Meghan hercegnét undoknak nevezte, London polgármesteréről azt mondta, szörnyű munkát végzett. Így hangolt a hétfőn kezdődő háromnapos angliai látogatására Donald Trump. Az amerikai elnök II. Erzsébet királynő meghívására érkezett az országba.

Alig játszanak fiatal focisták az élvonalbeli klubokban - erről is beszélt az MLSZ elnöke. Csányi Sándor szerint ez a felnőtt válogatott teljesítményére is kihathat. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára erre úgy reagált: a kormány sporttámogatásainak köszönhetően több fiatal sportol, mint korábban.

Jogerősen 300 ezer forintos büntetést kapott egy pártelnök, mert nem tudott elszámolni 20 millió forinttal. A parlamenten kívüli párt még a 2014-es választásra kapott 149 millió forintot, vezetőjük ebből az összegből 20 milliót fiktív számlákkal próbált igazolni. Az ügyészség szerint ez a költségvetési csalás enyhébb formája.

Életfogytiglani börtönre ítélte a bíróság a gyerekkínzó szülőket az Egyesült Államokban. A házaspár születésétől fogva éheztette, harapdálta és láncra verve tartotta 13 gyerekét. Tavaly kapták el őket, miután egyik lányuk megszökött és értesítette a rendőröket. A szülők az ítélethirdetésen azt mondták, sajnálják a történteket, de csak jót akartak.

Teljesen rendben van, hogy nem tudni, mennyit keres egy magyar focista. Ezt mondta Híradónknak a Magyar Labdarúgó Szövetség szóvivője, miután arról kérdeztük, nyugat-európai mintára nem akarják-e nyilvánossá tenni ezeket az adatokat. Egy román sportlap szerint a Vidinél akár havi 8 millió forintot is kereshet egy játékos.

Különleges látványnak voltak szemtanúi a new yorkiak csütörtök este. Kéken világított az égbolt, miután felrobbant egy transzformátor a helyi közműcég telepén. A látvány beindította emberek képzeletét. Volt, aki viccelődve azt írta: földönkívüliek inváziója lehet a háttérben. 

Egy szupermarketben vagy egy piacon járva mostanában meghökkenünk az élelmiszerek árának gyors drágulása miatt. Közben az agrártárcától folyamatosan a dübörgő magyar mezőgazdaságról hallunk. Amely a nemzeti össztermék úgy 4 százalékát adja, termelési értéke 2004 és 2015 között 0 százalékkal nőtt. Nyilvánvaló, hogy a közvélemény keveset tud a magyar agráriumról– azért is, mert a média alig-alig vesz tudomást róla. Mi van az állattenyésztéssel és a zöldség- és gyümölcstermesztéssel?

Történt, hogy egy brit miniszterelnök mindenféle külső kényszer nélkül népszavazást írt ki az Egyesült Királyság uniós tagságáról. Meglepetésre győztek a kilépéspártiak. David Cameron gyorsan lemondott, utóda Theresa May azzal szembesülhetett, hogy semmiféle terv vagy forgatókönyv nincs a brit kilépésre. Mi legyen? Szabályozott vagy szabályozatlan kilépés? A példa nélküli brit politikai válság Európa figyelmének fókuszában.

A nyugdíjügyekkel foglalkozó kétrészes műsorunk első részében oda jutottunk, hogy a nyugdíjak növekedése elmarad a bérekétől, így egyre kisebb lesz a nyugdíjak értéke. Az is kiderült, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer még 10-15 évig tartható, de akkorra át kell alakítani. Mai műsorunkban szeretnénk megtudni, igaz-e, hogy az állam be akar lépni a nyugdíjpiacra, ha igen, hogyan, s hogy lesznek-e kötelező vállalati nyugdíjpénztárak.

Csendes, de globális vészhelyzetnek nevezi a légszennyezést az Egészségügyi Világszervezet, a WHO főigazgatója. A Chicago Egyetem tanulmánya azt állítja, hogy a világ egészét tekintve a légszennyezés inkább rövidíti az élettartamot, mint akár a dohányzás, vagy az alkohol- és a droghasználat. Világátlagról van szó, de akadnak országok, ahol az elvesztett életévek száma kétszámjegyű. Magyarország a legrosszabbak közé tartozik Európában.

A szemtanú hitelességével írja a kölcsönös brutalitásokat bemutató háborús beszámolóit a Csecsenföldről egy orosz újságíró a kilencvenes években. Naplót vezet, nyomon követi a putyini diktatórikus rendszer kialakulását, az ellenzék tehetetlenségét és az orosz társadalom tétlenségét. 2006-ig, amikor Anna Politkovszkaja 48 éves, kétgyerekes orosz újságíró bevásárlásból tér haza: a moszkvai belvárosi társasház földszintjén 4 lövéssel meggyilkolják.

