Lakáshitelt vehetnek fel az ügyfelek akár 3% alatti kamattal is. A szeptemberben induló program erős versenyt és kedvezményeket hozhat a bankok között.

Hiába árrésstopos a csirkemell és a tojás, mindkettő kiugróan, idén már 17 százalékkal drágult.

3%-os lakáshitel nemcsak saját otthonra, hanem bevételre is jó lehet: több városban a bérleti díj magasabb, mint a havi törlesztő.

Az alma ára másfélszeresére nőtt miután a termés 75%-a odaveszett, a terméktanács szerint további drágulás jöhet.

A kormány szerint 7500 forinttal nő az átlagnyugdíj. Csakhogy a jogosultak kétharmada ennél kevesebbre számíthat a KSH adatai alapján. Az országgyűlés két hete döntött a 3,2%-os emelésről, pedig a jegybank már akkor magasabb inflációval számolt 2025-re. Az általunk kérdezett szakértő szerint a nyugdíjasok tovább szegényednek a dolgozókhoz képest. 

A jegybank arra figyelmeztet, hogy aki mínuszba került a bankszámláján karácsonyra, a lehető leghamarabb törlessze tartozását, különben az ingyenes áruhitelből is komoly ráfizetés lehet. A KSH adatai szerint idén egy átlagos magyar háztartás 78 ezer forintot költött ajándékokra, miközben a személyi kölcsönök már ősszel rekordokat döntöttek.

22 ezer forinttal kapnak többet jövőre a beteg gyermeküket otthon ápolók, és 25 ezer forinttal emelkedik a GYED plafon, mindez a 9 százalékos minimálbéremelés miatt. A 2026-os és a 2027-es emelés mértéke azonban a gazdaság teljesítményétől is függ, ha a vártnál gyengébb lesz, újra kell tárgyalni, erről beszélt a miniszterelnök, miután aláírta a 3 éves bérmegállapodást az érdekképviseletekkel. 

Kisebb önerő mellett, többet adhatnak kölcsön a bankok januártól, de csak az energiahatékony otthonokra. Az igénylők 10%-át érintheti a könnyítés a Bankmonitor szerint, akik úgy számolnak, hogy a többség emelkedő kamatokra és további ingatlandrágulásra számíthat. Pedig már így is háromszor annyiba kerülnek a lakások, mint 10 éve - az Eurostat adatai alapján.   

Az állami támogatások pörgették fel az ingatlanárakat, vagyis a kormány idézett elő lakhatási válságot. Ezt állítja a GKI friss kutatása.

11%-kal több, 1 millió 400 ezer magyar élt a szegénységi küszöb alatt 2023-ban, mint 2022-ben – ez a KSH friss kutatásából derült ki. Egy kétgyerekes családban havi 353 ezer forint kellett a küszöb eléréséhez. Az egyszülős háztartásokat és a nyugdíjasokat átlag felett sújtotta az unió legmagasabb, magyarországi inflációja tavaly. Minden ötödik magyart fenyegette szegénység vagy társadalmi kirekesztődés.

Drágulhatnak a lakásfelújítások jövőre a szállítás és az energiaárak emelkedése miatt. Pedig 2025-ben a SZÉP-kártya feltöltések felét otthonuk rendbetételére költhetik a dolgozók, a kormány bejelentései alapján. 

Lefőzi a vendégforgalom a tavalyit a kormány szerint. Több mint egy éve nő az átlagbér értéke, és többen engedhetik meg maguknak, hogy vendéglátóhelyen kávézzanak. A turisztikai ágazat további növekedését Nagy Márton gazdasági miniszter 12%-ban maximalizált szervízdíjjal és ettől független, készpénzmentes borravalóval fokozná. A Vendéglátók Ipartestülete szerint a munkáltatók adóterheit növeli a kormány, és emiatt máris elbocsátásokkal számolnak.

