Az emberiség legyőzte a koronavírust – nem véletlen, hogy az egészségügyi szakemberek nem mondják ki ezt a mondatot

2020 tavasza óta tart a koronavírus-járvány, a modern kor legnagyobb globális járványa, ami a legfrissebb adatok szerint eddig 640 millió embert fertőzött meg. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem adatai szerint a vírus a kitörés óta több mint 6,6 millió ember halálát okozta. Az elmúlt években gyors tempóban kifejlesztett vakcináknak és a sokszor lezárásokkal járó szigorú szabályozásoknak köszönhetően a betegséget sikerült visszaszorítani.

Az egészségügyi szakemberek szerint már látható közelségbe került a járvány vége, ugyanakkor óvatosságra is intenek.

Az elmúlt években kiderült, hogy a SARS-CoV-2 vírus rendkívül gyorsan képes alkalmazkodni, a különböző mutációk rekordsebességgel szorították ki a korábbi variánsokat, így vált dominánssá az omikron változat is, amelyről megállapították, hogy bár sokkal enyhébb tüneteket okoz, mint a korábbi vírustörzsek, gyorsabban is terjed azoknál. A Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetői szerint sok ország megfelelő járványügyi intézkedéseket hozott, aminek köszönhetően egyes nemzetek polgárai ma már majdnem úgy élhetik az életüket, mint a világjárvány előtt. Ez jellemzően a fejlettebb, gazdagabb országokra igaz, a globális helyzet azonban közel sem ad optimizmusra okot.

A világ egyik felén az emberek már lényegében elfelejtették a pandémiát, vannak viszont olyan régiók, ahol az újabb és újabb fellángolások miatt ezrek halnak meg. 

A Harvard Gazette az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO szeptember végi nyilatkozatát idézve azt írja, hogy globálisan még mindig heti tízezer körüli az áldozatok száma.

Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója és Maria Van Kerkhove, a világszervezet pandémiával foglalkozó egységének vezetője elmondta, hogy bár a vakcinák megjelenése és a hatékony kezelések megváltoztatták a betegség elleni küzdelmet, ezek az eszközök továbbra is nehezen hozzáférhetők az alacsony és közepes jövedelmű országokban. Ez a helyzet azért jelent nagy kockázatot, mert minél hosszabb ideig kering a vírus, annál nagyobb az esélye, hogy újabb, ellenállóbb és minden eddiginél fertőzőbb mutációk fejlődjenek ki.

Még nincs vége a járványnak, de már látjuk a fényt az alagút végén

– fogalmazott Tedrosz Gebrejeszusz

William Hanage, a Harvard Egyetem epidemiológus professzora szerint nagyon csábító volna végre kimondani, hogy legyőztük a koronavírust, de a közelmúltbeli leckék arra figyelmeztetnek, hogy várjunk még ezzel a kijelentéssel. Az omikron tavaly téli terjedése tökéletesen megmutatta, hogy miért nem szabad lankadnia a figyelemnek.

Ez a variáns elképesztő gyorsasággal szorította ki a többi vírustörzset, rövid idő alatt vált dominánssá szinte az egész világon. 

Bár az omikron eseti alapon nem okoz olyan súlyos tüneteket, mint más variánsok, a fertőzőképessége okán mégis legalább olyan veszélyes, mint azok.

A WHO adatai szerint az omikron az összes SARS-CoV-2-fertőzésnek a 99 százalékát teszi ki. Ma már körülbelül 300 darab omikron-alváltozatot tudnak megkülönböztetni, köztük a BA.5-öt, amely széles körben elterjedt az Egyesült Államokban. A szervezet szerint eddig világszerte mintegy 12,7 milliárd adagot adtak be a különböző vakcinákból. A járvány csillapodását és időnkénti fellángolását azonban nemcsak az befolyásolja, hogy hogyan alakult egy-egy területen az oltások és a megfertőződés réven szerzett immunitás rátája, hanem az évszakok váltakozása, valamint a különféle variánsok bonyolult kölcsönhatásai is.

A vírus jövője az lehet, hogy elsősorban nem a gyorsan terjedő változatok válnak dominánssá, hanem azok, amelyek hatékonyabban képesek elkerülni a szervezet immunválaszát.

Pontosan ez figyelhető meg az említett BA.5 altörzs esetében is, amely kimondottan gyorsan terjedő variáns volt, azonban az előfordulása ma már jóval alacsonyabb, mint néhány hónapja, mert kiszorította az immunrendszer hatékonyabb megkerülésére képes BA.4.6.

Mivel az elmúlt két évben a koronavírusos megbetegedések számai a téli időszakban ugrottak meg, a szakértők szerint idén is valami hasonlóra lehet számítani, még akkor is, ha azóta rengeteg ember oltatta be magát, és fejlesztett ki bizonyos szintű immunitást. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy hosszú távon miként alakulnak majd az esetszámok, de tekintettel a közelmúlt tendenciáira, valószínű, hogy a betegség kevésbé lesz súlyos lefolyású, mint korábban.

Különböző számításokkal, adatsorokat vizsgálva megpróbáljuk megjósolni, hogy mely mutációk kötődnek jobban a gazdaszervezet recepetoraihoz, és hogy melyek azok a variánsok, amelyek hatékonyabban kerülik ki a szervezet védelmét

– mondta Babak Momeni, a Bostoni Egyetem biológiai adjunktusa, aki szerint az ilyen mutációk potenciálisan aggodalomra adhatnak okot a jövőben. Momeni vezeti a Bostoni Egyetem projektjét, amelynek célja, hogy a rendelkezésre álló tapasztalatok és tudásanyag segítségével előrejelezzék, mely variánsok jelenthetnek globális veszélyt. A kvantummechanikai modellezés lehetővé tette a csapat számára, hogy kidolgozzanak egy kezdeti, előrejelzéshez hasonló módszertant.

A koronavírus omikron variánsáról azt gyanítják, hogy azért a legfertőzőbb, mert jobban kötődik az emberi receptorokhoz, mint a delta variáns.

A csapat eredményei azt mutatják, hogy egy új mutációnak minden esélye megvan arra, hogy ezt a fontos tulajdonságot továbbfejlessze, ami a gyakorlatban egy minden eddiginél ellenállóbb és gyorsabban terjedő vírustörzset eredményezhetne. A koronavírus tüskeproteinje a gazdasejtek egyik receptorához, az ACE2-höz kapcsolódik, amely lehetővé teszi, hogy a vírus bejusson a sejtekbe, és megfertőzze azokat. Ez a kapocs lényegében a megfertőződés első lépése. Az eddig dominánssá váló variánsok java része ezen a területen tudott fejlődni, ez pedig aggodalomra adhat okot. Ahogy Momeni fogalmazott:

Úgy gondoljuk, hogy az omikron még nem érte el teljes potenciálját az emberi gazdasejtekhez való kötődésben. megkötésében.

Nyitókép: Al Bello / Getty Images