Ötszörösére nőtt a különbség Magyarországon a legszegényebb és a leggazdagabb emberek jövedelme között – derült ki a KSH legfrissebb kutatásából.

Orbán Viktor szerint minden nyugdíjas megkapja a 14. havi nyugdíjat. Magyar Péter emlékeztet: ezt már 19 éve ígéri a kormányfő.

Az Otthon Start program szeptemberi indulása óta harmadával csökkent a lakást keresők száma. Országos átlagban 5-6%-kal drágábbak az ingatlanok, mint a kamattámogatott hitel júliusi bejelentése előtt.

Egyesült Államok NATO-nagykövete arról beszélt: leáll az orosz olajvezeték, ezért ideje lépnie Magyarországnak. 

A KSH szerint 1,8 millió magyart fenyeget a szegénység – hiába nőnek a bérek és a nyugdíjak, sokan így is nehéz helyzetben élnek.

Új amerikai szankciók és a százhalombattai tűz miatt ismét drágulhat az üzemanyag – akár 8 forinttal is nőhet literenként az ár.

Orbán Viktor szerint biztosított az üzemanyag-ellátás Magyarországon. A miniszterelnök a lehető legszigorúbb vizsgálatot ígérte az ügyben.

Orbán Viktor szerint a kenyér ára csökkenhet a budapesti Trump–Putyin-találkozó hatására. Szakértők inkább az adók mérséklését sürgetik.

A magyarok átlagosan 24%-os inflációt érzékelnek, miközben a KSH jóval alacsonyabbat mér. A legszegényebbek tapasztalják a legnagyobb drágulást.

A minimálbér januárban várhatóan csak 10 százalékkal emelkedik. A munkáltatók szerint nem tudnak többet adni, a gazdaság gyenge teljesítménye miatt.

Lázár János miniszter Kaposváron jelentette be a 14. havi nyugdíj tervét.

Több mint kétszer annyit fizetnek a vásárlók a boltokban az élelmiszerekért, mint 2015-ben egy friss statisztika szerint.

A Nemzetközi Valutaalap kutatása szerint azonban a többség több ezer milliárddal alacsonyabbra becsüli az államadósságot, mint amekkora valójában.

A dolgozók harmadánál csökkent a reálbér a KSH szerint. A kormány optimista, de a munkaadók szerint jövőre még visszafogottabb lehet a növekedés.

Novembertől él az agárminiszter új rendelete. A Tej Terméktanács kezdeményezte, de a Kereskedelmi Szövetség szerint drágulást hozhat a korlátozás.

Újra drágul a csirkehús és a tojás Magyarországon – a madárinfluenza és a keresleti piac hajtja fel az árakat.

50 százalékkal ugrott meg a kereslet az Otthon Start program hatására a fővárosban.

A kormány 1,6%-os nyugdíjemelést jelentett be, de a nyugdíjasok szerint ez nem elég. A bérekhez képest tovább nő a lemaradásuk.

Ha ugyanannyi maradna, drágábban kellene adni, a gyártók szerint ugyanis drágult a csokoládé, és nőttek az adók.

Gyorsult a lakásdrágulás az Otthon Start program bejelentése után – Szegeden már havi 2 millió forinttal is nőtt egy átlagos lakás ára.

Az infláció többszörösével drágult a belföldi nyaralás, a szállodák és éttermek ára emelkedett – egyre több vendéglátó zár be naponta.

Kétéves csúcson a forint, az euró 5 százalékkal olcsóbb, mint év elején. Az árfolyamcsökkenés élelmiszer- és üzemanyagárak mérséklődését hozza.

Az éves autópályamatrica ára jövőre 60 ezer forint fölé nőhet, a megyei matricák is drágulnak. Az M1-es mellett élők kedvezményre számíthatnak.

A kávé ára évtizedes csúcsot közelít, a boltokban már most harmadával többe kerül, és újabb drágulás jöhet.

Nagy Márton az RTL Híradónak azt mondta: odalehet a 13%-os minimálbér-emelés jövőre. A szakszervezetek szerint kisebb béremelés is elfogadható lehet.

A nemzetgazdasági miniszter a többgyerekes anyák szja-mentességével és a nyugdíjasok élelmiszer-utalványával érvelt az RTL Híradónak.

Két bank 3% alá vitte a kormány kedvezményes lakáshitelét, akár egymillió forinttal is olcsóbb lehet a futamidő alatt.

Ez az uniós átlag háromszorosa. Egy körültekintő váltással akár évi több tízezer forintot lehet spórolni.

Lakáshitelesek ezrei várják a 3%-os kölcsönt, de a bankok még nem tudják, mennyi önerőt kérhetnek. Az MNB rendelet és a kormányígéret ütközik.

Minden egyes hónapban 13 milliárdos veszteséget okoz a kereskedőknek az árrésstop. Erről a Kereskedelmi Szövetség főtitkára beszélt az RTL Híradónak.

Kérdéses, hogy 2026-ban összejön-e a 13%-os minimálbér-emelés. A gyenge gazdasági növekedés bizonytalanságot okoz, bár a munkáltatók ígérnek emelést.

A gyártók egy része kisebb táblákat árul ugyannyi pénzért. A csoki ára 4 év alatt megduplázódott.

Lakáshitelt vehetnek fel az ügyfelek akár 3% alatti kamattal is. A szeptemberben induló program erős versenyt és kedvezményeket hozhat a bankok között.

Hiába árrésstopos a csirkemell és a tojás, mindkettő kiugróan, idén már 17 százalékkal drágult.

