Először Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármesterrel beszélünk, őt nemrég teljes ellenzéki összefogással választottak polgármesterré. A választások előtt egy honlapon közzétette mind a 106 egyéni választókerület esélyes ellenzéki jelöltjét.

Fidesz-KDNP kétharmadot szerzett, az ellenzék: javító DK és szerényen javító Jobbik és LMP – és nagyot bukó MSZP.  A Jobbik és az MSZP egy-egy politikusával keressük a választások tanulságait.

A Magyar Balóval tizennyolcadik kormánypártok nélküli választási vitája döntő fontosságú Magyarország és Európa jövőjében: a szükségesnél jóval szerényebben finanszírozott kutatás-fejlesztésről, az innovációról és a tudományról vitatkozik három ellenzéki politikus. A résztvevők: Polónyi István, MSZP, Rónai Sándor, DK és Hajnal Miklós, Momentum.

Ha jól érti az ember az ellenzéket, akkor az egyéni választókerületekben dőlhet el a választás: de, hogy ez egyáltalán valamennyire szoros legyen, egyetlen esélyesnek tartott ellenzéki jelöltnek kellene versenyeznie a Fidesz-KDNP jelöltjével. Ehhez minden nagyobb pártnak meg kell győznie egyik-másik jelöltjét, hogy lépjen vissza, köszönjük a munkáját, sőt, segítsen meggyőzni a választókat, hogy másik párt jelöltjére szavazzanak. 

Kína és Oroszország verseng egymással és Amerikával, sokfelé háborúk vannak és megjelent a globális terrorizmus és a szintén globális számítógépes – mondjuk így – kíberterrorizmus. Közben a katonai nagyhatalmak mindegyike új fegyverkezési programokba vágott, s nyomukban egyre nagyobb katonai erővel akarja növelni nemzetközi súlyát Törökország, Irán és Szaud-Arábia. Mi történik és ez mennyire veszélyes? 

Választási vitasorozatunk tizedik része az általános médiában ritkán érintett agráriumról – itt dolgozik minden tízedik magyar foglalkoztatott. A kormánypártokat ma is hiába várjuk, így 3 ellenzéki párt politikusai vitatkoznak: mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek.

A hódmezővásárhelyi polgármester-választáson egy ellenzéki jelölt legyőzte a fideszes alpolgármestert vasárnap. Ennek nyomán a Fidesz mozgósít, közben az ellenzéki oldalon nem kevesen azt hiszik, nőttek az esélyek az áprilisi választásokra. Van-e újratervezés vasárnap óta?  

Választási vitasorozatunk hatodik része. A kormánypártoknak a hódmezővásárhelyi bukta sem növeli bátorságukat, ma sem jöttek el, így 3 ellenzéki párt politikusai vitatkoznak egy-egy témáról. A mai téma: az önkormányzatok jövője.

A Fidesz-KDNP 2014-es választási győzelmének talán döntő eleme volt a 2013-ban indult rezsicsökkentés, ettől kezdve változatlan hatósági áron kapjuk az energiát. Igen ám, de közben telt-múlt az idő és a világpiaci energiaárak zuhanásnak indultak, miközben a hazai árak változatlanok maradtak. Ennek következtében a rezsicsökkentésből lényegében rezsinövekedés lett. Ezt jó lenne tisztázni a kormányzat képviselőivel, de most is hiába hívtuk őket.

A kormánypártok ma sem jöttek el, így 3 ellenzéki párt politikusai vitatkoznak egy-egy témáról, hogy mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek. A mai téma: ki, milyen, mekkora államot akar? A résztvevők: Staudt Gábor, Jobbik, Szabó Tímea, Párbeszéd és MSZP és Fekete-Győr András, Momentum.

Szombattól hivatalosan is megkezdődik és 50 napig tart az amúgy négy éve folyamatosan érezhető választási kampány. A tét: 199 országgyűlési képviselői hely, ebből 93 pártlisták, 106 egyéni jelöltek között oszlik el. A választások törvényi és nyilvánossági keretei és ellentmondásai.

Legalább 17 ember meghalt és legalább 14-en megsérültek, amikor egy floridai középiskolában tüzet nyitott 19 éves korábbi diákjuk, Nicolas Cruz.