Az ütemes emelések ellenére sereghajtók közt maradhat a magyar minimálbér az Unióban a legnagyobb szakszervezeti szövetség szerint. Azt mondják, a kormány havi 299 ezer forint bruttót javasol jövő januártól, miután 2027-ig évi 12%-os növekedést szeretnének. Nagy Márton miniszter szerint 2028-ra ezer euró lehet a havi magyar minimálbér. 2 euróval több, mint jelenleg Lengyelországban.

A paradicsomot másfélszer annyiért, a paprikát harmadával többért adják a nagybani piacon, mint tavaly. A kereskedők heteken belül a fogyasztókra háríthatják az áremelés egy részét Raskó György agrárközgazdász szerint. Úgy tudjuk, a tejtermékekért is többet kérhetnek. A vaj termelői ára rekordszintre, 66 százalékkal nőtt az Unióban.  

Az infláció négyszeresével, majdnem 15 százalékkal megugrottak a fuvardíjak tavalyhoz képest Magyarországon – a legfrissebb iparági adatok alapján.

Hat év alatt megduplázódtak a magyar élelmiszerárak, miközben az Európai Unióban csak 40%-os emelkedést mértek átlagosan. Az árstop és a kötelező akciók ellenére a liszt, a cukor, illetve az olaj is jobban drágultak nálunk. Tavaly a spanyoloknál és Hollandiában is olcsóbbak voltak a boltok, mint Magyarországon. 

Kiugróan, 10 százalékkal drágultak a kötelező biztosítások tavalyhoz képest, miközben csupán 4 százalékkal többet költöttek a cégek kárrendezésre – derült ki a jegybank friss adataiból. Budapesten a 80 ezer forintot is meghaladta az éves átlagdíj. Ezt az úgynevezett extraprofitadóval magyarázzák az általunk kérdezett alkusz cégnél. A kormány két éve gyors és kemény beavatkozást ígért a különadók áthárítása ellen, de Gulyás Gergely kérdésünkre azt mondta, a kormány még nem lépett ilyen ügyben.

Átlagosan évi 11-12 százalékkal emelkedhet a minimálbér a következő 3 évben – közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, miután a munkáltatók képviselőivel tárgyalt. 

Nagyarányú fizetésemelések várhatóak a miniszterelnök szerint. Orbán Viktor a minimálbér több éves, jelentős növeléséről írt a Facebookon. Megduplázná a kötelező legkisebb fizetés jelenleg alig havi bruttó 267 ezer forintos összegét Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is 2027-től. A munkáltatók szövetségénél egyelőre visszafogott emelésre számítanak, mert csődöktől tartanak.

Árt a magyar gazdaságnak a GKI szerint, hogy a független jegybankelnök cseréjétől remél változást a miniszterelnök. Az atv.hu értesülése alapján Orbán Viktor azt mondta Kötcsén, hogy összehangolt gazdaságirányításra van szükség, miután Matolcsy Györgynek jövő márciusban lejár a mandátuma. A Nemzeti Bank elnöke csütörtökön teljes gazdaságpolitikai fordulatot sürgetett, és a kormányfő korábbi célkitűzését bírálta.

A jegybank friss adatai alapján két és félszer annyi lakáshitelt és másfélszer annyi személyi kölcsönt vettek fel a magyarok a második negyedévben, mint egy évvel korábban. A kiugró emelkedést az ingatlandrágulással magyarázzák az elemzők, illetve azt mondják, a megélhetéshez kértek még többen kölcsönt. Vannak, akik családi ékszereket adtak zálogba a tanévkezdés miatt.

Aggályos és túlzó az áremelés a nagy üzletláncokban a nemzetgazdasági minisztérium szerint. Úgy számolnak, a liszt 80 százalékkal, a tej 45-tel, a cukor pedig 25 százalékkal drágult júliusban, miután megszüntették a kötelező akciókat. 

40 százalékkal többet költenek a magyarok külföldön, mint tavaly – már ezzel is magyarázza a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy itthon kevesebbet vásárolnak a családok, mint 3 évvel ezelőtt. Friss elemzésükben az idegenforgalmi kiadások növekedéséről írnak. A GKI viszont úgy számol, hogy az itthoni drágaság miatt megugrott a bevásárlóturizmus. Az egyik nemzetközi üzletlánc magyar nyelvű akciós újsággal, forintban is megadott árakkal csábítgat magyarokat Szlovákiába.