Mi kellene ahhoz, hogy sokkal, sokkal több gyerek szülessen Magyarországon? Népesedéspolitikáról, születésekről, családról, a nemzeti konzultációról - Novák Katalin államtitkárral.

Kérdések a nyugdíjrendszerről: hogy hat a nyugdíjasokra a hirtelen megugrott infláció, hiszen az ő fogyasztásuk jellege a többségtől eltérő – például nem vesznek pelenkát, de sokat költenek gyógyszerre. Aztán: a nyugdíjrendszer igazságtalanságai – új és régi, szegény és tehetős nyugdíjasok. És nálunk is tervezik, hogy az állam belépjen a nyugdíjpiacra.

Nagy sebességgel közeledik az új, immár ötödik generációs, mindenütt 5G-nek nevezett mobil internet. Ehhez több milliárd eszköz fog egyszerre csatlakozni, beleértve például az ön villanyóráját, egyik-másik háztartási eszközét és autóját. Egyidejűleg az 5G megváltoztatja a munkahelyeket az ipartól a szolgáltatásokig. Hol tart Magyarország és mit terveznek?

Magyarország népességének csökkenése mintha megállíthatatlan lenne. A kormány most tíz kérdésből álló nemzeti konzultációt indít a családok védelméről. Nem egészen világos, hogy pontosan mitől kellene védeni a családokat, de az világos, hogy a kérdések jó része fokozott család-, nő- és gyermektámogatáshoz keresi a válaszolók egyetértését. Férfi legfeljebb kötelezően elképzelt családtagként szerepel a kérdések között.

Trump elnök nyertesnek érezheti magát a keddi amerikai félidős választások után, mert a republikánusok nem hogy nem vesztették el, hanem még növelték is többségüket a szenátusban. Gyömöre Máté összeállítása a választásokról.

460 oldalas átfogó, széles tematikájú, sokszorosan ennyi szakirodalommal felérő kép a magyar társadalomról és gazdaságról – ez a kétévenként megjelenő Társadalmi riport 2018-as kötete. Két szerzővel beszélgetünk.

Vasárnap újra nagy pofont kaptak a német kormányzópártok, ezúttal a hesseni tartományi választásokon. Angela Merkel kancellárnak, a CDU elnökének egy éjszaka elég volt, hogy hétfőn bejelentse, nem indul újra a pártelnöki tisztségért, és a mostani lesz az utolsó német kancellári ciklusa is.

A CEU rektora csütörtökön zárt körben tájékoztatta az egyetem hallgatóit és oktatóit, majd külön a médiát, hogy ha december elsejéig nem sikerül megállapodni a kormánnyal, a CEU megkezdi Bécsbe költözését, de mindenképpen Budapesten is maradnak. A Magyarul Balóval vendége Michael Ignatieff, a CEU rektora.

A CEU rektora csütörtökön zárt körben tájékoztatta az egyetem hallgatóit és oktatóit, majd külön a médiát, hogy ha december elsejéig nem sikerül megállapodni a kormánnyal, a CEU megkezdi Bécsbe költözését, de mindenképpen Budapesten is maradnak. A Magyarul Balóval vendége Michael Ignatieff, a CEU rektora.

Egyre több fiatal már nem csak arra kíváncsi, mennyit fizetnek neki egy munkahelyen, hanem az is érdekli, hogy – például – van-e lehetőség a rugalmas munkavégzésre, a távmunkára, s hogy a munkahelyi környezet csökkenti-e a stresszt? Hol tartunk és mi lesz?

Itt egy többszáz oldalas, ezernyi tudós munkájával készült dokumentum, amelynek címzettje: a világ, vagy hét és fél milliárd ember és lényegében azt mondja, 12 éven belül tektonikus, mindenkit és mindent befolyásoló változásokra van szükség ahhoz, hogy a föld átlaghőmérséklete „csak” 1,5 fokkal emelkedjen. Kormányok, vállalatok, emberek: mindenkinek van dolga. De hogyan lehetne ezt a fontos témát napirenden tartani?

Az ellenzék évekig bírálta az úgynevezett letelepedési kötvényprogramot, amelynek keretében vagy 20 ezer gazdag külföldi migráns letelepedési engedélyt vásárolt Magyarországtól. Közelebbről: máig ismeretlen tulajdonosi hátterű cégektől. A Költségvetési Felelősségi Intézet és a Transparency International most megjelent tanulmánya alapos számításokkal bizonyítja, hogy a magyar adófizetők legalább 21 milliárd forintot buktak az ügyleteken.

A magánegészségügy és az állami egészségügy viszonya zavaros és rendezetlen. Mostanában hallani kormánytervekről ennek kezelésére, szó esik például bizonyos jól működő magánszolgáltatások esetleges államosításáról, de az nem tudható, hogy valójában mi lesz.

