Lepra Floridában, kanyaró Londonban és hetvenéves csúcson a szifilisz – feltámadtak a múlt egzotikus járványai?

Leprafertőzés Floridában

A Hansen-kór néven is ismert lepra egy fertőző betegség, ami a súlyos bőrgyulladásról, a perifériás idegkárosodásokról, valamint a progresszív testi és szellemi leépülésről ismerhető fel. A világon több százezer leprás beteg él, döntően a trópusi országokban.

A lepra írásos nyomai évezredekre nyúlnak vissza, már az ókorban is létezett és a keresztes háborúk idején tömegesen jelent meg a pestissel együtt. Sőt, még a Bibliában is több helyen megemlítik: a betegséget az Ószövetségben poklosságnak nevezték, az Újszövetségben pedig arról írnak, hogy

Jézus gyakran gyógyított meg leprásokat.

A történészek azt feltételezik, hogy a betegség a középkorban terjedt el ugrásszerűen Európában. Százasával épültek a leprakórházak, becslések szerint akkoriban minden harmincadik ember szenvedett a betegségben. A történelem során több fellángolása is volt, majd megjelenése szórványossá vált, és lassan szinte teljesen eltűnt a kontinensről.

A halálos kórságot legyőzöttnek hitték, azonban időről-időre visszatér, most pedig a tudósok meglepetésére nem is akárhol ütötte fel a fejét: az Egyesült Államokban jóformán megduplázódott a leprás esetek száma az elmúlt 10 évben – áll az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) friss jelentésében, amiről az IFLScience számolt be augusztus elején. Csak 2020-ban 159 embernél mutatták ki a fertőzést az országban, és egy állam, Florida felelős az esetek egyötödéért.

A lepra elsősorban a bőrt, a szemeket, illetve az idegrendszert támadja meg. Csupán több év alatt kezd tüneteket mutatni, amelyek közé tartozik a fekélyek megjelenése a talpon, fájdalommentes duzzanat az arcon, a zsibbadás és az esetleges bénulás is.

Akár a sérült végtagokat is amputálhatják, habár ez a korai felismerésnek és a modern kezeléseknek köszönhetően ritkán fordul elő.

Az Egyesült Államokban meglehetősen egzotikusnak számított a leprabetegség, jellemzően a világ fertőzöttebb részeiről hurcolták be a kórt a történelem során. Az amerikai járványügyi hatóság azonban állítja, immáron az esetek egyharmada helyi eredetűnek tűnik. A kutatók szerint rejtély, honnan erednek a mostani fertőzések, de egyre inkább gyanakodnak egy bizonyos állatfajra: 

a Florida déli részein élő tatukról régóta tudják, hogy hordozzák a leprát okozó baktériumot.

Ugyanakkor a tudósok szerint a fertőzés az ország más részein is terjedőben van, ahol nem őshonosok ezek az állatok. Ellenben jó hír, hogy az emberek mintegy 95 százaléka természetes immunitással rendelkezik a leprával szemben, és ha időben elkapják, akkor jól kezelhető.

A második világháború óta nem volt ennyi szifiliszes 

A szifilisz (luesz, vérbaj) az egyik legismertebb fertőző nemi betegség a világon. Elsősorban szexuális úton terjed, de a várandós anya is át tudja adni a magzatnak a terhesség ideje alatt vagy a szülés során. Látványos bőrtünetekkel jár, és amennyiben nem kezelik, akár halálos kimenetelű is lehet. 

A tudósok korábban azt hitték, hogy Kolumbusz hozta be Európába, és neki köszönhetjük a szifiliszt, azonban több középkori leletből kiderült, hogy már előtte is létezett. Sőt, állítólag Magyarországon már a 15. század közepén is jelen volt.

A betegség meglehetősen gyakori volt a kontinensen a 18. és 19. században, majd pozitív fordulat jött az 1900-as évek elején, amikor az antibiotikumos kezelés elterjedésének köszönhetően rohamosan csökkent a fertőzöttek száma a világ fejlett országaiban.

Tizenöt-húsz éve azt hittük, hogy a szifilisz felszámolásának küszöbén állunk

– fejezte ki aggódását Leandro Mena, a CDC szexuális úton terjedő betegségek megelőzésével foglalkozó részlegének igazgatója júliusban a BBC-nek adott interjújában.

Az ezredforduló óta megint emelkedik a vérbaj előfordulási aránya a fejlett országokban, és nemrégiben ijesztő növekedésről számoltak be idén áprilisban: az Egyesült Államokban a koronavírus-világjárvány első két évében 32 százalékkal ugrott meg az esetek száma, hetvenéves csúcs dőlt meg. Az adatok szerint különösen a kongenitális, vagyis az anya által továbbadott szifilisz durva terjedése okozza a sokkoló emelkedést. Orvosok állítják,

Mississippi államban mindössze öt év alatt kilencszeresére nőtt a veleszületett szifiliszbetegek száma, Kanadában pedig 2011 és 2019 között jóformán megnégyszereződött a fertőző betegek aránya.