Belerokkan a cégek jelentős része, ha a kormány elvárása szerint kell emelnie a minimálbért – ezt a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének alelnöke mondta Híradónknak. A Nemzetgazdasági Minisztérium 3 év alatt a jelenlegi másfélszeresére, havi bruttó 400 ezer forintra növelné a kötelező legkisebb fizetést. Rogán Antal miniszter pedig arról beszélt, két éven belül azonos lehet a minimálbér és a szakmunkások bérminimuma. Ez elfogadhatatlan az általunk kérdezett szakszervezeti vezető szerint. 

Az extrém hőség ellenére 10-20 százalékkal kevesebb fagyi fogy idén, mint tavaly – derül ki a Cukrász Ipartestület friss felméréséből. Visszafogottabban költenek erre az emberek, amióta 500 és 800 forint között adnak egy gombócot. A fagyi az elmúlt tíz évben háromszorosára drágult, az Eurostat szerint a jégkrém már tavaly Magyarországon volt a második legdrágább az Európai Unióban. A gyártók a különadókkal és a 27 százalékos áfával magyarázzák a kiugró áremelést.    

Hiába emelték hat százalékkal, a nyugdíjak többsége kevesebbet ér, mint tavaly – a Nyugdijguru.hu friss elemzése szerint. Az élelmiszerek további drágulására hivatkoznak, és úgy számolnak, már 250 ezer nyugdíjas él mélyszegénységben Magyarországon. A kormány viszont elégedett, Híradónknak azt írták, 2010-hez képest ötödével nőtt az ellátások vásárlóereje, amivel szerintük túlteljesítették az ígéretüket.  

Már 20 ezer embert bocsátottak el az építőiparból tavalyhoz képest – ezt az Építési Vállalkozók Szakszövetségének elnöke nyilatkozta az RTL Híradónak. A húzóágazat teljesítménye majdnem hat és fél százalékkal esett egyetlen hónap alatt. Zuhannak a megrendelések, mert a családok és a kormány is kevesebbet költ beruházásokra. Közben az építkezések öt százalékkal drágultak az első félévben.

Már több mint duplájáért adják ki a lakásokat Magyarországon, mint 2015-ben, derül ki a KSH és az Ingatlan.com friss adataiból. Még tovább emelték a lakbéreket, tavalyhoz képest 10 százalékkal. Nőtt a kereslet, mert drágák a lakáshitelek. A Bank360.hu viszont úgy számol, a bérleti díjak még így is alacsonyabbak, mint a kölcsönök törlesztői.

Az Eurostat friss adatai szerint háromszorosára emelkedtek az ingatlanárak 2010 óta Magyarországon. Csak Észtországban mértek nagyobb drágulást az Európai Unióban. Ráadásul nálunk ismét gyorsul az árnövekedés, egy átlagos lakásért már 6 és fél százalékkal többet kérnek tavalyhoz képest. A Bankmonitor úgy számol, a családtámogatások ellenére is nehezebb lakáshoz jutni, mint 2010-ben.  

Kiugróan drágul az üdülés. Az apartmanok már 15%-kal többe kerülnek, mint tavaly, a KSH friss adatai szerint. A büfések 9%-kal emeltek, a múzeumi és az állatkerti belépők ára pedig 13%-kal ugrott meg. A szállodaszövetség elnöke az RTL Híradónak azt mondta, a nyaralók fele külföldön, főleg a horvát tengerparton költi a pénzét, ami szerinte alig drágább Magyarországnál. 

Egyetlen hónap alatt 38%-kal drágult a liszt, 14-gyel a cukor és 9-cel az étolaj, miután megszüntette a kötelező bolti akciókat a kormány. Kilőtt az élelmiszerek ára, amelyeket egy évig veszteséggel kellett árulniuk a nagyobb boltoknak. Részben ennek hatására 4,1%-ra gyorsult az éves infláció júliusban, ami év végére ismét 5% fölé emelkedhet az általunk kérdezett szakértő szerint.

