2026. február 21. 20:00
Hogyan viszonyultak a meztelenséghez és fogamzásgátláshoz az ókori egyiptomiak? Maszturbáló fáraók és erotikus papiruszok a történelem mögött.
Az ókori Egyiptomról többnyire piramisok és múmiák jutnak eszünkbe, pedig a fennmaradt szövegek elég pontos képet adnak arról is, hogyan gondolkodtak testről, vágyról, házasságról. A kép jóval kevésbé prűd, mint amit ma megszoktunk.
Meztelenség, ami senkit nem zavart
A meztelen test látványa hétköznapi volt az ókori Egyiptomban. Rabszolgák, parasztok, halászok gyakran teljesen meztelenül vagy kis kötényben dolgoztak, a kézművesek és kereskedők is sokszor csak egy ágyékkötőt viseltek. A meztelenséget önmagában nem tartották szexuálisnak, csak akkor, ha valaki kifejezetten csábítani akart, tánccal, ékszerekkel, lótusszal vagy csengőkkel hangsúlyozva a testét.
A szex a vallás része volt
A szexualitást szent cselekedetnek tekintették, amely a világ fennmaradásához járul hozzá. A férfi termékenységét Min isten testesítette meg, akit óriási, merev hímvesszővel ábrázoltak.
A maszturbáció nem tiltott, hanem rituális tett volt: a mítosz szerint Atum napisten így teremtette az első isteneket, amikor magját a Nílusba engedte. Az Újbirodalom idején az Opet ünnepen a fáraó nyilvánosan maszturbált a folyóba, papok felügyelete mellett. Ha az ondó a Nílus sodrát követte, az jó jelnek számított a bőséges áradásra és termésre.
Házasság, félrelépés, testvérházasság
A házasság előtti szex megengedett volt, a szüzességet nem tekintették külön értéknek, szavuk sem volt rá. A házasság alapvetően monogámnak számított, de a férfiak ágyasai, prostituáltakkal folytatott viszonyai nem minősültek házasságtörésnek.
A női félrelépést viszont keményen büntették, mert veszélyeztette az öröklés rendjét. A szankció lehetett halál, orrlevágás, száz botütés, sőt a szerető kasztrálása is.
Az uralkodó rétegben előfordult a családon belüli házasság is: féltestvérek, néha testvérek vagy apa és lánya között. Ezt vallási okokkal indokolták, a fáraót a napisten fiának tartották, ezért akarták a vérvonalat „tisztán” tartani. Közembereknél ez inkább kivétel volt.
Afrodiziákumok és erotikus papiruszok
Vágykeltőnek tartottak egy fallosz formájú, fehér nedvű salátafélét, vadfügét, mézet, bort, gyakran mandragórával keverve. Az impotenciát mézzel kevert akáclevéllel és kurkumával próbálták kezelni, szájon át és kenőccsel is.
A vágy felkeltéséhez erotikus képeket is használtak. A leghíresebb lelet a torinói erotikus papirusz, amely III. Ramszesz korából származik, és idős, kopasz, pocakos férfit mutat fiatal nőkkel, különféle pózokban. Sok kutató az első ismert „pornótekercsnek” tartja.
A szexjátékokról keveset tudunk, bár több dildószerű tárgy került elő, valószínűleg Min istennek szánt áldozati eszközként. A Kleopátra nevéhez fűződő méhekkel működő „vibrátor” inkább modern legenda, nincs mögötte régészeti bizonyíték.
Fogamzásgátlás és Tutanhamon különös múmiája
Két ismert orvosi papirusz foglalkozik fogamzásgátlással: mézzel és akáclevéllel átitatott szöszt, krokodilbőrből és akácmézgából készült pesszáriumot ajánlanak. Modern vizsgálatok szerint az akác spermaölő anyagokat tartalmaz, a mézga pedig mechanikus gátat képez.
Az egyiptomi orvosok a mumifikálás miatt jól ismerték az emberi testet, mégis azt hitték, hogy egyes férfiak menstruáltak. Valójában egy parazitás betegség, a bilhariózis okozta a véres vizeletet, amit félreértelmeztek.
Tutanhamont erektált pénisszel mumifikálták, ami szokatlan eljárás volt. Valószínűleg vallási üzenetet hordozott: apja, Ehnaton után ő hozta vissza Ozirisz kultuszát. A mítosz szerint Ozirisz csak akkor támadhatott fel, amikor elveszett nemi szervét is megtalálták. A fiatal fáraó erekcióban való mumifikálása így inkább a vallási restauráció és a termékenység jelképe volt, nem puszta szenzáció.
Az ókori egyiptomi szexkultúra egyszerre volt hétköznapi, mágikus és mélyen vallásos. A testet és a vágyat nem szégyellték, hanem az isteni rend természetes részének tekintették.
Borítókép: Pexels