Hiába fizettük ki a telefont, a gyártó mondja meg, hogy mit tehetünk vele

Kié valójában az az iPhone, amit valaki kifizetett és elvitt az üzletből? Könnyű lenne rávágni, hogy a vásárlóé, de egyáltalán nem biztos, hogy maradéktalanul rendelkezhet a telefonja felett az, aki kiadott érte ezer dollárt, átszámítva csaknem 350 ezer forintot. Ezt a kérdést járta körül nemrég a New York Times.

Egészen 2017-ig nem volt különösebben nehéz a meghibásodott készülékek javítása: bármelyik felkészült szervizben el tudták végezni a betört kijelző, vagy az elromlott kamera cseréjét. 

Azóta viszont egyre több a buktató: például egy akkumulátorcsere figyelmeztető hibaüzenetet eredményezhet, vagy kijelzőcsere után elbúcsúzhatunk a fényerőállítás lehetőségétől.

Az elektronikai cikkek saját kezű javításához segítséget nyújtó weboldal, az iFixit tapasztalata szerint akkor is fellépnek ilyen problémák, ha egy másik, ugyanolyan készülékből szerelik át a hibás telefonba a jól működő alkatrészt. Az iPhone-ok szoftvere ugyanis az alkatrészek sorozatszámát is azonosítja, és korlátozhatja a fel nem ismert alkatrészek működését.

Ez a gyakorlat arra kényszeríti a felhasználókat, hogy az Apple üzleteiben és a cég által jóváhagyott szervizekben javíttassák készülékeiket, magasabb áron, mint egy független szervizben. A cikk szerint egy betört kijelző cseréje így száz dollárral, vagyis 35 ezer forinttal drágább, mint egy márkafüggetlen szervizben, utángyártott alkatrésszel, ami azért is gond, mert egy egyéves iPhone 14 kijelzőcseréje már csaknem annyiba kerül, mint amennyit az egész készülék ér.

Az Apple persze erre is ajánl megoldást, a zsebükbe mélyebben belenyúló vásárlók készülékbiztosítást köthetnek, amibe beletartozik az ingyenes akkumulátorcsere és kijelzőjavítás. A cégnek becslések szerint évente 9 milliárd dollár bevétele van ebből a szolgáltatásból.

Mindez azonban megkérdőjelezi, hogy az Apple valójában mennyire elkötelezett a fenntarthatóság mellett. Szakértők szerint hatékonyabban csökkenthetné a vállalat a tevékenységéből fakadó környezeti terhelést, ha csökkentené a magas javítási költségeket, így az emberek megjavíttatnák a régi készülékeiket ahelyett, hogy újat vennének. Látszólag az Apple is támogatja ezt, és programot is indítottak a saját kezű javítás támogatására.

A traktor, amit letilt a gyártó

Egyes amerikai államok is foglalkoznak a kérdéssel, és törvényeket alkotnak azért, hogy a gyártók ne korlátozhassák a független szervizek általi javítás lehetőségét. Ezek a jogszabályok azonban általában nem térnek ki az alkatrészpárosításra, vagyis a már említett gyakorlatra, amikor a készülék szoftvere korlátozza a beépített alkatrész működését.

Az alkatrészpárosítás gyakorlata máshol is elterjedt, a HP például ezzel próbálja rávenni a vásárlókat, hogy az olcsóbb utángyártott helyett gyári festékpatront vegyenek a nyomtatókba. 

Sőt, a mezőgazdaságban is megjelent, amikor a John Deere letiltotta azoknak a traktoroknak a működését, amit nem a vállalat által jóváhagyott szervizek szakemberei javítottak.

A cégek ezzel kapcsolatban a fogyasztók biztonságára hivatkoznak. A készülékbe beépített, külső féltől származó alkatrészek akár az adataink biztonságát is veszélyeztethetik, emellett az Apple attól tart, hogy egy rosszul elvégzett szerelés után őket hibáztatnák a vásárlók, nem a szervizt. A használt készülékek vásárlói számára is hasznos lehet, ha a hivatalos szervizekben elvégzett javításokat nyomon tudják követni.

Ugyanakkor mozgalom is indult, amelynek tagjai az olcsóbb, könnyebb javításért küzdenek. Szerintük az a kérdés, hogy kié a telefon, miután eladták. Nathan Proctor, aki egy nonprofit szervezet nevében lobbizik az államok törvényhozó testületeinél ez ügyben, úgy látja, most gyakorlatilag engedélyt kell kérniük, hogy a saját telefonjukat megjavíttathassák.

Az Apple által bevezetett korlátozások a szervizeket is rosszul érintették. Shakkel Taiyab szerint San Franciscó-i szervizének forgalma 15 százalékkal csökkent abban az évben, amikor megjelent az iPhone X, amelyben az alkatrészpárosítás már jelentősen korlátozta a külső fél által végzett javítás lehetőségét. 

Hozzátette: sokan inkább betört kijelzővel használják a telefonjukat, mert a javítást nem tudják megfizetni.

Gondban van a portlandi Free Geek nevű civil szervezet is, amely nehéz anyagi helyzetben lévő embereknek adományoz számítógépeket és telefonokat. A szervezetnek tavaly több ezer iPhone-t ajánlottak fel, de csak 280-at tudtak továbbadományozni a korlátozott javíthatóság miatt.

Vannak, akik tudatosan vállalják ennek hátrányait, és kitartanak a kis, független szervizek mellett. A 15 éves Gio Grimaldi snowboardozás közben betörte az iPhone-ja kijelzőjét, és egy közeli szervizt választott, mert a legközelebbi Apple Store másfél órára volt tőle, és 40 százalékkal drágábban végezte volna el a javítást. A megjavított telefon használható, de már nem működik az a funkció, ami a környezet fényviszonyaihoz igazítja a kijelző fényerejét és színeit. „Ez egyszerűen baromság”, mondta a fiú, hozzátéve, hogy szereti az Apple-t, de ebben a kérdésben szerinte a cég indokolatlanul fenn hordja az orrát.

Tavaly New York, Minnesota és Kalifornia államokban is törvényeket fogadtak el, melyek arra kötelezik az elektronikai gyártókat, hogy biztosítsák a javításhoz szükséges alkatrészeket, szerszámokat és leírásokat külső fél részére. Oregonban olyan törvényt készülnek elfogadni, ami az alkatrészpárosítástól is eltiltja a vállalatokat. Az Apple ezt már nem szeretné: fél tucat oregoni képviselő útját fizette a cég Szilícium-völgyi székházába, hogy ott győzködje őket arról, mennyire fontos a biztonságos javítás.

Nyitókép: Pascal Deloche/Godong/Universal Images Group via Getty Images