3%-os lakáshitel nemcsak saját otthonra, hanem bevételre is jó lehet: több városban a bérleti díj magasabb, mint a havi törlesztő.

Az alma ára másfélszeresére nőtt miután a termés 75%-a odaveszett, a terméktanács szerint további drágulás jöhet.

A kormány szerint 7500 forinttal nő az átlagnyugdíj. Csakhogy a jogosultak kétharmada ennél kevesebbre számíthat a KSH adatai alapján. Az országgyűlés két hete döntött a 3,2%-os emelésről, pedig a jegybank már akkor magasabb inflációval számolt 2025-re. Az általunk kérdezett szakértő szerint a nyugdíjasok tovább szegényednek a dolgozókhoz képest. 

A jegybank arra figyelmeztet, hogy aki mínuszba került a bankszámláján karácsonyra, a lehető leghamarabb törlessze tartozását, különben az ingyenes áruhitelből is komoly ráfizetés lehet. A KSH adatai szerint idén egy átlagos magyar háztartás 78 ezer forintot költött ajándékokra, miközben a személyi kölcsönök már ősszel rekordokat döntöttek.

22 ezer forinttal kapnak többet jövőre a beteg gyermeküket otthon ápolók, és 25 ezer forinttal emelkedik a GYED plafon, mindez a 9 százalékos minimálbéremelés miatt. A 2026-os és a 2027-es emelés mértéke azonban a gazdaság teljesítményétől is függ, ha a vártnál gyengébb lesz, újra kell tárgyalni, erről beszélt a miniszterelnök, miután aláírta a 3 éves bérmegállapodást az érdekképviseletekkel. 

Kisebb önerő mellett, többet adhatnak kölcsön a bankok januártól, de csak az energiahatékony otthonokra. Az igénylők 10%-át érintheti a könnyítés a Bankmonitor szerint, akik úgy számolnak, hogy a többség emelkedő kamatokra és további ingatlandrágulásra számíthat. Pedig már így is háromszor annyiba kerülnek a lakások, mint 10 éve - az Eurostat adatai alapján.   

Az állami támogatások pörgették fel az ingatlanárakat, vagyis a kormány idézett elő lakhatási válságot. Ezt állítja a GKI friss kutatása.

11%-kal több, 1 millió 400 ezer magyar élt a szegénységi küszöb alatt 2023-ban, mint 2022-ben – ez a KSH friss kutatásából derült ki. Egy kétgyerekes családban havi 353 ezer forint kellett a küszöb eléréséhez. Az egyszülős háztartásokat és a nyugdíjasokat átlag felett sújtotta az unió legmagasabb, magyarországi inflációja tavaly. Minden ötödik magyart fenyegette szegénység vagy társadalmi kirekesztődés.

Drágulhatnak a lakásfelújítások jövőre a szállítás és az energiaárak emelkedése miatt. Pedig 2025-ben a SZÉP-kártya feltöltések felét otthonuk rendbetételére költhetik a dolgozók, a kormány bejelentései alapján. 

Lefőzi a vendégforgalom a tavalyit a kormány szerint. Több mint egy éve nő az átlagbér értéke, és többen engedhetik meg maguknak, hogy vendéglátóhelyen kávézzanak. A turisztikai ágazat további növekedését Nagy Márton gazdasági miniszter 12%-ban maximalizált szervízdíjjal és ettől független, készpénzmentes borravalóval fokozná. A Vendéglátók Ipartestülete szerint a munkáltatók adóterheit növeli a kormány, és emiatt máris elbocsátásokkal számolnak.

Az ütemes emelések ellenére sereghajtók közt maradhat a magyar minimálbér az Unióban a legnagyobb szakszervezeti szövetség szerint. Azt mondják, a kormány havi 299 ezer forint bruttót javasol jövő januártól, miután 2027-ig évi 12%-os növekedést szeretnének. Nagy Márton miniszter szerint 2028-ra ezer euró lehet a havi magyar minimálbér. 2 euróval több, mint jelenleg Lengyelországban.

A paradicsomot másfélszer annyiért, a paprikát harmadával többért adják a nagybani piacon, mint tavaly. A kereskedők heteken belül a fogyasztókra háríthatják az áremelés egy részét Raskó György agrárközgazdász szerint. Úgy tudjuk, a tejtermékekért is többet kérhetnek. A vaj termelői ára rekordszintre, 66 százalékkal nőtt az Unióban.  

Az infláció négyszeresével, majdnem 15 százalékkal megugrottak a fuvardíjak tavalyhoz képest Magyarországon – a legfrissebb iparági adatok alapján.

Hat év alatt megduplázódtak a magyar élelmiszerárak, miközben az Európai Unióban csak 40%-os emelkedést mértek átlagosan. Az árstop és a kötelező akciók ellenére a liszt, a cukor, illetve az olaj is jobban drágultak nálunk. Tavaly a spanyoloknál és Hollandiában is olcsóbbak voltak a boltok, mint Magyarországon. 

Kiugróan, 10 százalékkal drágultak a kötelező biztosítások tavalyhoz képest, miközben csupán 4 százalékkal többet költöttek a cégek kárrendezésre – derült ki a jegybank friss adataiból. Budapesten a 80 ezer forintot is meghaladta az éves átlagdíj. Ezt az úgynevezett extraprofitadóval magyarázzák az általunk kérdezett alkusz cégnél. A kormány két éve gyors és kemény beavatkozást ígért a különadók áthárítása ellen, de Gulyás Gergely kérdésünkre azt mondta, a kormány még nem lépett ilyen ügyben.