A sereghajtók közt maradtak a magyar fizetések az Unióban – ezt a Bankmonitor számolta ki az Eurostat friss adataiból. Több mint 14 százalékkal, havi nettó 400 ezer forintra nőtt a magyar átlagkereset tavaly, de euróban kifejezve így sem érte el a tagállamok átlagának felét. Az eltérő árszínvonalat figyelembe véve nagyjából kétharmadára rúgott az uniós átlagnak, de kevesebbet ért a román átlagbérnél.

Az inflációnál is jobban drágulhatott a bankolás a jegybank friss kiadványa szerint. A legtöbb ügyfél költségei 5-18 százalékkal nőttek idén, pedig már tavaly is 11 százalékos emelkedést mértek, vagyis 25 milliárddal többet vontak az emberektől a pénzintézetek. Az általunk kérdezett szakértő azt mondja, a tranzakciós illeték hajtja fel a tarifákat, amelyet éppen most emel másfélszeresére a kormány.

700 forinthoz közelíthet az üzemanyagok ára Magyarországon, ha Ukrajna teljesen elzárja a Barátság kőolajvezetéket. Egyelőre a Lukoil szállítmányait, vagyis az orosz nyersanyag felét blokkolja. A magyar kormány csak átmeneti megoldást talált, azt mondják, hosszabb távon Magyarország és Szlovákia ellátását veszélyezteti az új ukrán szankció. 

A vendéglátásban dolgozók harmada vihet többet haza, ha adómentessé válik minden borravaló. Orbán Viktor pénteken beszélt arról, hogy elengedné ezt a terhet jövőre. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint érdemi segítséget kínálnak, a vendéglősök viszont azt mondják, hogy eddig sem kellett adót fizetnie a többségnek. A Portfolio legfeljebb néhány milliárd forint bevételkiesésre számít a költségvetésben.

Az inflációt jelentősen meghaladó, akár több mint 8 százalékos minimálbér-emelést akarnak a szakszervetek – ezt a Liga elnöke mondta Híradónknak, miután tárgyalni kezdtek a munkáltatókkal és kormánnyal a jövő évi legkisebb fizetésekről. A munkáltatók visszafogottabb emelést ígérnek a vártnál gyengébb gazdasági teljesítmény miatt. A magyar minimálbér a legutóbbi 15 százalékos emelés ellenére is sereghajtó az Unióban.

Több mint tízezer vonat késett, 500 pedig el sem indult a hőségriadó első 10 napjában – ezt a MÁV árulta el az rtl.hu kérdésére. A szakszervezet szerint a karbantartásokon spórolnak az állami vasúttársaságnál. A MÁV napok óta arra figyelmezteti a forróságra érzékenyeket, hogy halasszák el utazásukat vagy üljenek a légkondicionáltabb buszokra. A Volán egyes jártainak forgalma 30%-kal emelkedett.

Egyetlen légkondi havi 15 ezer forinttal dobhatja meg a villanyszámlát a tikkasztó hőségben.  A Választási Földrajz Telexnek készített kutatása alapján főleg a tehetősebb lakta, illetve az átlagnál melegebb településeken hűtik klímával otthonukat a magyarok. Budapesten már 15 százalékkal magasabb lakbért, vagyis tízezer forintokkal többet kérnek havonta a légkondicionált lakásokért.

Teljesült az elvárásuk, nem avatkozik be az üzemanyagpicon a kormány. Ezt azzal indokolják, hogy KSH mérései alapján már a szomszédos országok átlaga alatt vannak az árak, eközben viszont a benzin és a gázolaj sem lett olcsóbb Magyarországon. A holtankoljak.hu úgy számol, hogy egész nyáron 600 forint körül adhatják az üzemanyagok literjét nálunk.

