tudomány-tech

20 csodálatos élőlény, amely nevetve túléli az embert

Kiss BalázsKiss Balázs

2022. április 22. 17:34

A Föld napja alkalmából ismerje meg azokat a növényeket és állatokat, amelyek szuperképességeiknek köszönhetően több száz vagy akár több ezer évig is elélnek. Sőt: két olyan állatfaj is van, amelyről a tudósok úgy sejtik, hogy örökké élhetnek.

Pénteken van a Föld napja, itt az idő, hogy megemlékezzünk az otthonunkat adó bolygóról és annak élővilágáról! 52 éve, 1970. április 22-én rendezték meg az első Föld napját az Amerikai Egyesült Államokban, ahol mintegy húszmillióan álltak ki a környezetvédelemért. 

Ha azt mondjuk, fél évszázadra nyúlik vissza ez a hagyomány, soknak tűnhet – de nem az alábbi fajoknak.

Növénymatuzsálemek

A majomkenyérfa Afrikában honos, egyes források szerint 1500 év a maximális életkora. A dél-afrikai Kruger nemzeti parkban van egy példány, amely már 500 évvel túlélte ezt az időtartamot.

Majomkenyérfa a Kruger nemzeti parkban – fotó:  Rixipix/Getty Images

Velük egyidős lehet az önálló rendszertani osztályt alkotó velvícsia nevű növénynek az a példánya, amit a Namib-Naukluft nemzeti park sivatagában találtak. E növény különlegessége, hogy élete során csak két lomblevelet növeszt, amelyek akár több száz éven át növekednek folyamatosan. Így bár a homokviharok megtépázzák, és idővel vékony csíkokra hasadozik szét, máig ezek a növényvilág leghosszabb levelei.

Velvícsia a Namíb-sivatagban – fotó: Michael Schwab/Getty Images

A sztromatolitok üledékes szerkezetek, amiket fotoszintetizáló kékbakátriumok hoznak létre. A nyugat-ausztráliai Carbalban található sztromatolitok kora akár a két-három ezer évet is elérheti.

Sztromatolitok Nyugat-Ausztráliában – Fotó: Wikimedia Commons

Ez a bársonyos, zöld növény, a yareta Dél-Afrikában őshonos, de az Andok magas hegyoldalain is megtelepedett, ahol a fák már nem teremnek. Sajátos külsejét apró virágokból álló felszíne adja, és rendkívül lassan, évente csak másfél centimétert növekszik, élettartama viszont igen hosszú, számos növény korát több mint háromezer évre becsülik. Neve a kecsua yarita szóból származik, és akár 5200 méter tengerszint feletti magasságban is tenyészhet.

Yareta a chilei Lauca nemzeti parkban

Kaliforniában őshonosak a simatűjű szálkásfenyők, amelyek akár ötezer évig és elélhetnek. Közéjük tartozik a világ legidősebb élőlényei közé tartozó Matuzsálem-fa, amely a kelet-kaliforniai Fehér-hegységben él. Egy 2012-es mintavétel alapján ma már 4850 évesnél is idősebb.

A Matuzsálem-fa. Fotó: Tayfun Coskun/Anadolu Agency/Getty Images

Még a Matuzsálem-fánál is idősebb az a mohatelep, amely az Antarktiszon, az Argentínához tartozó Elefánt-szigeten növekedik becslések szerint 5500 éve.

A képen elefánt-szigeti mohát rejtettünk el – fotó: Getty Images

10 és fél ezer éve verhetett gyökeret a tasmániai Read-hegyen álló Huon fenyő.

Egy huon fenyő Tasmániában – fotó: 

A délnyugat-amerikai Mojave sivatagban állítólag 12000 éve él egy a mojave jukka fajhoz tartozó örökzöld. Az alábbi képen a dél-nevadai First Creek kanyon bejáratánál álló hatalmas példány látható.

Fotó: Wikimedia Commons

Nagyjából velük egyidős az ausztráliai Új-Dél-Walesből származó 13000 éves eukaliptusz.

Idős eukaliptuszfa Kaliforniában – fotó: Wikimedia Commons

A legidősebb növényt azonban nem a szárazföldön, hanem a tengerek mélyén kell keresni. A szerény külsejű neptunfű ősi faj, évmilliókkal ezelőtt a Tethys-óceánban, a Földközi-tenger geológiai elődjének vizében fejlődött ki. A Földközi-tenger legidősebb telepeinek kora egy 2012-es kutatás szerint a 200 ezer évet is elérheti a DNS-elemzés alapján.

Fotó: Wikimedia Commons

Rekorder állatok

A leghosszabb állati életeket természetesen nem évezredekben mérjük. Az emlősök közül a grönlandi bálna él a legtovább. Bár pontos élettartama nem ismert, kutatások szerint akár 200 évig is elélhet, amiben nagy szerepe lehet több génmutációnak is, amik egyrészt az állatok öregedést lassítják, másrészt helyreállítják a bálnák sérült DNS-ét, ami akadályozza a rák és egyéb betegségek kialakulását.