Választási vitasorozatunk második része. A kormánypártokat is hívtuk, nem jönnek, így 3 ellenzéki párt politikusai vitatkoznak egy-egy témáról, hogy mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek. A mai téma: Paks2.

Ki, hogyan és milyen alapon dönt a kórházak és a műtétek állami támogatásáról, amely természetesen a mi pénzünkből működik, és ugyanígy ki és hogyan dönt arról, hogy mely gyógyszereket mennyire támogat a társadalombiztosítás, ugyancsak a mi pénzünkből. És persze: milyen egy ideális társadalombiztosítás és hol vagyunk ettől?

Az általános iskola után 10-ből majdnem hatan nem gimnáziumban, hanem vagy szakgimnáziumban, vagy szakközépiskolában tanulnak tovább. A szakközépiskola viszont nem ad érettségit és tananyagában kevesebb közismereti óra van. Ezt az új rendszert nem kevesen bírálják.

Afrika. Migránsoknak nevezett elvándorlók és meleg – nagyjából ennyi jut legtöbbünk eszébe. Meg az a mostanában divatos politikusi szöveg, hogy ne jöjjenek Európába, vigyük oda a segítséget. Hát vigyük. Fogalmunk sem lehet róla, hova, kinek, mit, mennyit. Beszéljünk Afrikáról, pontosabban Fekete-Afrikáról az északi arab országokról délre.

Szeptember óta ügyvezető kancellár és kormány irányítja Németországot és szerencsés eset, ha ez csak húsvétig marad így. A német gazdaságot ez nem fékezi, de, úgy hirtelen: Macron francia elnöknek várnia kell a csakis Németországgal együtt beindítható uniós reformterveivel; és maradhat-e a csökkenő tekintélyű Angela Merkel a Donald Trumppal szembeni európai ellensúly?  

Egy sikeres, népszerű tévéműsorokban is főszereplő, de ellentmondásos amerikai üzletember egyszer csak elhatározza, hogy politikus lesz és felforgatja Washingtont. Elnökké választják, noha összességében kevesebben szavaznak rá, mint demokrata ellenfelére. És felforgatja Washingtont, sőt, a világ egy részét is. Donald Trump első elnöki éve.

 Dean Starkman, Pulitzer-díjas tényfeltáró amerikai újságíró, a Los Angeles Times-tól kezdve vezető lapok sokaságának szerzője, jelenleg a Közép-Európai Egyetem vendégoktatója Budapesten. Őt kérdeztük Donald Trump első elnöki évéről.

Sokan hajlamosak vagyunk meg-megijedni egy-egy újdonságtól – és akkor eszünkbe jut, hogy Budapesten mondjuk 30 éve a legnagyobb vágyunk egy vezetékes telefon volt. Ami lassan eltűnik a világból… Minden évben rendeznek egy globális szórakoztatóipari vásárt Las Vegasban, a szakértők pedig abban segítenek, hogy megértsük az idei jövőkiállításból mit és mikor fogunk a mindennapjainkban használni.

Irak két oldalán a térség uralmáért versengő két hatalmas ország a Közel-Keleten, Irán és Szaúd-Arábia, amelyek már-már háborúznak egymással az éhező Jemenben. A 82 milliós Irán és a 30 milliós Szaúd-Arábia. Ez a két ország két mutatóban áll vezető helyen a világban: a legkorruptabb államok közé tartoznak és a legnagyobb olajtermelők közé.

Összesen, havi ötezer forinttal emelkedik jövőre a két gyermek után járó családi adókedvezmény. Ez több mint 300 ezer családot érint. Aki viszont keveset keres, ilyen például egy közmunkás, az semmit sem fog érezni az emelésből. Az MSZP szerint inkább a családi pótlékot kéne növelni.  

László Róbert, a Political Capital elemzőjével keressük kérdéseinkre a választ.

Bő egy hét telt el azóta, hogy Karácsony Gergely Párbeszéd nevű pártja mellett az MSZP miniszterelnök-jelöltje lett. A politikus ekkor hirdette meg a közös egyéni jelöltekre és közös országos listára épülő összefogás-programját. Azt várja, hogy a baloldali pártok csatlakozzanak ehhez a szövetséghez. Az Együtt azt mondja: nem kérnek a közös listából.