Az élelmiszerek, az építőanyagok és a szolgáltatások – gyakorlatilag minden drágulhat a tranzakciós illeték emelése miatt. A vállalkozói számlákra ugyanis nem vonatkozik a kormány díjemelési stopja, és ezek drágulását a vásárlókra hárítják a cégek az általunk kérdezett szakértők szerint. Nagy Márton miniszter szerint elenyésző lesz a költségnövekedés. A BiztosDöntés.hu viszont úgy számol, harmadával, évi több százezer forinttal drágábban bankolhat emiatt egy átlagos vállalkozás.

Drágulhat a bankolás és a hitelek is többe kerülhetnek a tegnap bejelentett adóemelések miatt a Bankmonitor szerint. Van olyan tranzakció, amelyik után az eddigi illeték háromszorosát fizethetik a pénzintézetek. A kormány díjemelési stopot hirdet a számlákra, de a szakértők szerint a bankok megszüntethetnek bizonyos kedvezményeket. A Bankszövetség közben visszautasította, hogy extraprofitjuk lenne a háború miatt – a kormány erre hivatkozva emelt az illetéken. Nagy Márton miniszter azt ígéri, nem hagyják, hogy a családokra nagyobb teher háruljon.

Magyarországon drágulnak a legjobban a szolgáltatások az Unióban – az Eurostat májusi adatai alapján. Például a mobiltelefon előfizetések 15%-kal többe kerülnek, mint egy éve, miután a szolgáltatók a tavalyi Európa-rekorder inflációra hivatkozva emeltek. A Portfólió szerint visszafogott a verseny, és különadókat is áthárították a magyarokra a vállalatok.

Nem szólunk kétszer – így üzent a miniszterelnök az üzemanyag-forgalmazóknak, hogy csökkentsék áraikat a régió átlagára. Orbán Viktor ma az állami rádióban azt mondta, visszafogottan fogalmaz. A KSH legfrissebb adatai szerint a benzin literenként 4, a gázolaj pedig 10 forinttal drágább, mint a szomszédos országokban. A nagy kútláncok azt mondják, torzít a statisztika és nem lesz olcsóbb az üzemanyag Magyarországon. 

Tíz és fél ezermilliárd forintot közelített májusban a magyarok adóssága a jegybank friss adatai alapján. Miután két éves mélypontra csökkentek a lakáshitel kamatok, és többen szorultak kölcsönre az áremelések hatására a Bank360.hu szerint. A folyószámlájukkal  egymillió háromszázezren csúsztak mínuszba, akik átlag kétszázezer forint tartozást görgettek.  

Drágulnak a lakáshitelek a Bankmonitor szerint, miután a kormány június 30-ig kérte a THM-plafon fenntartását a bankoktól. A legkisebb jövedelműek szembesülhetnek a legnagyobb emeléssel. 

Egyelőre nem okozott tumultust az új otthonfelújítási program a bankokban, pedig csak a jogosultak töredéke juthat a kedvezményes 6 millióhoz. A Bank360.hu szerint bonyolult és időigényes a pályázat, amit egy hónapos csúszással indított ma a kormány. Az ügyfelek egy része a kiírásban ígért online segítségre panaszkodott, egyelőre elérhetetlen a regisztrált kivitelezők listája az állami oldalon.

1000-1500 forinttal többe kerül teletankolni egy átlagos autót, mint három hete, azaz a választások előtt. 

A veszteséggel árult élelmiszerek sem drágulnak jövő hétfőtől, hiába szünteti meg a kormány a kötelező akciókat, állítja Raskó György agrárközgazdász. Azt mondja, annyira alacsony a magyar vásárlóerő, hogy a sertéscombot és a csirkemellet sem adhatják többért, pedig ezekért legfeljebb beszerzési árat kérhettek eddig az üzletláncok. A húsfeldolgozók emelnék az árakat, de egyelőre nem tehetik a szövetségük szerint.

Megszünteti a kötelező bolti akciókat a kormány jövő hétfőtől – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium. Azt írják, letörték az inflációt. A GKI szerint viszont nem a kötelező akciók, hanem a zuhanó vásárlóerő fékezte a pénzromlást. Az Országos Kereskedelmi Szövetségnél azt mondják, akár tovább is csökkenhetnek az élelmiszerárak, ha kivezeti az intézkedést a kormány.