A kérdés ma este: mire vevők a választók? Ki-ki hogyan akarja megszólítani a választókat, mivel akar egy-egy ellenzéki párt egyedül vagy más pártokkal együttműködve választást nyerni jövőre. Szél Bernadett az LMP társelnöke, Volner János a Jobbik frakcióvezetője és Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője. 

Nemrég hozták nyilvánosságra az Európai Egyetemi Szövetség 2016-os vizsgálatát 29 európai ország egyetemi autonómiájáról.  Itt vannak Magyarország függetlenségének helyezései az egyes részterületeken: szervezeti: 23., pénzügyi: 28., személyzeti: 22., akadémiai: 16. – 29! európai ország közül.

Minden bizonnyal egyre több nő foglalkozik a gondolattal, hogy – nagyon sokféle okból - jobb lenne otthon szülni és ugyanakkor az orvosok pontosan nem tudható mekkora része – ugyancsak sokféle okból – inkább ellenzi az otthonszülést. Vendégeink: Lukács Judit, bába és Dr Csákány György szülész-nőgyógyász, a szakma országos szakfelügyelője. 

Demokráciákban a költségvetés vitájában egy ország szembenéz magával és jövőjével és eldönti, mire költse a kormány azt a pénzt, amiért ki-ki megdolgozott. Esetünkben a most benyújtott jövő évi költségvetés szerint a kormány 1500 milliárd forinttal költ többet jövőre, mint az idén. Másképpen: mindannyiunkra fejenként 150 ezer forinttal többet. De mire? Ki és mi nyer, ki és mi veszít a 2018-as költségvetéssel?

Aligha van bárki, akiről a világ médiája többet ír és beszél, mint Donald Trump elnökről. Megválasztásának és első 100 napjának értelmezésével a média jó része is küszködik. Ma este beszállunk. Két részben: először arról, mi történik Amerikában – utána arról, hogyan alakul Amerika és a világ viszonya. Az új elnököt kormányzati káosszal és médiaháborúval vádolják, de arról kevesebb szó esik, hogy az elnök dolgozik, nem is keveset – igaz, választási ígéreteinek csak töredékét tartja.

A képviselők talán harmadának folyamatosan csökkenő jelenlétében jó 100 perces vita volt szerdán délután az Európai Parlamentben a magyar jogállamiságról, az „Állítsuk meg Brüsszelt” nemzeti konzultációról és a CEU- illetve a külföldről is támogatott civil szervezetek elleni törvényről. A vitában részt vett és kétszer is szót kapott Orbán Viktor miniszterelnök. Megmutatjuk a vita legfontosabb részleteit.

Ez bizonyos értelemben politikai földrengés a terrorista merényletekkel küszködő 67 milliós Franciaországban: két olyan jelölt jutott az elnökválasztás második fordulójába, akiknek egyike sem képviseli sem a hagyományos jobboldalt, sem a baloldalt – és ez majd 60 éve nem fordult elő. Két olyan jelölt, akik szinte mindenben erősen ellentétes véleményt képviselnek, de mindketten meg akarják menteni az országot. Kérdés, melyikük kitől, mitől.

Aki már gyerekkorban túlsúlyos vagy elhízott, az a túlsúlyt nagy valószínűséggel élete végéig magán cipeli – a felnőttkorban hozzá adódó tipikus betegségekkel együtt. Élete rosszabb minőségű lesz, és sokmillió társával együtt súlyosan megterheli országának egészségügyi ellátórendszerét. Ezt a „világjárványt” minden bizonnyal gyerekkorban lehetne megfékezni.

A táguló világ lehetővé teszi, hogy egyre többen a föld bármely pontjára mehessenek egyetemre. Esetünkben tőlünk külföldre és külföldről hozzánk is. A leendő hallgatók egyik tájékozódási lehetősége, hogy a médiában tanulmányozzák a divatba jött felsőoktatási rangsorokat. De ezekkel a rangsorokkal az a baj, hogy nem lehet összehasonlítani őket, mert lényegében, ahány, annyi féle, és egyik sem veszi figyelembe a nemzeti-kulturális sajátosságokat.

Vannak társaink, akiknek sokszor annyit kell küzdeniük azért az életért, ami nekünk természetes. Ezek a társaink nem „csak” szegények, hanem cigányok is, és az ezzel járó előítéletek külön is megsokszorozzák életkezdésük nehézségeit. Vannak, akiknek sikerül. A létéért küzdő Roma Sajtóközpont hétköznapi hősöknek nevezi őket. Hárman vannak itt ma este.

Talán merészség, hogy ebbe belevágunk, mert a téma bonyolult – de szerencsés lenne, ha sokkal többet tudnánk róla. Mert mindannyiunkat érint. Az uniós támogatásokról van szó. 2007 és 2013 között  a Gyurcsány, Bajnai, majd Orbán-kormányok idején Magyarország nagyjából 14 ezer milliárd forintot kapott – ez annyi pénz, amennyit mondjuk öt hónap alatt az ország megtermel. Másképpen: hét év alatt majdnem másfél millió forint minden egyes állampolgárnak. De: a legtöbben egyszerűen nem tudjuk követni az uniós pénzek útját, elosztását és főleg azt nem látjuk, hogy milyen alapon, ki, mire költötte őket – és tartani kell attól, hogy ezt pontosan a mostani és az előző kormányzat sem tudja.

Szerkesztő

Szép volt, fiúk! Ezt harsogták a szurkolók a magyar vereség után. A lefújás után valóságos fesztiválhangulat volt Budapest belvárosában. A fővárosban és vidéken ezrek figyelték a meccset, a Bazilika előtt még zenés flashmobot is tartottak, hogy biztassák a válogatottat. A magyar szurkolók szomorúak, de elégedettek a csapat teljesítményével.