Kedden 142 igen és 3 nem szavazat mellett az országgyűlés elfogadott egy határozati javaslatot, egy másik, európai parlamenti határozattal szemben, ami fideszes előterjesztők szerint a Soros-terv végrehajtásáról szól. Kis csavar a történetben, hogy a kötelező kvótákat Soros György is ellenzi. A kormány mégis arról beszél, hogy a kötelező kvótákkal az Európai Unió az úgynevezett Soros-tervet hajtja végre. Vendégek: Hollik István, KDNP-s országgyűlési képviselő, a Soros-terv elleni határozati javaslat egyik beterjesztője és Hadházy Ákos, az LMP társelnöke.

A Fidesz szerint a betelepítési kvóta is a Soros-terv része, csakhogy Soros György ugyanúgy ellenzi a kötelező kvótát, mint a Fidesz. Ráadásul uniós döntés sem született kötelező kvótákról. Mint mond minderről a Fidesz és az LMP? Részlet a Magyarul Balóval csütörtöki adásából. A teljes beszélgetést itt nézhetik meg.

A 2014-es választások óta úgy tűnik, az MSZP csak keresi önmagát. A szocialisták már nem a második legerősebb párt. Felmérések szerint ugyanis az MSZP-t rendre megelőzi a jelenleg szintén gondokkal küzdő Jobbik. Fél évvel a 2018-as választások előtt már az sem biztos, hogy az MSZP a baloldal legerősebb pártja tud maradni.

Az Európai Unió néhány éve úgy döntött, hogy a korábban az uniós tagállamoknak nagy mozgásteret adó adatvédelmi irányelv helyett egy új, már mindenkinek betű szerint kötelező rendeletet alkot. A tavaly hatályba lépett jogszabályt jövő tavasztól kell alkalmazni, addig van ideje a cégeknek felkészülni a korábbiaknál sokkal szigorúbb adatkezelési elvekre.

Göteborgban az unió vezetői a novemberben tartott szociális csúcstalálkozón létrehozták az úgynevezett szociális pillért. Ennek értelmében például a nők nem kaphatnának kevesebb pénzt ugyanazért a munkáért, mint a férfiak. Csakhogy a szociális pillért egyelőre csak kihirdették. De, hogy ez a gyakorlatban, a tagállamokra, és így Magyarországra nézve milyen kötelezettségeket jelent, arról nem sokat tudni.

Már Németország is keresi önmagát. A szeptemberi választásokon egyszerre érte történelmi vereség mindkét nagy pártot, egy szélsőségesnek tartott párt lett a harmadik parlamenti erő Berlinben és két hónappal a választások után sincs új kormány. Ez az Európai Uniót is elbizonytalanítja.

Ha valaki ma szegény, akkor kiszolgáltatottságban él, jövedelme szinte kizárólag az államtól függ. Bizonytalan szavazó, akit a politika könnyedén dróton tud rángatni. A gazdag ezzel szemben demokráciát akar, aktív és gazdag kapcsolatrendszere lehet. Ezek a különbségek a magyar társadalomnak is jellemzői. Mi legyen akkor a társadalmi integrációval?

Önnek feltűnt, hogy a kórházakban már nincsenek az ágyak végére kifüggesztett lázlapok? Alighanem ez az elmúlt évek legjelentősebb adatvédelmi vívmánya az egészségügyben. De sokak szerint az egyetlen. Itt az új adatvédelmi világ: az állampolgárokról keletkező összes egészségügyi adat felkerül egy nagy állami rendszerbe. Tudni fogják mindenkiről, hogy milyen betegségekben szenved, milyen gyógyszereket szed és mire. Ez mind-mind hozzáférhető lesz az úgynevezett Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben.  

Ha ön a szerencsésebbek közé tartozik, akkor most gázzal fűt otthon. Ha kevésbé szerencsés, akkor fával, vagy azzal, amit éppen talál. Akárhogyan is, a felhasznált energia egy részét alighanem ki-ki elpazarolja, mert valószínűleg korszerűtlen, szigetelés nélküli, energiahasználat szempontjából felújítandó házban, vagy lakásban él. Az államnak létezik stratégiája arra, hogy ezen változtasson. Igaz, a célok nem túlságosan acélosak.  

