Fedőcég, hamisnak talált vallomások, 921 milliós eltérés: súlyos részletek a Manchester City ügyében
2026. szeptember 30. 13:00
A szponzoroktól papíron érkező százmilliók jelentős részét valójában a tulajdonos fizette, egy külső cégről azt állapították meg, hogy alig volt több fedőcégnél, és egyes tanúk olyasmit mondtak, amiről tudták, hogy nem igaz. A Manchester City-botrány ügyében megszületett döntés részleteiből kiderül, hogyan működhetett a rendszer. A klub mindent tagad és fellebbez.
A Premier League kedden jelentette be, hogy a Manchester Cityt súlyos pénzügyi szabálysértésekben találták bűnösnek a 2009 és 2018 közötti időszakban. A részletes döntésből most már az is látszik, hogyan működött a klub bevételeit mesterségesen növelő rendszer a független bizottság szerint. A City 2009 és 2018 között összesen 1,335 milliárd font kereskedelmi bevételt könyvelt el. Ebből csaknem 950 milliót Abu-Dzabihoz kötődő szponzoroktól származó pénzként tüntetett fel. Csakhogy a bizottság arra jutott, hogy maguk a szponzorok ebből mindössze 119,3 millió fontot fizettek.
A fennmaradó 830,7 millió fontot a bizottság szerint valójában a Manchester City tulajdonosa, az Abu Dhabi United Group biztosította.
A különbség óriási. A tulajdonos pénzét olyan szponzori bevételként tüntették fel, amely növelte a klub elkölthető bevételét. A bizottság szerint a City ezzel a valósnál jóval erősebb kereskedelmi teljesítmény látszatát keltette. Jól mutatja az arányokat az a három idény, amelyben a City a vizsgált időszak alatt bajnok lett. A klub ezekben összesen 360 millió fontnyi bevételt jelentett Abu-Dzabihoz kötődő szponzoroktól, miközben a bizottság szerint ténylegesen csak 43 milliót fizettek a szponzorok. A többi pénz a tulajdonosi oldalról érkezett. Ha ezeket a tulajdonosi befizetéseket kivennénk, a City kereskedelmi bevétele a kilenc év alatt 398,7 millió font lett volna. Ezzel Angliában csak a hatodik helyen állt volna, és több mint 100 millió fonttal elmaradt volna a Big Six következő legalacsonyabb bevételét elérő Tottenhamtől.
Egy külső cégről kiderült, hogy alig volt több fedőcégnél
Nem csak a szponzori pénzekkel volt probléma. A bizottság egy másik konstrukciót is feltárt, amely a játékosok képmásjogaihoz kapcsolódott. A City a képmásjogokból származó bevételek egy részét egy Fordham nevű külső céghez kapcsolódó megállapodás keretében számolta el. A konstrukció papíron azt mutatta, hogy egy harmadik fél vásárolta meg a jogokat.
A bizottság azonban úgy fogalmazott, hogy a Fordham „alig volt több fedőcégnél” a City tulajdonosa számára.
A vizsgálat szerint ugyanis a Fordham finanszírozása is az Abu Dhabi United Grouptól érkezett. A konstrukció segítségével a City 24,5 millió fonttal növelte a kimutatott bevételeit, miközben a játékosok képmásjogaihoz kapcsolódó költségeinek egy részét sem kellett ugyanúgy megjelenítenie. A két oldal összeadódott. A bizottság szerint a City kilenc szezon alatt 855,2 millió fonttal túlbecsülte a bevételeit, és további 66,2 millióval alacsonyabb költségeket mutatott ki a valósnál. A pénzügyi beszámolók eltérése így összesen 921,4 millió fontot tett ki.
Egyes tanúk olyasmit mondtak, amiről tudták, hogy nem igaz
Az ügy méretét már maga az eljárás is mutatja. A meghallgatás 42 napig tartott, több millió dokumentumot vizsgáltak át, a tanúvallomások pedig több mint 700 oldalt tettek ki. A Premier League hat, a City 24 tanút vonultatott fel. A bizottság azonban a City több fontos tanújának vallomásával kapcsolatban is súlyos megállapításra jutott.
Több vallomást kulcsfontosságú pontokon hamisnak találtak, egyes tanúkról pedig azt állapították meg, hogy olyasmit mondtak, amiről tudták, hogy nem igaz.
A bizottság ezért nemcsak a pénzügyi szabályok megsértésében marasztalta el a Cityt, hanem abban is, ahogyan a klub az eljárás során együttműködött a Premier League-gel. A döntés több esetben „pontatlan, tisztességtelen és/vagy félrevezető” állításokról ír. A City mindezt vitatja. Ferran Soriano vezérigazgató a klub munkatársainak küldött videóban azt mondta, az egész ügy egyetlen hamis állításra épül: arra, hogy a tulajdonos pénzét titokban szponzorokon keresztül juttatták a klubhoz. A City szerint ez nem történt meg, és bizonyítékai vannak az ártatlanságára.
Most jön a harc a büntetésről
Hogy mindez végül mit jelent a Manchester City számára, még nem dőlt el. A mostani döntés a szabálysértésekről szólt, a büntetést egy későbbi eljárásban határozzák meg. A Premier League vezérigazgatója, Richard Masters az egész ügyet a liga történetének legjelentősebb fegyelmi eljárásának nevezte. A Citynek október 2-ig van lehetősége fellebbezni, és már jelezte, hogy megteszi. Az ügyet ezután egy új, háromtagú bizottság vizsgálhatja felül.
Ha az ítélet fennmarad, a pénzbüntetéstől és pontlevonástól egészen a Premier League-ből való kizárásig súlyos szankciók kerülhetnek szóba.
A legnagyobb kérdések között van az is, hogy mi történhet a City ebben az időszakban megszerzett trófeáival. A klub a vizsgált kilenc szezonban háromszor, 2012-ben, 2014-ben és 2018-ban lett angol bajnok, emellett 2011-ben FA-kupát, 2014-ben, 2016-ban és 2018-ban pedig Ligakupát nyert. Egyelőre azonban nincs döntés arról, hogy bármelyik címet elvehetik-e a klubtól. Az Athletic szerint az is felmerült, hogy a City sikerei miatt hátrányba került klubok kártérítési igénnyel léphetnek fel, például elmaradt bajnoki címek, rosszabb helyezések vagy bevételek miatt. A City tehát a fellebbezéssel nemcsak a lehetséges súlyos büntetés, hanem az ügy további következményei ellen is harcol.
Nyitókép: Visionhaus/Getty Images