Íme a legelveszettebb teremtmény a Földön

Az Ázsiában őshonos óriásrétisas amerikai madarászokat izgalomban tartó példányát először 2020 augusztusában észlelték az Egyesült Államokban: ekkor hazájától 7500 kilométerre, Alaszkában látták. 2021 júliusában már a kontinens keleti partja közelében tűnt fel: a kanadai New Brunswick-ban és Québec-ben, majd az új-skóciai Falmouth-ban ismerték fel jellegzetes, sárga csőréről, a szárnyán lévő egyedi fehér mintázatról és a nagy fehér faroktollairól.

Az elképesztő távolságokat megtett madár híre futótűzként terjedt a madarászok közt, mivel könnyen felismerhető példányról van szó, útja jól követhető. Az eredetileg Kínában, Japánban, Észak-Koreában, Dél-Koreában és Kelet-Oroszországban őshonos sasról decemberben 20-án közölt képet Massachusetts állam hal- és vadvédelmi divíziója, tehát a különleges madár még mindig Amerika keleti partvidékén bolyong.

Szakértők szerint ritkán ugyan, de előfordul, hogy egy ilyen madárnak úgymond meghibásodik a navigációs berendezése, és jelentősen eltávolodik eredeti repülési útvonalaitól. Ezen kívül az utóbbi évtizedekben a klímaváltozás és az ezzel járó élőhelyváltozás, a szélsőséges időjárási viszonyok, a prédaállatok populációcsökkenése mind vezethetnek oda, hogy új territóriumot keresnek a nagy testű ragadozómadarak, emlékeztet a Smithsonian cikke.

A kérdéses példány sorsáról nehéz bizonyosat mondani: az is lehet, hogy idővel visszatér hazájába, Ázsiába, de mivel az észak-amerikai klíma nem sokkal különbözik a kelet-ázsiaitól, elképzelhető, hogy – ha továbbra is talál magának megfelelő táplálékot – túléli a sok ezer kilométeres eltévedést.

„Lehet, hogy a párkeresés miatt állandó vándorlásra van ítélve. A vágy, hogy a fajtájából társat találjon, arra késztetheti, hogy tovább vándoroljon” – nyilatkozta Alex Lees, az egyesült királyságbeli Manchester Metropolitan Egyetem természetvédelmi biológia tanára az NPR-nek. „Még mindig lehetséges, hogy ez az egyed visszatalál, de minél tovább marad, annál kevésbé tűnik ez valószínűnek”.

Nyitókép: Lim Yangmook/Wikimedia Commons