Figyelemreméltó, hogy hiába adnak el egyre több új autót, a magyar autók átlagos életkora a kétezres évek elején csökkent, azóta viszont egyfolytában nő, most már a 14 évet karcolja. Tehát egyre több új és ugyanakkor ennél sokkal több nagyon régi autónk van. Használt autót venni kockázatos kaland. Főleg többségünknek, mert nem értünk hozzá.

Aki 1988-ban már legalább általános iskolás volt, annak még kötelező volt megünnepelnie az úgynevezett Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját november 7-én. Ezért kénytelen tudni róla valamit. Azóta – semmi. Pedig ez a nyilvánvalóan világtörténelmi hatású 100 év megérne némi emlékezést és elemzést.

Annak idején, amikor uniós tagok lettünk, azt hitettük el magunkkal, hogy – mindjárt… ma sem tudható, hogy ennek mekkora szerepe volt a magyar devizahitel-válságban, mert nagyon sokan gondolhatták, hogy az euró csökkenti a hitel kockázatokat. De azóta is fel-felbukkan a kérdés: lesz? Mikor? Hogyan? A Magyar Nemzeti Bank – amelynek képviselőjét meghívásunk ellenére persze hiába várjuk ebben a témában – lényegében azt mondják, felejtsük el, mert a gazdaság teljesítménye és a bérszínvonal nagyon messze van az eurózónáétól, amelynek már 19 ország tagja, szomszédaink közül Ausztria és Szlovákia is és határozottan az euró felé tart Románia és Horvátország is.

Ellenzéki összefogás? Ki kivel, ki kivel nem? 3 ellenzéki pártvezetőt kérdezett Baló György a Magyarul Balóval legutóbbi adásában.

Három kampányoló ellenzéki pártvezető találkozott Baló György műsorában. Gyurcsány Ferenc, Szél Bernadett és Karácsony Gergely. Az összefogás lehetőségéről beszélgettek.

Tavasszal az ellenzék le akarja váltani a kormányt. De vajon hogyan? A 2014-es bukás után még mindig nem látni sem taktikát, sem stratégiát – és főleg nem látni, ki mivel vagy kik mivel akarják megszólítani a választókat. Ellenzéki beszélgetés/vita!

Ha az eddiginél sokkal kényelmesebben és gyorsabban akarjuk intézni pénzügyeinket, hozzá kell majd járulnunk adataink átadásához. Minél fiatalabb valaki, annál kevésbé van kedve elcaplatni egy bankba, hogy pénzügyeit intézze. Mert bizonyára van egy okostelefonja, amivel nemsokára bármilyen pénzügyét bárhonnan, bármikor elintézheti.

Csehország. Választások a hét végén. A toronymagas esélyes az ország második leggazdagabb embere, Andrej Babis volt pénzügyminiszter ANO nevű pártja. Populistának és oroszbarátnak tartják, egyes szakértők szerint közép-európai Donald Trumpja, aki egy cég vezérigazgatójaként irányítaná Csehországot.

A békés Ausztria. Májusban lemond Reinhold Mittellehner, a szociáldemokratákkal 10 éve koalícióban kormányzó osztrák néppárt elnöke. Az új elnök egy 31 éves fiatalember,  Sebastian Kurz, már évek óta külügyminiszter, aki az új francia elnökhöz, Emanuel Macronhoz hasonlóan kozmikus sebességgel válik Európa egyik új politikai sztárjává.

Eddig is igyekeztünk, ez után is igyekszünk érdemi, valódi és kulturált vitákat szervezni, illetve ilyeneknek fórumot adni. Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője vitára hívta Gulyás Gergelyt, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség frakcióvezetőjét. A megjelölt témák: nyugdíj, elköteleződés az oroszoknak, Paks II. Gulyás Gergelynek is vannak témái: bevándorlás és a magyar gazdaság helyzete.