10 évet és a közeljövőt fél óra alatt megbeszélni – nyilván merész vállalkozás. 7 szóban: Válságtanulságok, társadalmi hatások, esetleges újabb válság, populisták. 3 közgazdász: Bod-Péter Ákos egyetemi tanár, volt jegybankelnök, Magas István egyetemi tanár és Pogátsa Zotán egyetemi oktató.  

Egy budapesti család 1956-ban elhagyja az országot és az Egyesült Államokban köt ki. Fiuk, George Friedman geopolitikai elemzésekkel foglalkozó intézetet alapít Geopolitical Futures, azaz geopolitikai jövő néven, ami a jövő lehetséges forgatókönyveit publikálja. Hogyan látja az elemző a jövő évi európai parlamenti választásokat?

Adott az amerikai elnök, aki valahogyan viselkedik, s adott az elnök, aki valamit csinál vagy csinálna: falat a mexikói határra, újratárgyalt északi-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény Mexikóval és Kanadával, erősen lazuló kapcsolatok Nyugat-Európával és tegnap óta újabb 200 milliárd dollárnyi kínai árura kivetett vámok, lehetne sorolni.

Ismerős téma, egyszer már kisebb-nagyobb mértékben megosztotta az országot és utóbb 2016-ban elbukott: a vasárnapi boltzárról van szó. Most, természetesen tagságának és a tagság családtagjainak érdekeire hivatkozva fel akarja támasztani egy szakszervezet. Érvek és ellenérvek.

A szélsőjobb lényegesen erősebb lett, de nem tört át a vasárnapi svéd választásokon. Senki nem akar velük kormányozni. A most kormányzó szociáldemokraták és szövetségeseik viszont csak hajszálnyival kaptak több szavazatot, mint a jobbközép pártok. Patthelyzet. A nagykoalíciónak nincsenek hagyományai Svédországban. Mi lesz? Svédország budapesti nagykövete, a karrierdiplomata Niclas Trouve úr a stúdióban, akivel a választásokról és Svédország helyzetéről beszélget Baló György.

Mai témánk: Svédország, ahol tegnap választások voltak. Elsőként az őszi Európában, ennek megfelelő nemzetközi figyelem közepette. Annál is inkább, mivel a menekültek és a bevándorlók ügye ennek a választásnak is központi témája volt, csak úgy, mint például a német választásoknak tavaly. A 10 milliós Svédország, a gazdag jóléti állam még 2015-ben 163 ezer embert fogadott be. Ez nem kevés társadalmi és szociális gonddal járt és jár, amit a választási eredmények is tükröznek.

Kutatóhelyek szűnhetnek meg, és fiatal kutatók mehetnek el Magyarországról amiatt, hogy a kormány átalakítaná a Magyar Tudományos Akadémia költségvetését. Ezt mondta Híradónknak Pléh Csaba, Széchenyi-díjas akadémikus. A teljes interjút megnézheti: ITT.

Beszéljünk az LMP-ről, amely a Jobbikkal egyike annak a két pártnak, amelyben a legnagyobb nyilvános felfordulás követte a választásokat. Személyi ügyek, fegyelmi ügyek, kizárás, eltiltás, új elnökség, amelynek tagjai között az országgyűlési frakció nem képviselteti magát – és a közvélemény érdeklődő részének egyáltalán nem világos, mit akar az LMP 2018 őszétől.

A légszennyezéssel alig foglalkozik a politika, pedig világszerte évente milliók halnak meg miatta. Egy 2014-es nemzetközi tanulmány szerint a magyar légszennyezettségi adatok javulnak, de még mindig olyanok, mint a horror-példaként emlegetett Kínában. A szálló por egyedül Budapesten évente 1500-1800 életbe kerül.  

Ön mennyiért tankolt utoljára? Az olaj, következésképpen a benzin ára majdnem mindenre hat és ugyanígy majdnem minden hat a benzin és az olaj árára, amivel világszerte magasan képzett szakemberek tízezrei foglalkoznak. Mire számíthatunk?

Történelmi mélyponton a Német Szociáldemokrata Párt és a francia Szocialista Párt is, a választásokat rendre jobboldali pártok nyerik és erősödik a szélsőjobb. Képes a megújulásra az európai baloldal? Létrejöhet új baloldal? Keressük a választ!

Az M0-ás befejező része Budán sehol. Sorozatban késnek fontos közlekedési beruházások. S persze sokan egyre idegesebbek a forgalomban. Még szerencse, hogy a kormány 10 évre szóló Budapest-stratégiát tervez. Addigra talán már emlékezni sem fogunk a nagyon hasznos Déli pályaudvarra, amit viszont meg akarnak szűntetni. Mi van itt? Mi lesz? Minek kellene lennie?