Fotó: wildestanimal/Getty Images

Az egyik leghosszabb életű hal a dülledtszemű álsügér, ami Kaliforniától Japánig benépesíti a Csendes-óceánt. Van is ideje a hatékony elterjedése, mivel példányai akár 205 évig elélnek. A narancssárga, recés uszonyú hal ragadozó életmódot folytat, például kisebb halakkal vagy rákokkal táplálkozik, ezért nagy veszélyt jelent a kihalás szélén álló fajokra.

A folyami gyöngykagylók Európa édesvizeiből csaknem teljesen kipusztultak, de Észak-Amerikában és Ázsiában is előfordulnak. Vannak ugyan nagyobb telepeik Európában is, de ezekben a populációkban már nincsenek fiatal példányok, a legfiatalabbak is ötvenévesek.  A kagyló élettartama hatvan év, de feljegyzések szerint a legidősebb példány 280 éves. Hosszú életét a lassú anyagcserének köszönheti. A vízszennyezés és a pisztrángok megfogyatkozása miatt vált veszélyeztetetté.

Folyami gyöngykagylók a svéd Navarån folyóban – fotó: Wikimedia Commons

A grönlandi cápa, ha névről nem is, de képekről ismerős lehet. Az Északi-sarkvidéken és az Atlanti-óceán északi részén őshonos állat 7 méternél hosszabbra nőhet, időszámítása pedig egészen más, mint az emberé: élettartama a 400 évet is elérheti, 

és csak 100-150 évesen válik ivaréretté.

2017-ben nagy szenzáció volt, hogy egy több mint 500 éves példányt találtak a kutatók, ez a hír azonban hamisnak bizonyult. Ettől még a grönlandi cápa a leghosszabb ideig élő gerinces.

Fotó: NOAA/ Wikimedia Commons

A csőférgek élettartama 200-300 év is lehet. A mélytengeri hidegben és sötétben élnek, és ritkaságszámba megy, ha nem természetes halált halnak, mert a mélyben nincsenek ragadozók – ez segített a csőférgeknek ilyen hosszú életűvé evolválódni.

Fotó: Wikimedia Commons

Egy másik kagyló is felkerült a leghosszabb életű állatok listájára, ez az Atlanti-óceán északi részén élő sellőkagyló. Becsült élettartamuk legalább 300 év, a legidősebb példány megélte a fél évezredet is. Az ősi kagylót Mingnek nevezték el, mert 1499-ben „született”, amikor a Ming dinasztia uralta Kínát.

Ming, a kagyló – fotó: Wikimedia Commons

A korallok nem egyetlen szervezetből állnak, mint a fent említett puhatestűek és gerincesek. Sok kis organizmus együttes munkája alakítja ki a több ezer éves telepeket, amelyek most végveszélybe kerültek a tengerek felmelegedése miatt. A virágállatok folyamatosan szaporodnak: saját, genetikailag azonos másukat hozzák létre, ami idővel beépül a külső vázszerkezetbe, így növelve a kiterjedését. Hawaii-nál találtak olyan példányokat, amelyek a vizsgálatok szerint több mint 4200 évesek voltak.

A Nagy-korallzátony kifehéredett (azaz elpusztult) területe – Fotó:  Brett Monroe Garner/Getty Images

A szivacsok a korallokhoz hasonlóan koloniális állatok. Az üvegszivacsok akár 11000 évet is megélhetnek a tengerek mélyén.

Az üvegszivacsok sokfélesége – Fotó: Wikimedia Commons

A listát két olyan állat zárja, amely akár örökké is élhet a tudósok szerint. A parányi Turritopsis dohrniit halhatatlan medúzának is nevezik. A medúzák életciklusa lárvaként kezdődik, majd megtelepednek a tengerfenéken, és felveszik helyhez kötött, úgynevezett polip alakjukat. Ezekből bimbózás útján lesz kifejlett medúza. Az említett faj szuperképessége, hogy sérülés vagy éhínség idején visszaalakulhat polipállapotba regenerálódni, ezért is feltételezik, hogy halhatatlan.

Turritopsis dohrnii – Fotó: Wikimedia Commons

A hidra szintén csalánozó, külsőre valamelyest hasonlít a medúzákra. Ez a nagyrészt őssejtekből álló faj nem mutatja az öregedés jeleit. Bár a természetben bármelyik pillanatban megölhetik, vagy betegség végezhet vele, laboratóriumi körülmények között örökké élhet.

Fotó: CHOKSAWATDIKORN/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Getty Images

 

Nyitókép: Grönlandi bálna úszik egy búvár után – Fotó: bbevren/Getty Images

#tudomány-tech#föld napja#növények#állatok#matuzsálem#fák

Címlapról ajánljuk