„Soha életemben nem nevettem annyit” – két brit, aki a gabonakörökkel átverte az egész világot
2022. július 31. 18:07
Szakértők hada állította, hogy a világszerte, így Magyarországon is felbukkanó gabonakörök földönkívüli űrhajók leszállóhelyei vagy üzenetei – esetleg gömbvillámok vagy ismeretlen időjárási jelenségek hozzák létre őket. A különböző magyarázatoknak egy közös pontjuk volt: a gabonakörök biztosan nem emberek művei. Egy ponton azonban kiderült, hogy nagyon is azok.
Ez biztosan nem átverés. Egy emberi lény sem tudta volna ezt megcsinálni. Ezeket a növényeket egy magas szintű intelligenciától származó, egyelőre megmagyarázatlan energia lapította le ilyen különleges formákban.
Így reagált a gabonakörök szakértőjeként ismertté vált Pat Delgado, aki több sikerkönyvet is írt a témában, amikor a Today című brit lap újságírója, Graham Brough egy angliai mezőn megmutatott neki egy gabonakört. A most már 62 éves Brough a New York Times-nak így emlékezett vissza az esetre:
Delgado azt mondta, nemcsak hogy száz százalékig biztos, hogy földönkívüliek művei a gabonakörök, hanem még azt is érzi, hogy a földönkívüliek nemrég mentek el onnan.
A gabonakörök évtizede
Ekkor az Egyesült Királyság és a világ a gabonaföldeken már százával megjelenő rejtélyes körök lázában égett. A nyolcvanas években ugyanis egymás után jelentek meg a megmagyarázhatatlannak tűnő alakzatok a brit búza- és árpaföldeken, különösen a misztikus Stonehenge vonzáskörzetében található területeken, majd a világ más országaiban is.
A rejtély megmagyarázására kisebb iparág épült ki, és szakértők százai éltek meg abból, hogy megpróbálják megállapítani, hogyan keletkeztek a furcsa gabonakörök, amik kezdtek egyre bonyolultabb és bonyolultabb formákat felvenni.
A legnépszerűbb elmélet szerint földönkívüli űrhajók hagyták a nyomokat, amikor leszálltak a földre, de felmerült, hogy istenek vagy spirituális lények üzenetei lehetnek – esetleg a földet átszelő energiavonalak állnak a háttérben.
Mások különleges időjárási jelenségekkel igyekezek megmagyarázni a gabonaköröket, amiket eszerint gömbvillámok, a föld mágnes mezőjének változásai vagy különleges, elektromos kisüléseket okozó szelek hoztak létre, esetleg valamiféle plazma.
Delgado a gabonaköriparban sikert elérő elméletgyártók egyikeként több sikerkönyvet is írt a témában egy másik szakértővel, Colin Andrews-zal együtt. A szakértőt azonban nagy meglepetés érte, amikor Brough megmutatta neki az angliai Kent megyében megjelent gabonakört.
Az újságíró ugyanis végignézte, hogy az miként jött létre, és nem voltak ott földönkívüliek, gömbvillámok, sem furcsa elektromos szelek. Csak két idős férfi, aki nagyszerűen szórakozott.
Átverték a világot
A két férfi – az akkor 67 éves Doug Bower és a 62 éves Dave Chorley – a Today szerkesztőségébe betelefonálva fedte fel, hogy ők állnak a brit földeket elárasztó gabonakörjárvány mögött. A két férfi a lapnak elmondta, hogy 1978-ban, egy pubban italozva merült fel bennük az ötlet, hogy létrehoznak egy „ufóleszállóhelyet” egy kukoricaföldön. Elárulták, hogy az azóta eltelt több mint egy évtizedben kétszáznál is több gabonakört készítettek, és azok korábbi terveit meg is mutatták a lap újságírójának. Brough a Times-nak elmondta:
Egy hetet töltöttem el velük, hogy megnézzem, hogyan csinálják, és még soha életemben nem nevettem annyit.
A két férfinek nem volt szüksége különleges eszközökre és szupermodern technológiára, nem kellett plazma, elektromosság vagy mágnes az alakzatok létrehozására: mindössze egy léc és pár zsinór segítségével le tudták dönteni úgy a gabonaszárakat, hogy azok ne törjenek el, és az előre eltervezett irányba álljanak. Brough közölte:
Ezek az úgynevezett szakértők magabiztosan állították, hogy ezeket a köröket emberek nem képesek létrehozni, de Doug és Dave megmutatta nekem, hogyan csinálták.
A technikát később tévékamerák előtt is bemutatták:
A Today akkori cikke szerint Delgado a helyszínen elismerte, hogy a gabonakörhívők át lettek verve. Brough a Times-nak most elmondta, hogy amikor bemutatta őt a két férfinak, a szakértő azonnal fel is ismerte őket, mert a megelőző években rendszeresen az elsők között jelentek meg az újonnan felfedezett gabonaköröknél. „Szóval ezért voltatok ott mindig ti ketten” – mondta nekik.
