Németh Kristóf: A Nyerő Páros második nászút volt nekünk

Említettétek, hogy régóta szemeztetek a műsorral. Ezek szerint nyomon követtétek a korábbi évadokat?

Persze, mi évadról évadra néztük a Nyerő Párost. Drukkoltunk a párosoknak, és mindig átbeszéltük, hogy mi milyenek lennénk a feladatokban, hogyan taktikáznánk vagy milyen stratégiánk lenne. Sajnos a gyerekek miatt nem igazán tudtuk volna bevállalni a műsort huzamosabb időre, úgyhogy alig hittük el, amikor megtudtuk, hogy érkezik a Nyerő Páros – Barátok közt különkiadás. Néhány napig meg tudtuk oldani a gyerekek felügyeletét, és a feleségemmel megajándékoztuk magunkat egy második nászúttal.

Maradandó nászút lett?

Abszolút! Nekünk nagyon tetszik a műsor, és imádjuk azt megtapasztalni, hogy azok a párosok – akikről azt gondoljuk, hogy ismerjük őket – teljesen új arcukat mutatják meg ebben az újfajta környezetben. Másrészt mi nagyon szeretjük a kihívásokat, a versenyeket, a megmérettetéseket, és legfőképpen a vidám feladatokat. Szerencsére nem kellett csalódnunk, hiszen a Nyerő Páros – Barátok közt különkiadásban annyira kiváló és vicces feladatokat találtak ki nekünk a műsor készítői, hogy nem győzünk eléggé hálásak lenni. Tulajdonképpen az idei év egyik legkacagtatóbb hetét tölthettük el együtt a volt kollégákkal.

Szerinted mitől lettetek ti a Nyerő Páros?

Zita és köztem egy nagyon jó működő szövetség van: ugyanazt a nyelvet beszéljük és a végtelenségig megbízunk egymásban. Gyerekkorunkban mindketten versenysportoltunk, ő úszott, én pedig sportlövész voltam, szerintem ez az életszemlélet átragad a felnőttkorra is. Otthon folyton társasjátékozunk, szójátékozunk, játszunk a gyerekekkel, akadálypályákat építünk, tehát egy kicsit az életünk is egy nagy kaland.

Ha már játékok: melyik feladatokat élveztétek leginkább az öt nap alatt?

A Villanyleó az egyik nagy kedvencem volt. Konkrétan semmit sem láttam, és Zitára voltam teljesen hagyatkozva, de természetesen a finálé párbaja is rendkívül emlékezetes. Azt a külső-belső küzdelmet és összetartást, amit abban a helyzetben megéltünk, valószínűleg sohasem fogom elfelejteni. Nem is lehetnék büszkébb az én csodálatos feleségemre, aki nem csak egy hatalmas hősnő, hanem egy csodálatos édesanyai is.

Zita elárulta, hogy abban a feladatban végig a gyerekeitekre gondolt. A te fejedben milyen gondolatok kavarogtak akkor?

Bennem teljes elszántság lappangott, és tudtam jól, hogy én addig fogom tartani azt a kannát – ha kell, egyedül is, ha kell, Zitát is a másik oldalamon – amíg meg nem nyerjük ezt a játékot. Én egyébként mindig ellentmondást nem tűrő tudattal megyek neki mindenfajta versenyszituációnak. Előfordul, hogy sokan ezt félreértelmezik, vagy negatívan ítélik meg.

A harmadik napon Fodor Zsóka meglátogatott titeket a villában, te pedig nem is tudtad volna palástolni a boldogságod, amikor megpillantottad. Milyen szerepet tölt be Zsóka az életedben?

Zsóka az egyik legcsodálatosabb partnerem egész életemben, hiszen több mint egy évtizeden keresztül játszottunk egy anya-fia párost. Úgy érzem, még a színházi kollégáimat is kenterbe veri az a mennyiségű idő, amit Zsókával a Mátyás király téren töltöttünk, viszont érdekesmód a mi kapcsolatunk akkor mélyült el, amikor már nem forgattunk együtt. Ezért is mertem vele poénkodni a villában, tudom jól, mennyire jó humora van, és nyitott a viccelődésre. Emellett pontosan tudja azt is, hogy milyen tisztelettel és szeretettel vagyok felé.

Az egyik reggelen kulisszatitkokat meséltetek egymásnak. Most árulj el egy titkot Zsókáról!

Néha a legváratlanabb helyzetekben kapok tőle egy egészen megható SMS-t, ami nagyon szíven talál. Ekkor rögtön beindul a kommunikáció, és általában újra felvesszük a kapcsolatot egymással. Nemrég alkalmunk volt ismét együtt forgatni, és egy kicsit megidéződött Magdi anyus és Kertész Géza szelleme: úgy öleltük meg egymást, mint rég nem látott anyuka és kisfia.

Az első nap végén édesapádról is meséltél. Milyen volt a kapcsolatotok?

Hálistennek egy nagyszerű, egységes családban nőttem fel, édesapám pedig különösen közel állt hozzám. Mondhatni, ő idősnek számított, amikor én megszülettem: kamaszkoromra ő már túl volt a hatvanon. A lelki kapcsolatunk mindig erős volt, ráadásul rengeteget tanultam tőle szakmailag, holott ő jogász volt.

Miket tanultál tőle?

Amikor elkezdtem cégépítéssel foglalkozni, többek között a jogi dolgokban és a könyvelésben is segített. Úgy érzem, sokkal többet tanultam tőle, mintha elvégeztem volna az egyetemet.

Mit adott nektek összességében a Nyerő Páros?

Valószínűleg eléggé közhelyszerű, de teljes mértékben azt gondoljuk, hogy itt is kialakultak barátságok, amik eddig pusztán kollegiális viszonyok voltak. Lényegesen jobban megismerhettük egymást, és olyan őszinte beszélgetésekre volt lehetőségünk, amikre nem biztos, hogy lett volna alkalom. Ez is egy nagy ajándék, és persze a mi kapcsolatunknak is rengeteget adott. A feleségemnek voltak aggályai a kamerák miatt, hiszen nem komfortközege egy televíziós műsorban való szereplés, de végül beadta a derekát. Tudtuk jól, hogy a gyerekeink nagyon drukkolnak nekünk, Levike úgy engedett el minket, hogy „Szuperanya és szuperapa, nyerjétek meg!”.