belföld

A Farmoson négyfelé szakadt gólya csak a jéghegy csúcsa – százezres számban pusztulnak a madarak évről évre

Kovács-Angel MariannaKovács-Angel Marianna

2022. augusztus 4. 6:37

Évente nagyjából 260 ezer madár pusztul el Magyarországon. Közülük sokan elektromos oszlopokon vagy vezetékeken, illetve ezek miatt halnak kínhalált. A megoldás annyira drága lenne, hogy a lehetősége inkább csak elméleti. Tenni mégis lehet és kell is, a közösségi médiás méltatlankodás önmagában semmire sem elég.

Erős indulatokat váltott ki a Facebookon egy Farmoson elpusztult gólya története. A fiatal állat tetemét helyi lakosok találták meg kedden. Mivel védett madárról van szó, azonnal értesítették a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot.

„Farmoson sok gólya él, itt szinte mindenki ismeri őket. Örülünk, amikor hazajönnek, örülünk, amikor látjuk a kis gólyákat a fészkekben. Ezért is érintett meg sokakat, hogy ismét elvesztettünk egy szárnyas lakót” – mondta el kérdésünkre az állatot megtaláló helyi lakosok egyike. Az ismét szó használata nem véletlen: körülbelül két hete a mostani eset helyszínétől nem messze egy másik gólya tetemét fedezték fel. Azt az esetet is jelentették a Nemzeti Parknál. 

A Farmoson négyfelé szakadt gólya csak a jéghegy csúcsa
A korábban megtalált gólya teteme az oszlop árnyékában.

A közeli fészekben két kis gólya volt, most üres a fészek. Nem tudjuk biztosan, hogy a testvérek pusztultak el, de jó esély van rá

 – tette hozzá az egyik bejelentő, aki szerint nem egy ilyen eset történt már a településen. A két gólya testét szinte centire ugyanott találták meg, az oszlop alatt. 

Frissítünk! 

Pénteken megérkezett az MVM válasza, amelyet itt olvashatnak el. Munkatársuk egyeztetett a Duna-Ipoly Nemzeti Park Dél- és Kelet-Pest megyei tájegység osztályvezető helyettesével. Közös helyszíni szemle után vizsgálják meg a lehetséges műszaki megoldásokat.

Egy helyi lakó szerint a farmosi gólyát egy 20 kV-os középfeszültségű vezeték alatt találták meg, az oszlop tetején egy részlegesen szigetelt oszlopkapcsoló van. „Úgy tudjuk, hogy ezt nem olyan egyszerű leszigetelni, mint egy sima oszlopot, hogy ráteszünk egy-két műanyagot, hanem kompletten át kellene alakítaniuk a fejszerkezetet” – mondta el forrásunk, aki szerint emiatt nem nyúlhattak még a kapcsolóhoz.

Néhány méterre egy másik oszlopon egy gólyafészek található, vélhetően itt élt az elpusztult állat. A növendék gólya négyfelé szakadt, mintha szétvágták volna. A hatalmas felháborodást valószínűleg a valóban megrázó kép váltotta ki.

A Farmoson négyfelé szakadt gólya csak a jéghegy csúcsa
A kedden megtalált, szétszakadt gólya teteme.

A második gólya elpusztulásának napján, augusztus 2-án egy egész gólyacsalád veszett oda Tökölön. A Tollas Barát Madármentés posztja szerint amikor kiértek, a kis gólya még élt, de már semmit nem tudtak tenni érte. „Ahogy a többiekért sem, akik pár óra múlva ugyanazon az oszlopon lelték halálukat” – írták. Ez a családról készült utolsó kép:


Mindez az elképesztő nagyságrendű oszlopszám és vezeték-kilométer miatt egy szinte megoldhatatlannak tűnő, globális probléma része – erről beszélt az rtl.hu-nak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. Az elektromos hálózaton az oszlopokra, kereszttartókra leszálló madarak szenvednek áramütést, a vezetéknek repülés ritkább, de egyes fajoknál – például a túzoknál – ugyanilyen súlyos probléma. 

„Ha a madár rászáll a kereszttartóra vagy a kereszttartó közelében a vezetékre, és a szárnyával, lábával, bármilyen testrészével hozzáér egy másik vezetékhez vagy a földelt oszlophoz, akkor a teste két különböző potenciálon lesz, és az áram átfolyik rajta. A probléma az, hogy az elmúlt több mint ötven évben leggyakrabban használt kereszttartókon rögzített vezetékek olyan közel vannak egymáshoz és az oszlophoz, hogy 

az áramütés a veréb-seregély mérettől felfelé bármit és mindent veszélyeztet

– mondta Orbán Zoltán. Az MME 1974-es alapításakor tűzte zászlajára a probléma követését, és amennyire lehetséges, a kezelését. Utóbbiban számos eredményt értek el, például országszerte több ezer olyan gólyafészekkosarat helyeztek ki, amely másfél méterrel a vezetékek fölött teszi lehetővé a fészeképítést, és folyamatosan együttműködnek az áramszolgáltatókkal madárbarát oszlopfej-szerkezetek fejlesztésében. 

A madárbarát technológia adott, ezek közül a legjobb a földbe süllyesztés, ennek bevezetését azonban a nagyságrend és a részmegoldások tekintetében is tízmilliárdokra becsült költségigény nehezíti. Nem csak az áramütések ölik százezerszámra a madarakat: a szabadvezetékek miatti ütközések ugyan kevesebb madár életét követelik, mint az áramütések, ezek azonban rendkívül fájó veszteségek.

