Egy góllal nyert Horvátország, nem jutott döntőbe a magyar férfivízilabda-válogatott

Manapság olimpián már a férfi vízilabda-válogatottunk számára sincs könnyű mérkőzés. Nem azért, mintha Varga Zsolt együttese ne tartozna a világ élvonalába – tavaly ugye világbajnok volt –, inkább arról van szó, hogy több olyan válogatott is nagy fejlődésen ment keresztül, amely korábban könnyű zsákmányt jelentett a legjobbaknak. Szóval ez a pénteki elődöntő nem hogy nem könnyűnek, de kifejezetten nehéznek ígérkezett. Az ellenfél az idei világbajnok és Európa-bajnoki ezüstérmes Horvátország volt. Az a csapat, amely a negyeddöntőben magabiztosan verte az Európa-bajnoki címvédő Spanyolországot.

A mieink 2008 – a Kemény-éra utolsó aranya – óta nem jutottak el olimpiai aranymeccsig, most erre készültek. A mostani keretből egy játékos, Varga Dénes és a szövetségi kapitány, Varga Zsolt tudja, hogy milyen olimpiai döntőt játszani, sőt azt is, milyen azt megnyerni.

A horvátok szerezték meg a vezetést rögtön az első támadásból, Jokovics bombája védhetetlenül vágódott Vogel Soma kapujába. Azonnal válaszoltak a mieink, az olaszok elleni negyeddöntőn az arcára nagy ütést kapó, de a játékot most vállaló Jansik Szilárd fórból talált be (1-1). Vámos Márton óriási góllal fordított, gólja után oroszlánként üvöltött bele a párizsi légbe, sőt, egy megúszás után Fekete Gergő sem hibázta el a ziccert (3-1). Harmadik magyar emberelőny, harmadik gól. A horvátok is kihasználtak egy fórt Fatovics révén (3-2), az első öt percben öt találat esett. A negyed utolsó percére fordulva Fatovics megint túljárt Vogel és a védők eszén (3-3). A másik oldalon Fekete újra ziccerbe került, Bijacs a meccs első kapusbravúrját mutatta be. Kár érte, egálról jöhetett a folytatás.

Másodszor is a horvátok hozták el a labdát a ráúszásnál, támadásukat a sokadik jó magyar blokk akasztotta meg. Nagy Ádám ötméterest harcolt ki, Vámos lövését Bijacs védeni tudta, de a kipattanót a mieink ötöse már bevágta, újra nálunk volt az előny (4-3). A következő perc eseményei: horvát fór, két Vogel-bravúr, remek labdaszerzés, elrontott emberelőny, majd Fatovics értékesített ötméterese (4-4). Nem kérdés, hogy Vogel Soma a büntetők hárításának királya, ezúttal nem volt esélye. Mint ahogy aztán Bijacsnak sem Varga Dénes hatméteres átemelésére – igazi világklasszis megoldás az olimpia után minden bizonnyal visszavonuló legendás pólóstól (5-4). Sajnos Fatoviccsal nem bírtak a magyar bekkek, újra ő egyenlített (5-5). Vogel-bravúr után Háraira fújtak kontrát, az ellentámadás végén Zsuvela lőtt védhetetlen gólt, másodszor vezettek a horvátok (5-6). Fél perccel a játékrész vége előtt Jansikot szórták ki, hihetetlen, hogy megint Fatovics használta ki az adódó lehetőséget, ötödik kísérletéből ötödször volt eredményes, kétgólos hátrányból (5-7) kezdhették a mieink a harmadik negyedet.

Ebben először magyar gólt láthattunk, ideje volt, Angyal Dániel törte meg a hatperces gólcsendünket fórból (6-7), de Bukics rögtön visszaállította a kétgólos különbséget (6-8). A horvátok nagyon jól védekeztek centereink ellen, és hatékonyan szorították ki a lövőinket, így nagyon nehéz dolga volt Zalánki Gergőéknek. A negyed ötödik percének végén – fórban – időt is kért Varga Zsolt, meg is volt a figura, de Bijacs kétszer is védett. Igaz, aztán a horvát kapus úgy ment rá Feketére, hogy az büntetőt ért, más kérdés, hogy azt Manhercz Krisztián, az olaszok elleni meccs egyik hőse mellé lőtte. Jansik végre szépített egy kapásgóllal (7-8), Bukics erre azonnal kapásgóllal válaszolt (7-9). Újabb magyar ötös, de ezen a napon Bijacs volt Vogel: Vámos lövését újra hárítani tudta. Három ötméteresből semmi… Szerencse, hogy a negyedet Vogel nagy védése zárta. 

A záró felvonás nehezen kezdődött el, a horvátok nem indultak el a labdáért, a játékvezetők új ráúszást rendeltek el. Gólnak nem, de egy páros kiállításnak örülhettünk: Zalánki kipontozta a tarthatatlan Fatovicsot. A percek múltak, és támadásban valami nagyon nem működött, ráadásul Bijacs ihletett formában védett. Minden horvát akciónál azért izgultunk, nehogy három legyen közte – nem lett, mert Nagy Ádám csak kihasznált egy előnyt (8-9). Kevesebb mint két perccel a vége előtt sorozatban a második fórt nem sikerült gólra váltani, 1:33-nál a horvátok gyakorlatilag a döntőért támadhattak, Varga Dénes kiállítása miatt előnyben. Kapufa, de újabb fórt kaptak, az is kimaradt. A végén hét másodpercünk maradt támadni, Zalánki lőtt is távolról, de fölé szállt – a döntő a számunkra pedig elszállt. 

A horvát válogatott világbajnoki címvédőhöz méltó játékkal, extra kapusteljesítménnyel és egy Fatoviccsal 9-8-ra legyőzte a magyar csapatot, a mieink a bronzéremért folytathatják vasárnap az amerikaiak ellen.

Nyitókép: MTI/Kovács Tamás