb kiterjedésű lávaöntő kitörések is. A legutóbbi kitörési szakaszban voltak olyan lávaöntések, amik a jelenlegi Reykjavík terület déli részét is érintették. Azaz a lehetőségek közé tartozik a vulkáni működés eszkalációja” – fogalmazott a szakértő.

Az elmúlt hónapokban több vulkánkitörés is történt Indonéziában. Gyakori, hogy ilyenkor akár 10-20 kilométeres körzetben lezárják a tűzhányók környékét egy nagyobb robbanásos kitöréstől tartva. A vulkanológus elmondta, az izlandi vulkánkitörések többsége ettől jelentősen eltér, ami a lemeztektonikai helyzettel magyarázható. Izlandon jellemzők a hasadékvulkáni kitörések, amik alapvetően lávaöntéssel járnak, míg Indonéziában gyakoribbak a robbanásos kitörések, az ezekhez kapcsolódó pusztító piroklaszt-árakkal. Ugyanakkor hozzátette: Izlandon is vannak olyan vulkánok, amelyek nagy robbanásos kitörést képesek előidézni. Ilyen volt a 2010-es Eyjafjallajökull kitörés, ami egy hétre megbénította Európa légi közlekedését. Izlandon több olyan tűzhányó is van, ami képes robbanásos kitörésre, a Hekla, az Askja és a Katla vagy a Grimsvötn vulkán bármikor aktivizálódhat, és képes lehet erre.

Súlyos történelmi tanulságok

Az említettek közül az első két vulkán már hosszú ideje alszik, és bármikor kitörhet. „A Hekla híres arról, hogy akár nagyobb kitörése előtt sem ad sok előjelet, azaz akár néhány órás vagy rövidebb földrengéses előzmény után már működhet. Utoljára 2000-ben tört ki, az eltelt 24 év viszonylag hosszú csendes idő a vulkán korábbi kitörési ritmusát tekintve” – mondta Harangi Szabolcs. Ugyanez a helyzet a Katlával: „Utoljára 1918-ban volt nagy kitörése, azóta alszik, a mintegy évszázados szunnyadás közben legfeljebb kisebb, jég alatti működése lehetett. Azonban tudjuk, hogy a Katla a sziget legaktívabb tűzhányói közé tartozik, tehát nem kérdés, hogy a közeljövőben (évtizedeken belül) várható, hogy ismét működésbe lép” – fogalmazott a szakértő, aki szerint ugyancsak jó esély van a Grimsvötn vulkán néhány éven belüli kitörésére. A sziget középső részén lévő Askja pedig az elmúlt években jelentős felszínemelkedést mutatott, ami magma feltöltődéssel magyarázható. Így itt is sem kizárt vulkáni működés a következő években. E vulkánok képesek nagy robbanásos kitörésre, azaz ebben az esetben nagyon más helyzet alakulhat ki, mint a mostani hasadékvulkáni, lávaöntő kitörések során.

Ugyanakkor a lávaöntő kitörések is okozhatnak súlyos katasztrófát. A Laki 1783-1784-as kitörésekor 25 kilométer hosszan megnyílt a föld, és a hasadékból bazaltos láva ömlött. Akkor 

Izlandon tízezrek estek áldozatul a vulkáni szmognak, ami aztán beterítette Európa nagy részét is. Sőt, a kén-dioxid ebben az esetben elérte a sztratoszférát, ezért a forró nyarat rendkívüli kemény tél követte, a következő nyáron pedig hideg és esős idő várt Európára, ami a gabona-, illetve zöldség-gyümölcs termésben okozott jelentős károkat. 

Több szakértő szerint a kitörés történelmi változásokat is hozott, pár évvel később a francia forradalom többek között az ehhez is kapcsolódó éhínségek, társadalmi elégedetlenségek és a felső osztály ínséget meghazudtolóan fényűző életvitele miatt pattant ki.

A Laki kitörés során 13 köbkilométer(!) mennyiségű láva került a felszínre 8 hónap alatt. A mostani vulkánkitörés szerencsére messze elmarad ettől. A 2021-es Fagradalsfjall kitörés 6 hónap alatt 150 millió köbméter (0,15 köbkilométer) láva kiömlésével járt. Most 5 nap alatt 21 millió köbméter (0,021 köbkilométer) láva terült szét 5,6 négyzetkilométer területen, helyenként 15 métert meghaladó vastagságban. Korántsem kell tartani tehát egy Laki nagyságú kitöréstől, de önmagában ez a kitörés is beláthatatlan veszélyeket rejt, ha hosszú ideig folytatódik. A 2021-es Fagradalsfjall kitörés során az első hónap alatt 10 millió köbméter láva keletkezett, azaz a mostani jóval nagyobb intenzitású, és kérdés, vajon e lávatömeget bírják-e majd a földgátak.

Nyitókép: Reuters/Security Department of Icelandic Police