Cristiano Ronaldo szerint „nem is edző”, mégis felvirágoztatta az osztrák válogatottat

„Idehozták sportigazgatónak Ralf Rangnickot, ezt senki sem értette. Ez az ember nem is edző. Azok az emberek, akikkel beszélek, azok közül senki sem tudta, hogy ő kicsoda.”

Így beszélt egykori feletteséről, Ralf Rangnickról Cristiano Ronaldo abban a bizonyos botrányinterjúban, amit Piers Morgannek adott, és ami miatt – közvetlenül a 2022-es katari vb előtt – szerződést bontott vele a Manchester United.

Ez az egész Ronaldo vs. Rangnick-perpatvar egyébként nem lett volna, ha a Milan két évvel korábban tényleg szerződteti a német szakembert (mert akkor feltehetően nem kerül képbe a Manchester Unitednél). 

És ez esetben valószínűleg Szoboszlai Dominik ma Milan-mezben focizna, mert a korábban a Lipcsét felépítő Rangnick vitte volna magával.

De semmi sem lett az egészből. A Milan vezetőinek egyre kevésbé tetszett Rangnick erős karaktere. A német ráadásul kivitte a nyilvánosság elé a tárgyalás tényét, majd pedig elkezdett nyomást helyezni a klubra, hogy minden hatalom az övé legyen. (Ő lett volna az edző és a sportigazgató is.)

„Véleményem szerint néhány dolgot fontolóra kell vennie – nyilatkozta akkor Paolo Maldini, a Milan technikai igazgatója. – A német edző azzal, hogy teljes menedzseri hatalomról beszél a sport- és a technikai területek terén, támadja azokat, akik jelenleg ezeket a tisztségeket töltik be.”

Szóval Rangnick határozott elképzelésekkel rendelkezett – ahogy mindig is. Németországban ezért tisztelték, Professzornak nevezték, a Milannál végül ez ahhoz vezetett, hogy kifaroltak a megállapodásból.

Cristiano Ronaldo karaktergyilkos mondatai mögött pedig feltehetően a mérhetetlen sértettség volt. Nem vette jó néven, hogy Rangnick, amikor már a Man. Unitednél edzette őt, nyilvánosan arról beszélt, a portugál sztár nem elég jó a visszatámadásokban, az ún. presszingelésben. (Még ha ez bizonyíthatóan jogos vád volt is.)

Két év telt el azóta, hogy Rangnick eljött Manchesterből, és átvette az osztrák válogatott irányítását.

Hétfőn este Franciaország ellen vezeti (Eb-)csatába Ausztriát. Akármi lesz is a meccs vége, sikertörténetet írt a milánói és a manchesteri pofonok után. Legalább annyira szeretik most őt Ausztriában, mint Marco Rossit Magyarországon. 

Pedig osztrákként egy német szövetségi kapitány… Na de azok után, hogy barátságos meccsen 2-0-s győzelmet aratott Németország ellen, ki hánytorgatná ezt fel neki?!

A futball már csak ilyen. Ami valahol megvetendő, üldözendő dolog, azt máshol megsüvegelik. 

Mert természetesen Rangnicknak bőven voltak feltételei az osztrák szövetség irányába is. Vitte a maga embereit: edzőt, elemzőt, sőt médiatanácsadót is. Ausztriában azonban ezt nem hatalomvágynak, hanem profizmusnak tekintették.

Az eredményes és kimunkált játék pedig nem maradt észrevétlenül: tavasszal a Bayern München ajánlatot tett Rangnicknak – aki viszont erre nemet mondott.

Mindenki, aki egy kicsit beleképzeli magát a helyembe, tudhatja, hogy nem volt egyszerű a döntés. De a szívemre hallgattam.

Ezzel a döntésével lett végérvényesen közönségkedvenc Ausztriában.

És hogy mire lehet képes az osztrák válogatott az Európa-bajnokságon? Sokra.

Rangnick többször is említette, hogy jó lenne, ha nem nosztalgiáznának állandóan Ausztriában. Ha 2024-ben esetleg már nem azon sóhajtoznának, hogy milyen szép volt, amikor Córdobában, az 1978-as (!) világbajnokságon Ausztria 3-2-re legyőzte az NSZK-t. Annak a meccsnek a kétgólos Hans Krankl volt a hőse, úgyhogy zárjunk az ő értékelésével:

Rangnick egy olyan játékosállománnyal dolgozhat, amely a legerősebb az én generációm óta. Valamit ezzel el kellene érnie!

Nyitókép: Reuters/Leonhard Foeger