Az egészségügyben baj van, baj volt és baj lesz. Az ellenzék – ezt nagyon ritkán lehet kimondani - teljes egésze is így gondolja. Nem magától: Kincses Gyula, korábbi egészségügyi államtitkár írt egy vitaindítót azzal a céllal, hogy az összes párt dolgozzon ki egy olyan minimálprogamot, amelyhez ki-ki tartani fogja magát. Ez majdnem sikerült: az összes párt helyett az összes ellenzéki párt csatlakozott, a Fideszt hiába várták.

Legalább 58-an meghaltak, és több mint 500-an megsérültek, amikor egy fegyveres egy hotel 32. emeletéről tüzet nyitott Las Vegasban egy countryfesztivál résztvevőire. A támadó végül magával is végzett.  Donald Trump elnök részvétét fejezte ki az áldozatoknak, és bejelentette, hogy szerdán Las Vegasba utazik. Az Iszlám Állam közben magára vállalta a merényletet, de az amerikai hatóságok még nem erősítették meg, hogy a tömeggyilkosnak tényleg köze van a terrorszervezethez.

Katalónia, Spanyolország észak-keleti részén van, a francia határnál, központja Barcelona. A katalánoknak van saját nyelvük és irodalmuk is. Igaz, egy részük csak spanyolul, egy részük csak katalánul, egy harmadik részük mindkét nyelven beszél. Katalónia Spanyolországhoz képest: területe Magyarország harmada, Spanyolországnak mindössze 6%-a, népessége az ország egészének 16%-a, Katalónia adja a spanyol nemzeti össztermék egy teljes ötödét és a spanyol export egy negyedét.  Több mint fél évezrede szeretne független lenni, ezeket a törekvéseket a Franco-diktatúra brutálisan elnyomta, majd Franco halála után széleskörű autonómiát kap. De a 2010-es évek eleje  óta már ez sem elég és néhány nemzetközi fejlemény, például a skót függetlenségi népszavazás is megerősítette a katalán függetlenségi törekvéseket. A vasárnapi népszavazást a madridi kormány törvénytelennek tekinti és igyekszik megakadályozni.

Angela Merkelt a német jólét és biztonság folytatásának jelszavával kampányol és úgy tűnik, ez bejön. Az év elején az újonc szociáldemokrata jelölt, Martin Schulz mintha megközelítette volna Merkelt, egy ideig személyes népszerűségi mutatói is jobbak voltak. Ám utána a szociáldemokraták több tartományi választást is elvesztettek, majd a Németországban magától értetődő kancellárjelölti vitában Schulz nem tudta megszorongatni Merkelt és most az a helyzet, hogy a kancellárt balról nem lehet előzni. De jobbról meghökkentően erős ellenfélnek bizonyul az élesen bevándorlás-ellenes Afd, Alternatíva Németországért párt, amelyet egykori kereszténydemokrata politikusok alapítottak. Mi lesz?              

Németország Európa legnagyobb gazdasága és a világ legnagyobb exportőre. Az Európai Unió meghatározó tagországa. Mégis, vagy éppen ezért: politikusok, tudósok és elemzők hada – közülük sokan már sok éve – keresi a választ arra a kérdésre, mikor lesz az óvatos Németország igazi nagyhatalom, például az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, a világpolitika ha nem is vezető, de a jelenleginél markánsabb szereplője? Másképpen: a Merkel előtti német kancellárok mindegyike emlékezetes politikai örökséget hagyott maga után. Ha nyer, a hatvanhárom éves Merkelnek négy éve marad, hogy többért és másért is emlékezzenek rá, mint a német jólét és biztonság őrére.

A játékosok ára elszakadt valós értéküktől, a vezető klubok mintha kacagnának az európai szövetség pénzügyi fair play szabályain és folyamatosan nő az amúgy is óriási szakadék a leggazdagabb – és így persze legeredményesebb – klubok és a többiek között. Másképpen: akinek nincs sok pénze, még az esélyét is felejtse el annak, hogy bejusson Európa vezető klubjai közé. Ez így is marad?

A klímaváltozás majdhogynem vállvonogatással tudomásul vett jelensége lett. Furcsa. Az észak-koreai nukleáris fenyegetés a világ jó részén mindennapos téma – a klímaváltozás olyan, mint egy rövid ideig tartó riadó: elmúlik, elfelejtjük. Bölcsen tesszük?