Szilágyi Liliána régóta készült arra, hogy beszéljen a traumájáról

Csalódtam abban a rendszerben, amiben benne vagyunk, hogy sok dolog fölött szemet hunyunk. Nem fogom most kifejteni, nagyon hálás vagyok, hogy itt lehettem. (…) Testileg jó formában voltam, viszont mentálisan van egy-két dolog, amitől nem tudok szabadulni. Majd egyszer kifejtem

– mondta Szilágyi Liliána a 2019-es kvangdzsui világbajnokságon az M4 Sportnak.

Tavaly novemberben, amikor úgy döntött, hogy szünetet tart a versenyzésben, a Fradi.hu-nak a váratlan döntés okát firtató kérdésére azt felelte: „Nehéz ezt pontosan megfogalmazni, úgy, hogy mindenki megértse, főleg a kívülállók, akik nem ismernek, akik nem tudják, min mentem, megyek keresztül.”

Sosem értettem, miért kell szomorúnak lennem, miért kell sírnom egy edzés előtt, miért kell átélnem pánikrohamot amiatt, ami rám vár. Előfordult, hogy már előző este ezen stresszeltem, vagy éppen álomba sírtam magam a másnap miatt, és féltem attól, hogy képtelen leszek megfelelni az elvárásoknak. Nem élveztem, egyszerűen nem éreztem magam jól abban a közegben

– ezt tavaly nyilatkozta a Nemzeti Sportnak. 

Két éve ugyancsak a Nemzeti Sport újságírója szegezte az úszónőnek, hogy sportolói pályafutását tekintve nem tűnik „egyszerű esetnek”: „jó néhány edzővel dolgozott együtt, lehet, nem csak bennük volt a hiba…” Erre Szilágyi Liliána azt válaszolta:

De azt senki sem tudja, min mentem keresztül az elmúlt években – még. Mert egyszer egy könyvben mindent elmesélek. Másfelől viszont ez az én életem, nem hiszem, hogy bárkinek is magyarázattal tartoznék.

Az ifjúsági olimpiai és Európa-bajnok, felnőtt Európa-bajnoki ezüstérmes, olimpikon úszónő végül szerdán este vallott traumáiról. Facebook-bejegyzésben írt arról, hogy apja, korábbi edzője, Szilágyi Zoltán gyerekkorától kezdve bántalmazta. 

D. Tóth Kriszta Elviszlek magammal című műsorában elmondta, hogy már 12 éves korában elhatározta, hogy egyszer beszélni fog arról, milyen bántalmazások érték – nem bosszúból, hanem azért, hogy másokon segíthessen. Az ATV-n, az Egyenes Beszédben pedig arról beszélt, hogy folyamatos, fizikai testi fölénnyel visszaélést szenvedett el apjától, a teste sebhelyekkel volt tele, és azzal, hogy az apja szexuálisan is bántalmazta, csak egy évvel ezelőtt volt képes szembenézni. 

A sportoló elárulta: arról, hogy a nyilvánosság elé álljon történetével, az győzte meg, hogy nemrég Cseh László beszélt Turi György úszóedző módszereiről, a keze alatt elszenvedett traumákról, ami lavinát indított el az úszósportban. Szilágyi Liliána – akit korábban Turi György is edzett – akkor nyilatkozatot tett közzé, amiben azt mondta, teljes mellszélességgel kiáll sporttársai és sorstársai mellett, elítél „mindennemű abúzust uszodán belül vagy kívül, az élet minden területén”.

Az abuzáló edzőknek, szakembereknek nincs helye a sportban – sem

– szögezte le.

2018 elején Szilágyi Liliána a blogján írt arról, hogy bulímiával és hatalmas stresszel küzdött.

A történet kezdete, mint mindig, a tökéletességre való törekvésről szól. Egészen életem kezdetétől arra voltam kiélezve, hogy egy okos, sikeres és mosolygós nő legyek, tökéletes testtel, nem mellesleg megállás nélkül ragyogva

– írta. Úszókarrierje előtt szülei balettre és ritmikus sportgimnasztikára íratták be, hogy lefogyjon. „Remek kezdés volt, hogy kialakuljon bennem egyfajta kellemetlen érzés a testemmel kapcsolatban, de ez ekkor még stabilnak mondható volt” – idézte fel. Mindent annak rendelt alá, hogy szülei, edzői, tanárai igényeit teljesítse, a sikerek pedig még nagyobb elvárást eredményeztek. „Nem voltam a saját életemnek szereplője többet” – vallott Szilágyi Liliána.

Lassan, de annál biztosabban a stressz, a helytelen étkezés miatt és a megfelelő pihenés nélkül bekövetkezett a holtpont. A testem és az elmém is megtört. Az iskolában az agyam alig volt használható és egyre kevesebb edzés volt, amit végre tudtam hajtani. A testsúlyom ingadozni kezdett és hihetetlen fájdalmak kezdtek jelentkezni a hasamban.

Megpróbált segítséget kérni, de nem a megfelelő helyről, és elhitte, hogy a bulímia az ő büntetése azért, mert nem tud száz százalékos teljesítményt nyújtani. Végül el tudta határozni, hogy új útra lép: „Elkezdtem felfedezni magamat újra. A kapcsolataimat, az álmaimat, a céljaimat, a határaimat. (…) Kinyitottam a Világ felé és ÉLETET kaptam válaszul, az összes csodálatos, lélegzetelállító, és olykor sokkoló élményeivel. Minden pillanatával szerelembe tudok esni, mert az összes az enyém.”

Mint a korábbi blogbejegyzésével, úgy szerdai kiállásával is azokat igyekezett Szilágyi Liliána megszólítani, akiknek hasonló tapasztalatai vannak.

Ezt azoknak szánom akik bármilyen mértékben, de megéltek hasonló élményeket. Akár a családon belül, akár egy párkapcsolatban, akár esetlegesen a sporton belül. Nem vagytok egyedül! Az erőszak ugyan nem válogat, de hiszek abban, hogy tudunk majd együtt ezen változtatni. Csupán már azzal is, hogy kommunikálunk róla

– írta a Facebookon.

Nyitókép: Szilágyi Liliána a riói nyári olimpia női 200 méteres pillangóúszásának elődöntője után a Rio de Janeiró-i Olimpiai Uszodában 2016. augusztus 9-én – Fotó: MTI / Illyés Tibor