Végzetesek lehetnek a vékony vezetékek az olyan magasságban repülő madarak esetében, mint például a túzok vagy a darvak, a madarak ugyanis nekiütközhetnek

 – fogalmazott a szakember, aki hozzátette: összességében több mint egymillió oszlopról és csak a legrosszabb, középfeszültségű vezetékek esetében legalább 58-60 ezer kilométernyi hálózatról van szó. Ennek a föld alá vezetése értelemszerűen mindkét problémára megoldást jelentene, erre azonban „a világ pénze nem lenne elég”. 

A helyzet sokkal rosszabb, mint amit a megégett, elpusztult gólyákról szóló, nagy felháborodást kiváltó posztok sugallnak. 

„Középbecslés alapján éves szinten 260 ezer madár pusztul el Magyarországon. A 2010-ben készült és a honlapunkon hozzáférhető tanulmányunk szerint a legveszélyesebb, középfeszültségű hálózat földbe süllyesztése a külterületi részeken 27-27 milliárd, a belterületi szakaszok esetében további 7,5 milliárd forint volt. Az ország légvezeték-hálózatának földkábelbe fektetése, azaz 

a madarak légvezetékek mentén történő pusztulásának teljes és végleges megoldása mintegy 550 milliárd forintba került volna 2010-ben. 

Orbán hozzátette, hogy 12 éves költségadatokról beszél, ma valószínűleg legalább két-két és félszer annyiba kerülne az átállás, nem is beszélve a munka nagyságrendjéről. Az MME szóvivője hozzátette: nem speciálisan magyar problémáról van szó. Rengeteg madár pusztul el a világ legfejlettebb országaiban is, a kevésbé fejlett országokban pedig szinte leírhatatlanul rossz a helyzet. Példaként említette a hatalmas kiterjedésű Mongóliát, ahol a természetvédők teherautók platóit halmozzák tele elhullott madarakkal. 

„Egy olyan sík kiterjedésű országban, mint Mongólia, a ragadozó életmódot folytató madarak szeretnek magaslati pontra kiülni és onnan vadászni. Ilyen szempontból ezek az oszlopok ökológiai csapdát jelentenek, ami Magyarországon és máshol a világon is igaz. Az oszlop fejszerkezete sajnos mágnesként vonzza a madarakat. Ha az nem madárbarát – márpedig alapvetően ezek nem azok – az állatok veszélyben vannak, gyakran megsérülnek, elpusztulnak.”

Lépéseket azonban lehet és kell is tenni. Az MME évtizedek óta monitorozza a középfeszültségű, madárgyilkos vezetékek helyzetét, ebbe néhány éve a lakosságot is bevonták. Honlapjukon egy űrlap kitöltésével lehet bejelenteni a problémákat, ezeket összesítve elküldik az érintett áramszolgáltatóknak, az eljáró megyei kormányhivataloknak, és a területen illetékes nemzeti parknak. 

Emellett más eredmények is vannak: az új építésű és felújított középfeszültségű szakaszokon már csak madárbarát fejszerkezet-megoldásokat lehet használni. Ez azonban nem oldja meg a 80-100 éves, megörökölt hálózat problémáit, „sok százezer oszlop – leginkább a pénz, de a kapacitáshiány miatt is – nincs átalakítva”. És ha meg is lenne, az olyan vonuló madarakra, mint például a Farmoson elpusztult fehér gólya, halálos veszély leselkedne Romániában, Törökországban, Szíriában vagy éppen a Dél-afrikai Köztársaságban, mindenhol, ahol nem oldották meg (gyakorlatilag sehol sem) az elektromos hálózat okozta gondokat. 

Csak egy példa: két fekete gólyát jelöltek meg néhány éve hazánkban, vonulás közben egyszer csak megállt, és egy helyről küldött jelet az adójuk. A kollégák kimentek Törökországba, megtalálták mindkét tetemet, agyonütötte őket az áram

 – mondta a szakember.

A Farmoson négyfelé szakadt gólya csak a jéghegy csúcsa
Fekete gólyák (Ciconia nigra) a Tiszában a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpár határában 2018. április 15-én. A fekete gólya Magyarországon fokozottan védett madár, eszmei értéke ötszázezer forint. – Fotó: Kovács Attila / MTI

Orbán Zoltán szerint a probléma gigantikus, és érthető, hogy erős érzelmeket vált ki az emberekből, érdemesebb azonban tájékozódni, és amikor szükség van rá, megtenni a megfelelő lépéseket. Utóbbihoz a következő tanácsokat adta a madárbarátoknak:

  • Tájékozódjanak: az MME honlapján számos információ érhető el, a madarak és a vezetékek problémájáról itt.
  • Az MME 2010-ben készült szakmai elemzése itt olvasható el.
  • Ha áramütés miatt elhullott állatot találnak, töltsék ki az MME honlapján elérhető, okostelefonnal is kitölthető bejelentő űrlapot, amelynek adatait az egyesület évi egy vagy két alkalommal összesítve juttatja el az érintett áramszolgáltatóknak és nemzeti parkoknak, valamint az eljáró megyei kormányhivatali hatóságoknak. Itt és közvetlenül itt érhetik el.  

Az aszály az állatvilágban is elképzelhetetlen pusztítást okoz. Tiszafüred környékén több tucat madártetemet találtak aktivisták egy mesterséges bányató partján. Azt mondják, az aszály miatt sekély a víz, amiben elszaporodott egy baktérium, ez okozza a madarak vesztét. A szárazság a többi állatot is megviseli. A Bükkben kiszáradt patakok medrében sok vaddisznó és szarvas hiába keres vizet. Az RTL Híradó riportját itt nézheti meg:

 

#belföld#gólya#állatvédelem#áramütés#madár#mvm#felsővezeték#vezeték#ma

Címlapról ajánljuk