Chorley és Bower első alkotásai még elkerülték a szélesebb közvélemény figyelmét, és három évnek kellett eltelni, hogy azok országosan ismertté váljanak. 1981-ben aztán egyik gabonakörük bekerült a brit sajtóba, ahol azonnal földönkívüliekkel együtt kezdték azt el emlegetni. Chorley tíz évvel később elmondta:
Nagyon nagyot röhögtünk, meg kellett állnunk az autóval, mert Doug annyira nevetett, hogy nem tudott vezetni.
A férfi hozzátette, leginkább azon derültek, hogy „felsőbbrendű intelligenciának” nevezték őket.
Magyarországra is átterjedt
A két férfinak az 1980-as évek közepétől kezdve egyre több utánzója akadt, és először az Egyesült Királyságban, majd a világ többi részén is egymás után jelentek meg a gabonakörök – több ezer. Köztük pár Magyarországon is.
1992-ben két székesfehérvári gimnazista, Dallos Róbert és Takács Gábor egy 36 méter átmérőjű gabonakört hozott létre a 70-es út mellett, miután egy cikkben olvastak Chorley és Bower alkotásairól. A gabonakör megjelenése akkor bekerült a sajtóba, és több tízezer ember zarándokolt a 70-es úthoz, hogy megcsodálja a rejtélyes kört, amit ufószakértők akkor földönkívüliek művének tartottak. Utána rejtélyes módon több hasonló gabonakör is megjelent Székesfehérvár környékén.
Miután a két fiatal a nyilvánosság elé állt, és elárulták, az ő művük az átverés, a búzaföld tulajdonosa még pert is indított ellenük a búza tönkretétele miatt, hatszázezer forintos kártérítést követelve tőlük. Végül csak ötezer forintot kellett fizetniük.
A gabonakörláz azonban nem csillapodik: két évvel ezelőtt Nagykanizsa határában fedeztek fel egy 26 méter átmérőjű alakzatot:
A nagykanizsai körrel kapcsolatban is felmerült, hogy az ufók közbenjárása vagy rejtélyes természeti jelenségek működése áll a háttérben. A föld tulajdonosa – aki nem akart nyilatkozni az RTL Híradónak – azonban annyit azért közölt, hogy szerinte egyszerűen annyi történt, hogy valaki tönkretette a gabonáját, és ezzel komoly kárt okozott neki.
Máshol, más gazdák azonban pénzkereseti lehetőségként tekintettek a földjeiken „megjelent” gabonakörökre, és belépődíjat szedtek a geometrikus formákra kíváncsi emberektől. Chorley elmondta, azért is álltak nyilvánosság elé, és hagytak fel az évtizedes átveréssel, mert megunták, hogy mások profitálnak abból. A kilencvenes évektől kezdve már művészi csoportok kezdtek el egyre bonyolultabb és bonyolultabb ábrákat készíteni, gyakran pénzért, reklámcélokat szolgálva.
A gabonakörök igazi nyertese azonban a média volt – állítja Benjamin Myers brit író, akinek idén jelent meg a regénye a gabonaköröket készítő két mókamesterről. A brit lapoknak ugyanis a gabonaköröknek köszönhetően volt egy tutibiztos sztorija a nyári uborkaszezonban: elég volt hozzá egy fénykép és pár mondat.
A hívők tovább hisznek
Az önleleplezés természetesen nem törte le a gabonakörhívőket, akik a két férfi beismerő vallomása után is tartották magukat ahhoz, hogy a gabonakörök nem emberi alkotások, és azzal vádolták őket, hogy a brit védelmi misztérium megbízásából hazudtak, ami a CIA-vel együttműködve próbálja elhitetni, hogy a gabonakörök nem a földönkívüliek látogatásainak bizonyítékai.
Delgado is napokon belül visszakozott, miután írótársa, Colin Andrews meggyőzte arról, hogy nem minden gabonakör „csalás”, és vannak olyan megmagyarázhatatlan körök is a világon, amit nem csinálhatott a két brit, sem egyéb humán létforma.
A most 76 éves Andrews – akit a „gabonakör” kifejezés kitalálójának tartanak – a New York Timesnak elmondta, még mindig kutatja a gabonaköröket, és mostanra még inkább meg van győződve arról, hogy nem emberi alkotások. Andrews – aki összesen több százezer példányt adott el gabonakörökről szóló könyveiből, és rendszeresen hívják fizetett előadásokra – közölte: nincs bizonyíték arra, hogy minden gabonakört emberek csináltak. Majd hozzátette: ha mégis emberek a végrehajtók, akkor is egy „független, nem emberi elme” sugallatára jártak el így.
Nyitókép: Gabonakörök Angliában, 2009-ben. Fotó: David Goddard/Getty Images