„Orbán fő politikai motivációi a futballban gyökereznek” – egy brit sportriporter rácsodálkozott a Pancho Arénára és a magyar politikai rendszerre

Nemrég Magyarországon járt Philip Buckingham, a The Athletic című amerikai sportlap brit riportere, hogy a november 15-i Izrael-Svájc UEFA Európa-bajnoki-selejtező mérkőzésről tudósítson, amelynek során a 1:1-es döntetlen született a Pancho Arénában.

A sportújságíróra kétségtelenül nagy hatással volt a felcsúti stadion, Twitterén ezt írta róla:

A Pancho Arena nem fogható egyetlen futballstadionhoz sem, amiben valaha megfordultam. Az a típusú projekt, aminek végén Kevin McCloud leültet, hogy megkérdezze, mégis mennyivel lépted túl a büdzsét.

(Kevin McCloud neves brit belsőépítész, díszlettervező, lakberendező, tévés műsorvezető, aki 2019-ben kisbefektetőket megkárosító, zűrös ingatlanbotrányba keveredett.)

Mindezek után Philip Buckingham nagy lélegzetű riportot írt Európa legszebb stadionja, amelyről még soha nem hallottál, és a politika, ami mögötte van címmel.

A brit riportert tagadhatatlanul megfogta a kilenc évvel ezelőtt az organikus magyar építészet jegyében épült „hihetetlenül elegáns” Pancho Aréna, amit ilyen szavakkal méltat: „A palával borított lenyűgöző tetőt, mint egy erdő lombkoronáját több száz gyönyörű fenyőgerenda tartja, amelyek tökéletes fürtökben törnek az ég felé az ülések mögött, az alig több mint 3800 szurkolót befogadó épületben. 

Olyan mintha a stadion egy katedrálissal kötött volna szoros barátságot.

Buckingham rögtön meg is magyarázza, hogyan lehetséges, hogy egy a fővárostól 40 kilométerre fekvő kis magyar faluban ilyen stadion épült a csupán 2005-ben alakult Puskás Akadémia FC élvonalbeli klubnak – ráadásul mellé zöldellő edzőpályák, szálloda, étterem, meg egy futballakadémia is.

Van itt egy nevezetes szomszéd, aki segít mindezt megmagyarázni. Orbán Viktor, Magyarország autokratikus jobboldali miniszterelnöke 

erősen kötődik a Pancho Aréna gyepéhez: gyermekkéveit ennek a félreeső helynek a közelében töltötte. Itt focizott félig-meddig amatőrként, még első miniszterelnöksége idején is. A stadionban van is egy bekeretezett kép a 2001-2002-es szezonból, rajta a harmincas évei végén járó Orbánnal, amint a Felcsút FC játékosaival pózol (…)”

900 milliárd stadionokra

Orbán, a futball megszállottja azóta is törzsvendég itt, írja Buckingham, hozzátéve, hogy a magyar miniszterelnök köztudottan politikai ügyekről is tárgyal a stadionban a meccsek előtt. A Pancho Aréna Orbán legkedvesebb projektje volt kilenc évvel ezelőtt, mára pedig pazarló szimbóluma annak a gigászi befektetésnek, amelyet Orbán a futballba ölt.

Buckingham egyebek mellett sorra veszi, hogy az elmúlt évtizedben becslések szerint csaknem 900 milliárd forintot költött az alig tízmillió lakosú Magyarország stadionok felújítására és építésére. Az ország 12 élvonalbeli klubja közül 10 ma már olyan stadionokban játszik, amelyek Orbán és a Fidesz 2010-es hatalomátvétele óta épültek. A magyar válogatott pedig a 220 milliárd forintból újjáépített, 67 ezer férőhelyes budapesti Puskás Arénában vívja hazai mérkőzéseit. Buckingham úgy véli, hogy 

Orbán minden fő politikai motivációja a futballban gyökerezik, politikájának alapvetése, hogy a futball tette naggyá Magyarországot a második világháború előtt és után.

Buckingham szerint a Wembley-ben 6-3-ra diadalmaskodó Puskás-féle Aranycsapat romantikája itatja át teljesen az orbáni politikai narratívát.

Orbán legbensőbb politikai vágya

A magyar futballválogatott legutóbbi sikerében, abban, hogy csoportelsőként jutott ki a jövő nyári németországi Eb-re, egy fényes új korszak kezdetét látja a magyar nemzeti oldal, de Buckingham szerint az Orbán Viktor elképzelései szerint kialakított új futballrendszernek megvannak a hátulütői.

Dr. Balázs Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem politológia tanszékének professzora arról beszélt a brit sportújságírónak, hogy Orbán szerint a válogatott meccsei képesek a magyar lobogó mögött egyesíteni a nemzetet: „Semmi kétség afelől, hogy a futball a legfontosabb sport Magyarországon. És Orbán azt akarja, hogy az ország dicsősége ismét felragyogjon, ez az ő legbensőbb politikai vágya. Az ő fejében az ország felemelkedése elválaszthatatlan a ragyogó futballsikerektől” – fogalmazott.

Ez a nyílt nacionalizmus kulcsfontosságú a szakértő szerint. „Egy példa erre a két friss Nobel-díjas magyar tudós, Karikó Katalin és Krausz Ferenc” – tette hozzá Balázs Zoltán. „Orbán meglátta a lehetőségét, hogy összekapcsolja magát velük, ezért meghívta Krausz professzort egy találkozóra, és pénzt adott neki egy intézet létrehozásához itt, Budapesten. Ő így közelíti meg a dolgokat. 

