Ennek a zseniális magyar nőnek több száz amerikai pilóta köszönheti az életét

A Napkirálynő. Az Egyesült Államokban ezen a néven vált híressé Telkes Mária biofizikus, akit a napenergia hasznosításának úttörőjeként tisztelnek, és számtalan felfedezéssel és szabadalommal járult hozzá a mostanra mindenhol jelen lévő technológia fejlődéséhez. Telkes munkásságát csütörtökön a Guardian méltatta, ebből az alkalomból mi is bemutatjuk idehaza kevéssé ismert életét és eredményeit.

Az 1900. december 12-én, Budapesten, egy jómódú család első gyermekeként született Telkes Mária színjeles eredménnyel végzett egy katolikus gimnáziumban, majd 1920-ban iratkozott be az ELTE elődjének számító Budapesti Tudományegyetem kémia-fizika szakára, ahol négy évvel később doktori fokozatot szerzett.

Telkes Mária az első nők között volt, akik egyetemekre járhattak Magyarországon, de a nők szakmai karrierről ekkor még nem nagyon álmodhattak. Így amikor nagybátyja, Ludwig Ernő clevelandi konzul 1924-ben az Egyesült Államokba hívta, azonnal élt a lehetőséggel. 1925-ben a clevelandi Biofizikai Intézet kutatólaboratóriumában kezdett el dolgozni, ahol az agysejtek kutatására egy elektromos fényképezőgépet készített, és az osztály vezetőjének is megválasztották.

Napkirálynő

Telkes Máriát azonban első egyetemi évétől fogva leginkább a napenergia hasznosítása tartotta lázban. Pár évvel Amerikába érkezése után egy forradalmi jelentőségűnek tartott találmánnyal megtalálta annak módját, hogy hogyan lehet a Nap hőenergiáját az iparban és mezőgazdaságban is hatékonyan kihasználható elektromos árammá alakítani. A napenergiával 1939-től a neves bostoni műszaki egyetem, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) tanáraként és kutatójaként kezdhetett el igazán behatóan foglalkozni.

Az 1940-es években megalkották az első, kizárólag napenergia hasznosításával fűtött kísérleti lakóházat, a doveri Napházat – 

ehhez Telkes korszakalkotó felfedezése kellett: rájött, hogyan lehet kémiai eljárással tárolni a napenergiát.

Telkes Mária a napenergia hasznosítására számos szabadalmat jelentett be. A legsikeresebb találmánya az amerikai hadsereg számára kifejlesztett, napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezés volt, ami végül minden amerikai pilóta alapfelszerelése lett, hajótöröttek és tengerbe zuhant pilóták százainak életét mentette meg a háború során.

Másik híres találmánya az Egyesült Államokban ma is Telkes-sütőnek nevezett berendezés. A hordozható sütő a napenergiát használta fel ételek készítésére.

Összesen 39 szabadalom fűződik a nevéhez, és több mint száz tudományos publikációja jelent meg. Egyetemi oktatóként, később nagyvállalatok tanácsadójaként is tevékenykedett, és részt vett több államilag támogatott tengerészeti és űrkutatási programban.

Munkásságát már a kezdetektől fogva nagy elismerés övezte az Egyesült Államokban. A New York Times 1934-ben a 11 legsikeresebb amerikai nő közé választotta, elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját, átvette az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését és az Amerikai Napenergia Társaság Charles Greeley Abbot-díját, valamint emléket állítottak neki az Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében is.

1978-ban a New York Egyetem oktatójaként vonult nyugdíjba, de egészen 1993-ig aktív tudományos életet élt tanácsadóként. 1995-ben tért vissza Budapestre, ahol pár nappal 95. születésnapja előtt halt meg. Magyarországon csak a halála után kezdték el elismerni életművét, és 2012-ben beválasztották a Feltalálók Nemzeti Dicsőségcsarnokába

Nyitókép: Telkes Mária. Fotó: New York World-Telegram and the Sun staff photographer - Library of Congress Prints and Photographs Division. New York World-Telegram and the Sun Newspaper Photograph Collection