Azért is aggasztó ez, mert a terhesség alatt elkapott szifilisz vetélést és a magzat fejlődési rendellenességeit okozhatja, sőt akár halva születéshez is vezethet. A számok terén Európában sem jobb a helyzet, ugyanis az Egyesült Királyságban tavaly 8692 megbetegedés volt, ami legmagasabb a második világháború óta a szigetországban, de Máltán és Írországban is egyre több a fertőzött.

Az Egyesült Királyság Egészségügyi Biztonsági Ügynökségének (UKHSA) jelentése szerint az emelkedés csak részben tudható be annak, hogy egyre többen vesznek részt szűrővizsgálatokon. A meghökkentő számok hátterében az állhat, hogy a fiatalok gyakrabban váltogatják szexuális partnereiket és sokszor még óvszert sem használnak. A hajléktalanokat és a kábítószerproblémákkal küzdőket szintén hatványozottan érinti a betegség, sokan nem férnek hozzá a megfelelő ellátáshoz sem, holott a szifilisz jól gyógyítható antibiotikumos kezeléssel.

Kanyarójárvány fenyegeti Londont?

A cseppfertőzés útján terjedő kanyaró influenzához hasonló tünetekkel, lázzal és bőrkiütéssel járó betegség, amely nagy vörös foltok formájában jelenik meg a testen. Az orvosok többsége már csak képekről ismeri, pedig az 1950-es és az 1960-as években még külön kanyaróosztályok is voltak a kórházakban, olyan sok volt a beteg.

Többen bele is haltak a szövődményeként kialakult tüdő- vagy agyhártyagyulladásba, a letűnt kórság pedig újból felütötte a fejét, és már az egészségügyi tisztviselők is megkongatták a vészharangot. Az Egyesült Királyságban nagyon aggasztó emelkedésről számoltak be július közepén a kanyarós megbetegedések számát tekintve: 

amíg tavaly egész évben 54 kanyarós eset volt, addig a 2023-as év első hat hónapjában már 128-at regisztráltak.

Sőt egyes szakértők már belebegtették, hogy kanyarójárvány fenyegeti Londont, és több ezren kerülhetnek kórházba, ha nem nő jelentősen védettségi arány. A kanyaró, a mumpsz és rubeola (MMR) elleni vakcina egyébként a rutinszerű gyermekkori védőoltások között szerepel, és életkortól függetlenül bárki ingyenesen hozzáférhet az országban. 

A kanyaró vírus viszont rendkívül könnyen terjed, és Angliában már a koronavírus-járvány előtt is csökkent az oltási hajlandóság, majd a pandémia újabb ütést vitt be az egészségügyi ellátórendszereknek, ami szintén rosszat tett a vakcinázási programoknak.

Angliában az ötéves gyerekek 15 százaléka nem kapta meg az ajánlott két dózist a kanyaró elleni védőoltásból.

Az Egyesült Királyságban így egyre több gyermeket fenyeget a fertőzés, a WHO pedig arra figyelmeztet, hogy minél kevesebben kapnak védettséget, annál könnyebben törhet ki egy újabb járvány. A brit egészségügyi szakértők ezért arra biztatják a szülőket, hogy feltétlenül adassák be gyermekeiknek a szükséges védőoltásokat.

Húsz év után felütötte a fejét a Malária az USA-ban, de nincs nagy baj

A malária egy fertőzött szúnyog csípésével kapható el, fő tünetei az extrém láz és a hidegrázás, és évente több mint félmillióan halnak bele világszinten a kevésbé fejlett országokban. Többnyire a trópusi vidékeken fordul elő, azonban ez nem volt mindig így: történészek szerint már az ókori Rómában is jelen volt, de korábban Párizs mocsaras területein és a londoni Temze mentén is voltak megbetegedések, az olaszországi Szardínia szigetén pedig 100 ezer lakosra 300 halott jutott az 1800-as évek végén.

Európában azonban pár évtizede sikerült kiirtani a maláriát, és néhány elszigetelt esettől eltekintve nem tért vissza a betegség. A tengerentúlon azonban nemrégiben megint felütötte a fejét, 

húsz év óta először észleltek maláriás megbetegedéseket az Egyesült Államokban.

Floridában négy, Texasban pedig egy fertőzöttet azonosítottak június végén, a CDC pedig riasztást adott ki. A floridai hatóságok arra kérték a lakosságot, hogy szabaduljanak meg a moszkitók szaporodására alkalmas állóvizektől a házaik körül, és viseljenek hosszú ujjú ruházatot és nadrágot. Maláriajárványtól persze nem kell tartani, és bár a szúnyogokat a klímaváltozás egyik nagy nyertesének tekintik, továbbra is extrém alacsony a fertőzés kockázata az Egyesült Államokban.

Nyitókép (illusztráció): Leprabetegségben szenvedő férfiak. Sepia Times / Universal Images Group via Getty Images