Rajongva szereti a futballt, de összeköt vele két dolgot: az ország sikerét és az ő személyes dicsőségét.

Szegény hibrid rezsim

Mindeközben Magyarország a legszegényebb európai országok közé tartozik, és politikai rendszere egyre távolabb sodródik a demokráciától, írja Philip Buckingham, emlékeztetve arra, hogy az Európai Parlament tavaly kimondta, Magyarország a „választási autokrácia hibrid rezsimjévé” vált, és kételyek merültek fel a központi uniós források jogszerű elosztásával kapcsolatban. Orbán Viktor ezzel párhuzamosan olyan központosított hatalmat épített ki, amelyet szinte lehetetlenség megdönteni – írja.

„Rengeteg közpénzt költenek ezekre a dolgokra, miközben nyomort és szegénységet látunk az országban” – mondta Balázs Zoltán. – Az emberek lehet, hogy elviselnek bizonyos fokú szegénységet, ha a jóléti állam olyasmire költ közben, amire büszkék lehetnek. Ez nagyon cinikus, de még mindig a politika része. Azonban ha nincs orvosod, vagy a közoktatási rendszer recseg-ropog, és vannak olyan emberek, akik mélyszegénységben élnek, akkor nagyon nehéz megindokolni.”

Az UEFA által akkreditált Pancho Arénában viszont semmi jele a szegénységnek. Sőt, Felcsút, a stadionnak otthont adó, kétezernél is kevesebb lakosú falu, ahol még vasútállomás sincs, a féktelen költekezés egyik szimbóluma. És Orbán nem szégyelli ezeket a dolgokat, magyarázta Balázs Zoltán.

„Felcsúton is épített egy értelmetlen kisvonatot, főleg turisztikai céllal, de alig utaznak rajta. Ez az ő kedvenc ötlete volt – és ha meg tudja csinálni, hát meg is csinálja. Magyarországon így alakul a politika: ha valaki kritizálja a kormányt, ha tiltakoznak egy döntés ellen, akkor a kormány beleáll, és dupla erőfeszítéssel, csakazértis keresztülviszi az akaratát. A stadion is ennek az őrült költekezésnek az egyik szimbóluma” – mondja Balázs.

Orbán és a tao

De nemcsak a Pancho Aréna szimbolizálja a magyar kormány rendkívüli sportköltéseit. Magyarország legeredményesebb futballklubja, a Ferencváros egy 24 ezer férőhelyes arénában játszik, a Debrecen 2014-ben elkészült, 20 ezer férőhelyes stadiont nevezhet otthonának, de impozáns stadionok épültek a Fehérvárnak, az MTK-nak és a Honvédnek is.

Magyarország új stadionjainak többségét nem közvetlenül a költségvetésből finanszírozták, hanem az Orbán által 2011-ben bevezetett társasági adóból (tao), mutat rá Buckingham cikke. A magyar cégek a sportszervezetek és -klubok javára fizethetnek be adót, beleértve a kézilabda-, kosárlabda-, vízilabda- és jégkorongcsapatokat is, ahelyett, hogy az államkincstárba fizetnének adót a nyereségük után. A tao 70 százaléka pedig leírható az adóból. 

A rendszer lényege tehát, hogy a miniszterelnöknek kedves sportágakat kiemelten támogassa, miközben a központi költségvetésből ezzel pénzt von el. Az elmúlt évtizedben csaknem ezermilliárd forint jutott így a sportszervezetekhez az Orbán-kormány speciális adópolitikájának köszönhetően. A taóval támogatott klubok közül pedig magasan kiemelkedik a Felcsút futballklubja, a Puskás Akadémia, ami 37,5 milliárd forinthoz jutott az elmúlt tíz évben.

Balázs Zoltán szerint a tao is egy mód a céges profit szponzoráción keresztül történő átcsatornázására:

Nem csoda, hogy sokakat felháborít ez. Lehet, hogy a tao nem a központi költségvetésből származik, és magánszponzorációnak tűnik, de valójában ez mégiscsak olyan pénz, amit nem fizettek be adóként.

Philip Buckingham azzal zárja cikkét, hogy mindez a hatalmas beruházás nem hozta meg a kívánt változást a magyarországi meccsnapokon, a magyar bajnokság mérkőzésein nem nőtt érdemben a nézőszám, a Pancho Arénában például meccsenként pár száz ember lézeng a lelátón, az Izrael-Svájc meccsre is csak mindössze 2024-en voltak kíváncsiak. 

Köztük volt persze Orbán, aki nem habozott politikai célra fordítani a mérkőzést: „Magyarország a béke szigete” – üdvözölte az izraeli válogatottat a gázai háború miatt Felcsútra hozott meccs előtt. Mindeközben a miniszterelnök egy fikarcnyit sem törődik a magyar futball sötét foltjával: a válogatott meccsein feketébe öltöző ultrákkal, akiknek a homofób és rasszista megnyilvánulásai miatt korábban a válogatott két meccsét is zárt kapuk mögött kellett lejátszani.

Nyitókép: Orbán Viktor nézi az OTP Bank Liga 21. fordulójában játszott Puskás Akadémia - Videoton FC mérkőzést a felcsúti Pancho Arénában 2015. március 21-én – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI