Nyáry Krisztián: A magyar könyvkereskedelem történetében ez a valaha volt legmagasabb büntetés

Csütörtökön derült ki, hogy 12 millió forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta a Fővárosi Kormányhivatal a Líra Kereskedelmi Kft.-t. A közlemény szerint a Líra könyvesboltjaiban a Heartstopper – Fülig Beléd Zúgtam (Szívdobbanás) című kiadványok forgalmazási körülményeit vizsgálták.

„Számítottunk rá, hogy mi is kapni fogunk egy büntetést, mert a fogyasztóvédelmi eljárás már májusban elindult, de az összeg nagyon meglepő” – mondta a Reggeliben Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója.

Azt hiszem, hogy a magyar könyvkereskedelem történetében ez a valaha volt legmagasabb büntetés, egy olyan főbenjáró bűnért, hogy egy egyébként bármilyen kiskorú által szabadon megnézhető sorozatból készült képregényt árusítottunk 

– mondta Nyáry, aki szerint a könyvszakmában eddig jellemzően néhány tízezer forintos fogyasztóvédelmi bírságokat szabtak ki. 

A kreatív igazgató szerint a Lírának ez a büntetés hatalmas érvágás. Természetesen minden jogorvoslati eszközt be fognak vetni, azonban erre csak az után van lehetőségük, hogy a bírságot befizették. Úgy gondolja, ez hosszadalmas folyamat lesz.

Nem tudják, mit kellene befóliázniuk

Az úgynevezett gyermekvédelmi törvényt két éve fogadta el a parlament, de eddig nem sok hatása volt a gyakorlatban, most azonban ez változni látszik, hiszen a Líra előtt a Librit is megbüntették egymillióra forintra – hogy miből a következik a két szankció közötti 11 millió forintos differencia, azt egyelőre nem lehet tudni.

Ám vannak ennél égetőbb kérdések is, ugyanis nem lehet tudni, pontosan melyik könyveket kell befóliázni és melyeket nem, ugyanis a törvény ebben nem egyértelmű.

Nyáry Krisztián szerint a jogszabály „gumi-meghatározásokat” tartalmaz. Egyrészt nem szabad eladni könyvesboltokban kiskorúaknak olyan könyveket, melyek megjelenítik a homoszexualitást, de olyan könyveket sem, amik – függetlenül a homoszexualitástól – öncélú szexualitást jelenítenek meg.

A megjelenítés sok minden lehet. A Biblia is megjeleníti a homoszexualitást. Azt pedig nehéz meghatározni, pontosan mit jelenthet az öncélú szexualitás

– mondta az író, aki szerint teljesen másról szól a politikai kommunikáció, amiben a gyermekek védelméről és LMBTQ-lobbiról beszélnek, illetve a jogszabály, amiben a nyilatkozatoktól eltérő dolgokat írnak, és nemcsak a gyereket érinti, hanem a felnőtteket is. Templomok, iskolák kétszáz méteres körzetében például egyáltalán nem lehetne ilyen könyveket árulni, ha ez tényleg így lenne, akkor ezek a könyvesboltok jó eséllyel bezárhatnának.

„Az elmúlt két évben az állam maga sem tartotta be ezt a törvényt, most viszont elkezdte szelektíven betartatni” – magyarázta a Líra kreatív igazgatója. Hozzátette, hogy a könyvszakma már két éve is jelezte, hogy lehetnek problémák a szabályok végrehajtásában és azok számonkérésében, kérdéseikre azonban nem kaptak választ. 

„Az a probléma, hogy a kereskedő jogkövető szeretne lenni, de ebben az esetben nem tudtuk megtenni, mert az állam nem mondta meg, hogyan kéne” – mondta. Jelenleg például csak találgatni lehet, hogy egy felnőtteknek szóló, homoszexualitást megjelenítő könyvet be kell-e fóliázni. Azt sem tudják, hogy ha történetesen a szankciót kiváltó képregényt egyszerűen átrakták volna a felnőtt könyvek közé, vajon akkor is kaptak-e volna büntetést. Az író szerint néha csak a gyermekeknek szóló könyveket említik, néha viszont általánosságban fogalmaznak. 

Iskolai kötelező olvasmányokat is fóliázni kellene?

 Még az iskolai szöveggyűjtemények esetében sem egyértelmű a helyzet.

Olyan műveket is érint a jogszabály, amelyek a kötelező olvasmányok közé tartoznak most középiskolában. Szapphó nőkhöz írt versei, Shakespeare férfiakhoz írt szonettjei, Thomas Mann, és lehetne még sorolni

 
– mondta Nyáry Krisztián.

A bizonytalanságok miatt ezért most a könyves szakma megpróbálja a joggyakorlatból leszűrni, hogy működik a rendszer, mit keresnek az ellenőrök.

Ez azért is nagyon furcsa helyzet, mert maga állam sem tartja be ezt a törvényt, hanem mazsolázik belőle. Bizonyos könyvekre és boltokra alkalmazza, másokra nem.

Az író kiemelte azt is, hogy amióta könyvekkel kapcsolatos írott jogszabályok vannak Magyarországon, minidig a könyvkiadók feleltek azért, mi jelenik meg egy könyvben – ezért felelős könyvkiadó a nevük –, nem pedig a kereskedők. A kereskedők több ezer könyvet árulnak, nem is tudhatják, van-e bennük homoszexuális karakter vagy öncélú szexualitás.

Az öncélú szexualitás a szépirodalmi művek felében biztosan előfordul valamilyen módon

– emelte ki, de úgy gondolja, semmilyen kapaszkodó nincs a szabály betartásával kapcsolatban.

3 éves egyenlő 17 éves?

Nyáry Krisztián egyre kevesebb fiatal vesz a kezébe könyvet, ami világjelenség, de Magyarországra különösen jellemző. Szerinte ha van valamilyen állami célnak meg kell ezzel kapcsolatban fogalmazódnia, akkor ezt a folymatot kellene visszafordítani.

Ehhez képest 17 évesek kezéből könyveket veszünk ki. Ez a jogszabály ugyanis nem tesz különbséget a 3 éves és a 17 éves között. Azt feltételezi, hogy egy 16-17 évesnek nincs annyi önállósága, hogy eldöntse, mit akar olvasni

– mondta.

Az író szerint egy kisgyerek esetében el lehet képzelni, hogy valamilyen korlátozásra szükség van, de azzal szokták indokolni ezt a szabályozást, hogy a szülő döntsön. Akkor viszont szerinte jogosan merül fel a kérdés: miért az állam akarja eldönteni, mi kerül a gyerek kezébe? Úgy véli, a törvény valójában nem a gyerekeket védi, hanem egy kampánycélú jogszabály, hogy erről kelljen beszélgetni, 

közben viszont a magyar könyvszakma létéről van szó.

Hozzászólna?