Kettős orvostudományi mérföldkő: sikeresen ültettek be emberbe génmódosított sertésekből vesét és májat is

Egy 50 éves, klinikai halál állapotában lévő kínai férfi lett az első ember a világon, aki májat kapott egy sertéstől, jelentette a Nature szerdán. A beavatkozást a kínai légierő hsziani orvostudományi egyetemének kórházában hajtották végre. A kínai sebészek beszámolója szerint egy genetikailag módosított törpemalac máját kapta meg az agyhalott férfi, akinek családja hozzájárult a fontos tudományos kísérlet végrehajtásához.

A sertéstől származó szerv tíz napig maradt a férfi testében és látta el funkcióját. A kínai sebészek szerint amikor újra felnyitották a férfi hasát, és műtéti úton eltávolították a sertésmájat, annak színe és állaga normális volt. A hsziani sebészek szerint a sertésmáj több mint 30 milliliter epét választott ki naponta, ami annak a jele, hogy rendben működött.

A sertésszervek átmeneti méregtelenítést nyújthatnak azoknak az embereknek, akiknek a májának időre van szüksége a gyógyuláshoz, vagy akik emberi donorra várnak.

Az eljárás célja annak tesztelése volt, hogy a géntechnológiával módosított sertésszerveket fel lehet-e használni szervátültetésre. Csak Kínában évente több százezer ember szenved májelégtelenségben, de 2022-ben csak körülbelül 6000-en kaptak új májat.

Sertésvese emberbe

Mindeközben a Massachusettsi Kórház csütörtökön arról adott hírt, hogy sebészeik végrehajtották a világ első sertésvese beültetését emberbe. A páciens Richard 'Rick' Slayman, egy 62 éves, végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő férfi volt. A négyórás műtétre március 16-án, szombaton került sor. A genetikailag módosított sertésvese átültetése sikeres volt.

A sertésvesét a cambridge-i eGenesis cég biztosította egy olyan sertésdonortól, amelynek génállományát a CRISPR-Cas9 technológiával módosították, hogy eltávolítsák a káros sertésgéneket, és hozzáadjanak bizonyos emberi géneket. A génmódosítás célja az volt, hogy az emberi szervezet ne idegen szervként azonosítsa a sertésvesét, és ne lökje ki azt magából a beültetés után. A tudósok emellett inaktiválták a sertés endogén retrovírusait is, hogy kiküszöböljék az emberi fertőzés kockázatát.

„Hálásak vagyunk a páciens bátorságáért, amivel hozzájárult a transzplantációs tudomány fejlődéséhez” – mondta Mike Curtis, az eGenesis vezérigazgatója. „Ez a műtét mérföldkő az orvostudományban, mert bebizonyítja, hogy a géntechnológia képes megváltoztatni veseelégtelenségben szenvedő betegek millióinak életét.”

Richard Slayman jó úton halad a gyógyulás útján, és várhatóan hamarosan hazaengedik, közölte a kórház.

„Az igazi hős a páciens, Mr. Slayman, mivel ez az úttörő műtét, amelyet valaha elképzelhetetlennek tartottak, nem sikerülhetett volna az ő bátorsága és eltökéltsége nélkül, amellyel ismeretlen orvosi területre merészkedett” – mondta Joren C. Madsen, a kórház transzplantációs központjának igazgatója. 

Nyitókép: Massachusetts General Hospital