2022. november 18. 21:27
Az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián új előképzőket alkottak a rendkívüli kicsi, illetve óriási nagyságrendek jelölésére.
A modern tudományban egyre inkább használatos rendkívüli kicsi, illetve óriási nagyságrendek jelölésére új előképzőkről (prefixumokról) döntöttek pénteken Versailles-ban az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián (CGPM) részt vevő szakemberek, írja az MTI.
1991 óta a pénteki volt az első alkalom, hogy az 1960-ban létrehozott Nemzetközi Mértékegységrendszerbe (SI) új előképzők kerültek. 30 évvel ezelőtt a zettát és a jottát vezették be, amikor a vegyésztársadalomnak szüksége volt ezen nagyságrendű molekulák kifejezésére. A zetta esetében 21, míg a jotta esetében 24 nulla áll a szám után.
A információtechnológia robbanásszerű fejlődése miatt azonban új előképzőkre van szükség, hogy ki lehessen fejezni a gyakran használt nagyságrendeket.
„Nagyon közel vagyunk a határhoz, hogy jottabájtban, a létező legmagasabb mértékegységben fejezzünk ki adatmennyiségeket” – mondta Richard Brown, a brit Nemzeti Fizikai Laboratórium méréstudományi szakértője, az új mértékegységek bevezetésének kezdeményezője.
Az új előképzők a következők:
- A ronna (R) és a quetta (Q) olyan mértékegységeket jelölnek, amelyeknél az alapmértékegység után 27, illetve 30 nulla áll.
- A ronto (r) és a quecto (q) pedig azokat a nagyon kicsi tört értéket jelölik, amelyekben a tizedesvessző mögött a 27., illetve a 30. helyi értéken áll a mértékegységet jelző szám.
Az új előképzős mértékegységgel kifejezve például a Föld tömege 6 ronnagramm, avagy
6 000 000 000 000 000 000 000 000 000 gramm,
tehát a 6 után 27 darab nulla áll. A Jupiter bolygó tömege a tudósok becslése szerint közel két kvettagramm, az egész megfigyelhető világegyetem átmérője pedig nagyjából 1 ronnaméter.
Ezzel szemben valami, amelynek 6 rontogramm a tömege, egy olyan szinte végtelenül kicsi tizedes törtnek felel meg, amelyben a szám a vessző után a 27. helyen áll.
Az elektron tömege például kicsi híján egy rontogramm, azaz:
0,000 000 000 000 000 000 000 000 001 gramm
Egy bájtnyi (8 bit) adat pedig egy elektron tömegénél is sokkal kevesebbel, nagyjából egy quectogrammal növeli egy okostelefon tömegét:
0,000 000 000 000 000 000 000 000 000 001 gramm
Richard Brown további mértékegységeket is javasolt volna, tekintettel az adattárolásban megjelent olyan fantázianevekre, mint a „brontobájt” vagy a „hellabájt”. A Nemzetközi Mértékegységrendszer azonban előírja, hogy az előképzők egy betűvel jelölhetők legyenek. Az R és a Q volt a maradék két betű, amelyet eddig még nem használtak más mértékegységekre vagy szimbólumokra.
Nitókép: Apollo-11 / NASA