Luka Modricot az első és az utolsó Eb-je is kísérteni fogja

„A történtek életünk végéig kísérteni fognak bennünket. Azt vártuk, hogy a törökök 0-1-nél mindent elkövetnek az egyenlítés érdekében, erre kaptak egy szabadrúgást, és azt sem várták meg, hogy előremehessenek a játékosok, hirtelen egy lecsorgó labdából betaláltak. A kapusuk jó volt a tizenegyeseknél, sokáig kivárt, aztán megpróbálta eltalálni a helyes sarkot, és sikerült is neki.”

A dátum 2008. június 20., a nyilatkozó pedig Slaven Bilic, a horvátok akkori szövetségi kapitánya.

A 2008-as Eb tele volt döbbenetes fordulatokkal, de ezek közül is kiemelkedett a horvát–török negyeddöntő. Amikor a 119. percben Klasnic a horvátokat juttatta előnyhöz, úgy tűnt, eldőlt minden.

Ám a 121. percben Semih Sentürk betalált, tizenegyespárbajra mentette a találkozót, ott pedig már akkora volt a lélektani különbség, hogy nem volt kérdés, ki nyer. Rüstü kapus lett a hős török részről, míg a horvátok közül Luka Modric is kihagyta.

„Nem tudom, mit mondhatnék, mindannyian le vagyunk törve. Jól játszottunk, jobbak voltunk, de az utolsó percben kapott gól sokkolt bennünket” – nyilatkozta a középpályás, akinek az volt az első Európa-bajnoksága.

És rögtön bekerült az All Star-csapatba!

Tizenhat évvel később úgy állhatott oda egy sorsdöntő pillanatban tizenegyeshez Luka Modric, hogy tudta, valószínűleg ez lesz az utolsó Eb-je, sőt, utolsó világversenye.

Gianluigi Donnarumma érezte a sarkot, hárított…

Ekkor még úgy tűnt, Modric utolsó Eb-je nem lesz olyan rémálomszerű, mint az első, mert pillanatokon belül akcióból betalált, Horvátország 1-0-ra vezetett, és továbbjutásra állt.

Ennek mi, magyarok nem túlzottan örültünk, hiszen akkor mindenki azt nézegette, hogyan érhet továbbjutást a csoport harmadik helye. Az első lépcsőfok az lett volna, ha Olaszország nem kap ki Horvátországtól.

A történet ismert: a 98. percben Zaccagni góljával teljes lett a dráma. 1-1 – mi nagyon örülhettünk, a horvátok pedig összetörtek.

Ha abból indulunk ki, hogy Modric 40 évesen már nem lesz ott a világbajnokságon, vagyis ez volt az utolsó világversenye, akkor azt mondhatjuk: eléggé érdemtelen búcsú ez. Egy ekkora játékosnak nem így kellene lelépnie a futball nagyszínpadáról. Persze elérhet még nagy sikert a Real Madriddal, de ezt akkor is nehéz lesz kitörölni. Az első és az utolsó Eb-jén is egy kihagyott büntető, illetve egy utolsó (utáni-utáni) perces kapott gól.

Ma már kevesen emlékeznek arra, hogy amikor 2018-ban vb-döntőt vívhatott Horvátországgal (és a teljesítményének köszönhetően a nagy Messi–Ronaldo versenyfutásba „belepiszkítva” aranylabdás lett), akkor is rontott büntetőt. Dánia ellen a 16 között Kasper Schmeichel kivédte a lövését, aztán volt lelkiereje a tizenegyespárbajban odaállni, és akkor már nem hibázott. Mint ahogy az oroszok ellen is berúgta a szétlövésben.

Ezúttal viszont csak a büntetőrontását sikerült javítani, az a Zaccagni-lövés már túl későn érkezett ahhoz, hogy azt korrigálni lehessen...

Nyitókép: Reuters/Lisi Niesner