Miközben légitársaságok mennek csődbe, többen és többet repülünk, mint valaha. Ezt úgy látszik, tudni vélte egy magyar cég, amely 15 év alatt a semmiből Európa egyik vezető légitársasága lett, tavaly több mint háromszor annyi utast szállított, mint Magyarország lakossága. Vendégünk Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója.

Választási kampányokban, pártprogramokban nem esik szó róluk: vagy félmillió ember él valamilyen fogyatékossággal Magyarországon. Aki képes ellátni magát, havonta 21 ezret, aki erre nem képes, havonta 26 ezer forintot – a minimálbér egy ÖTÖDÉT kapja. Hogyan kellene javítani a helyzetükön?

A Közel-Keleten továbbra sem csökkennek a feszültségek. Sőt. Adott két, feltörekvő középhatalom, Szaúd-Arábia és Irán, mindkettő a térség vezető hatalma szeretne lenni, egymással versengve fegyverkeznek és, noha közvetlen konfliktus - még - nincs közöttük, ellentétes oldalon állnak Szíriában, Irakban, Jemenben és Libanonban is.

Miért nem születik több gyerek Magyarországon? Hogyan lehetne megállítani a magyar népesség csökkenését? Na és, mit mondanak erről a szakértők?

Mostanában mintha majdnem minden az LMP-ről szólna a napi politikában: a baloldal szerint a Fidesz-kétharmad okozója, tényszerűen az ellenzék brutális vereségének részese, ugyanakkor a választások egyik nyertese a jövőre 10 éves Lehet Más a Politika, az LMP. Amelynek nincs elnöke, két társelnöke közül az egyik lemondott, a másik, aki 3 hete még miniszterelnökjelölt volt, Szél Bernadett.

A Magyarul Balóval adásában megmutatjuk azt a táblát, amelyben látható, hogy a választások végeredményétől mennyire tértek el az utolsó felmérések, hangsúlyozva, hogy csak listás szavazatokról van szó.

Magyarország elsőszámú vállalata, a MOL ma tartotta éves közgyűlését. Több mint egy milliárd dolláros tiszta haszonról számoltak be, ez évtizedes vállalati rekord. De mi a MOL?

A választásokon leadott összes szavazat nagyjából felét a Fidesz-KDNP kapta, másik nagyjából felét az ellenzék együttesen. A választás mindig számtengert produkál és kínál az elemzőknek. Megnéztük, hogy az összes leadott szavazatból melyik pártnak hány kell egy mandátumhoz.  

Először Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármesterrel beszélünk, őt nemrég teljes ellenzéki összefogással választottak polgármesterré. A választások előtt egy honlapon közzétette mind a 106 egyéni választókerület esélyes ellenzéki jelöltjét.

Fidesz-KDNP kétharmadot szerzett, az ellenzék: javító DK és szerényen javító Jobbik és LMP – és nagyot bukó MSZP.  A Jobbik és az MSZP egy-egy politikusával keressük a választások tanulságait.

A Magyar Balóval tizennyolcadik kormánypártok nélküli választási vitája döntő fontosságú Magyarország és Európa jövőjében: a szükségesnél jóval szerényebben finanszírozott kutatás-fejlesztésről, az innovációról és a tudományról vitatkozik három ellenzéki politikus. A résztvevők: Polónyi István, MSZP, Rónai Sándor, DK és Hajnal Miklós, Momentum.

Ha jól érti az ember az ellenzéket, akkor az egyéni választókerületekben dőlhet el a választás: de, hogy ez egyáltalán valamennyire szoros legyen, egyetlen esélyesnek tartott ellenzéki jelöltnek kellene versenyeznie a Fidesz-KDNP jelöltjével. Ehhez minden nagyobb pártnak meg kell győznie egyik-másik jelöltjét, hogy lépjen vissza, köszönjük a munkáját, sőt, segítsen meggyőzni a választókat, hogy másik párt jelöltjére szavazzanak. 

Kína és Oroszország verseng egymással és Amerikával, sokfelé háborúk vannak és megjelent a globális terrorizmus és a szintén globális számítógépes – mondjuk így – kíberterrorizmus. Közben a katonai nagyhatalmak mindegyike új fegyverkezési programokba vágott, s nyomukban egyre nagyobb katonai erővel akarja növelni nemzetközi súlyát Törökország, Irán és Szaud-Arábia. Mi történik és ez mennyire veszélyes? 

Választási vitasorozatunk tizedik része az általános médiában ritkán érintett agráriumról – itt dolgozik minden tízedik magyar foglalkoztatott. A kormánypártokat ma is hiába várjuk, így 3 ellenzéki párt politikusai vitatkoznak: mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek.