Sokan tartanak a Jobbiktól. Mi a garancia arra, hogyha a hatalom részesei lesznek, akkor nem térnek vissza régi politikájukhoz? Karácsony Gergely azt mondta, a Jobbik olyan, mint egy kaparós sorsjegy, nem lehet tudni, hogy melyik Vona Gábor az igazi. Vona szerint viszont az MSZP-s kaparós sorsjegyet már lekapartuk háromszor is és egyszer sem nyert.

Összesen 19 választási vitát szerveztünk, a kormánypártok egyiket sem vállalták, de azért így is sok mindent megtudtunk az országról és az ellenzéki pártok terveiről. Ez a huszadik vita. Miért szavazzunk az adott pártra, mit várhatunk tőle?

Gyurcsány Ferenc pártelnök: hogyan látja a DK választási esélyeit és mit gondol az összefogásról, egy esetleges győzelem utáni kormányzásról? 

Két pártelnök, egyéniben mindketten jelöltek voltak, majd visszaléptek Budapest belvárosában: mire számít Fekete-Győr András, a Momentum és Juhász Péter, az Együtt elnöke?

5 nap múlva választ az ország. Imitt-amott a kormánytól és az ellenzéktől is azt hallani, hogy sorsdöntő választásokról lenne szó. Nem kevés szakértő és elemző versenyez azért, hogy megtalálja a leginkább negatív jelzőket a kampányra.

Három pártelnök, három világnézet – azonos cél. Miniszterelnök-jelölti vita az RTL Klubon április 5-én, 22:45-kor a Magyarul Balóval különkiadásában. A vita a www.rtlmost.hu és a www.rtl.hu/valasztasok oldalakon is élőben nézhető!

A kormánypártok tizenkilencedszerre sem jöttek el. A kérdés az, hogy a hatalom részeseként mit kezdene a migránsválsággal a Jobbik, az MSZP és az LMP?

A kormány egyre növekvő intenzitással 2015 óta állítja, hogy az Európai Uniót megtestesítő Brüsszel, majd Soros György és most már az Egyesült Nemzetek Szervezete is migránsokkal akarja elárasztani Európát. Igaz ez? Hogyan alakul a magyar menekültügy? Vidos Mihály időrendi áttekintése 2015-től máig.  

A Magyar Balóval tizennyolcadik kormánypártok nélküli választási vitája döntő fontosságú Magyarország és Európa jövőjében: a szükségesnél jóval szerényebben finanszírozott kutatás-fejlesztésről, az innovációról és a tudományról vitatkozik három ellenzéki politikus. A résztvevők: Polónyi István, MSZP, Rónai Sándor, DK és Hajnal Miklós, Momentum.

Tizenhetedik választási vitánk tárgya az egészségügy, az ellenzék szerint csődközelben, a vitát ma sem vállaló kormánypártok azt ismételgetik, hogy milyen sokat tettek érte. 3 ellenzéki párt politikusai vitatkoznak, mit tennének az egészségüggyel a hatalom részeseként.

Három ellenzéki képviselő ismertette pártja választási programját a közoktatásról. Sok javaslat felmerült, de ezzel együtt a kérdés is, honnan lesz pénz minderre.

Kunhalmi Ágnes, MSZP, Arató Gergely, DK és Szabó Szabolcs, az Együtt politikusai számokban válaszoltak arra a kérdésre, hogy hány éves kor lenne az általános tankötelezettség, mikor kezdődjön a tanítás, és, hogy 8 vagy 9 osztályos legyen az általános iskola.

Az ellenzék szerint a korrupció és az egészségügy romhalmaza után a legsúlyosabb társadalmi gond: a közoktatás, amely majdnem minden egyes vitában szóba került azzal, hogy átfogó és sok évig tartó reformja nélkül Magyarország bajainak nagy többsége megoldhatatlan.

A vita témája: Európa, az Unió és általában a magyar külpolitika. 3 ellenzéki párt politikusai vitatkoznak, mit tennének a hatalom részeseként. A résztvevők: Mesterházy Attila, MSZP, Eörsi Mátyás, DK és Ungár Péter, LMP.

Ha jól érti az ember az ellenzéket, akkor az egyéni választókerületekben dőlhet el a választás: de, hogy ez egyáltalán valamennyire szoros legyen, egyetlen esélyesnek tartott ellenzéki jelöltnek kellene versenyeznie a Fidesz-KDNP jelöltjével. Ehhez minden nagyobb pártnak meg kell győznie egyik-másik jelöltjét, hogy lépjen vissza, köszönjük a munkáját, sőt, segítsen meggyőzni a választókat, hogy másik párt jelöltjére szavazzanak. 

Mai témánk a ma is távolmaradó kormánypártok egyik büszkesége, egyben éles ellenzéki bírálatok tárgya – a szociális ellátórendszer. 3 ellenzéki párt politikusai vitatkoznak: mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek.

A kormánypártok a sikerágazatuknak tekintett gazdaságról sem vállalnak vitát, így a Jobbik, a DK és az LMP politikusai vitatják meg, változtatnának-e a továbbra is multikra alapozott gazdaságpolitikán, mi lesz, ha csökkennek az uniós pénzek és mit tennének a kis- és középvállalkozásokért, amelyeket nem és nem sikerül helyzetbe hozni. Baló György vendégei a témában: Z. Kárpát Dániel, Jobbik, Varju László, DK és Heltai László LMP.

Kína és Oroszország verseng egymással és Amerikával, sokfelé háborúk vannak és megjelent a globális terrorizmus és a szintén globális számítógépes – mondjuk így – kíberterrorizmus. Közben a katonai nagyhatalmak mindegyike új fegyverkezési programokba vágott, s nyomukban egyre nagyobb katonai erővel akarja növelni nemzetközi súlyát Törökország, Irán és Szaud-Arábia. Mi történik és ez mennyire veszélyes? 

Folytatódik a Magyarul Balóval választási vitasorozata, ismét kormánypártok nélkül. Ezért három ellenzéki párt politikusai vitatkoznak arról, mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek. A téma a szegénység. A résztvevők: dr. Varga-Damm Andrea, Jobbik, Spät Judit, Együtt és Soproni Tamás, Momentum.

Választások idején az ember elgondolkozik: mit hoztak az elmúlt évek? Esetünkben az elmúlt 8 év. Mit nyertünk, mit vesztettünk? Ki nyert, ki vesztett? Ha azt nézzük, mennyi új és ezek között mennyi sokmilliós autót látni, a nyertesekre gondolunk. Ha tudjuk, hogy a rokkantnyugdíjasok milyen katasztrofális helyzetbe jutottak, a vesztesekre.

Folytatódik a Magyarul Balóval választási vitasorozata, ismét kormánypártok nélkül. Ezért három ellenzéki párt politikusai vitatkoznak arról, mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek. A téma: a nyugdíjrendszer és a nyugdíjasok. A résztvevők: Schmuck Erzsébet, LMP, Sneider Tamás, Jobbik és Korózs Lajos, MSZP.   

Választási vitasorozatunk tizedik része az általános médiában ritkán érintett agráriumról – itt dolgozik minden tízedik magyar foglalkoztatott. A kormánypártokat ma is hiába várjuk, így 3 ellenzéki párt politikusai vitatkoznak: mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek.

A világot történelmileg villanásnyi idő alatt ellepte a számítógép, az internet, a tablet és az okostelefon, a szakértők elkezdtek azzal foglalkozni, hogy mit hoz ez a digitális világ és hogyan lehet ebben eligazodni. És – persze egyszerűsítve – oda jutottak, hogy a mindenkit érintő digitális élethez digitális intelligenciára van szükség. Az micsoda? Megpróbáljuk kibontani.

Választási vitasorozatunk kilencedik része. Most is 3 ellenzéki párt politikusai vitatkoznak egy témáról, hogy mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek. A mai téma: bűnüldözés és igazságszolgáltatás. A résztvevők: Vadai Ágnes, DK, Mirkóczki Ádám, Jobbik, és Harangozó Tamás, MSZP.  

Ön tudja, hogy az utóbbi 15 évben az iskoláskorú népesség 20 százalékkal csökkent Magyarországon? Vagy, hogy az észak-keleti megyékben ötször annyi hátrányos helyzetű iskolás él, mint Nyugat-Magyarországon? Az egészségüggyel együtt az oktatás évek óta vezető közéleti téma, de átfogó tényeket a diákok és a tanárok helyzetéről, a nem változó területi egyenlőtlenségekről és általában a folyamatokról nem nagyon lehetett ismerni. Eddig.

A hatalom részeseként milyen lenne a Jobbik, a DK és a Momentum bér- és foglalkoztatáspolitikája? Terveznek-e nagyarányú béremelést, és ha igen, miből? Mit kezdenének a közmunka-programmal? A szakképzéssel és a felnőttképzéssel? Hogyan lehetnénk összeszerelő üzemből a digitális ipar képviselői? A választási vitasorozat résztvevői: Orosz Anna, Momentum, Gyöngyösi Márton, Jobbik és Székely Sándor a Demokratikus Koalíció képviselője.

Választási vitasorozatunk hetedik része. A szerdai téma: a mindenki zsebére ható adórendszer – ki mit tenne a hatalomban? A résztvevők: Schmuck Erzsébet, LMP, Arató Gergely, DK és Burány Sándor, MSZP. Először Burány Sándor beszél két percig, utána Schmuck Erzsébet, és végül Arató Gergely. – és az adás végén ugyanez lesz a sorrend.  

Molnár Gyula, az MSZP elnöke, Volner János, a Jobbik alelnöke és Hadházy Ákos, az LMP társelnöke beszélgettek kedden este a Magyarul Balóval műsorban. A téma a kormányváltás volt.

A hódmezővásárhelyi polgármester-választáson egy ellenzéki jelölt legyőzte a fideszes alpolgármestert vasárnap. Ennek nyomán a Fidesz mozgósít, közben az ellenzéki oldalon nem kevesen azt hiszik, nőttek az esélyek az áprilisi választásokra. Van-e újratervezés vasárnap óta?  

Választási vitasorozatunk hatodik része. A kormánypártoknak a hódmezővásárhelyi bukta sem növeli bátorságukat, ma sem jöttek el, így 3 ellenzéki párt politikusai vitatkoznak egy-egy témáról. A mai téma: az önkormányzatok jövője.

Elon Musk, egy Dél-Afrikából indult, immár amerikai migráns, aki: meg akarja állítani a globális felmelegedést, a Marson keres új helyet az emberiségnek és közben közlekedési forradalmat tervez a földön. A világ jelenleg legerősebb és arányosan legolcsóbb rakétáját indította sikeresen a világürbe. A távlati cél a Mars. A magáncégek és a világűr.

A mai téma: a sorskérdésnek tartott népesedési helyzet – ki mit tenne a hatalomban? A vita résztvevői: Dúró Dóra Jobbik, Bangóné Borbély Ildikó MSZP-Párbeszéd és Sallai Róbert Benedek LMP. Hárman összesen 10 gyerek szülei.

A Fidesz-KDNP 2014-es választási győzelmének talán döntő eleme volt a 2013-ban indult rezsicsökkentés, ettől kezdve változatlan hatósági áron kapjuk az energiát. Igen ám, de közben telt-múlt az idő és a világpiaci energiaárak zuhanásnak indultak, miközben a hazai árak változatlanok maradtak. Ennek következtében a rezsicsökkentésből lényegében rezsinövekedés lett. Ezt jó lenne tisztázni a kormányzat képviselőivel, de most is hiába hívtuk őket.

Futballcsodára vár Magyarország jó fél évszázada töretlenül, az 1966-os angliai világbajnokság óta – amikor 3:1-re vertük a világbajnok Brazíliát. Most megint nekirugaszkodunk, hogy eljussunk a 2020-as Európa-bajnokságra. A kulcsember az új magyar szövetségi kapitány, a belga Georges Leekens, aki sikeres játékos volt, edzőként erősen vegyes a mérlege, de tény, hogy része van a belga futball feltámadásában.

A kormánypártok ma sem jöttek el, így 3 ellenzéki párt politikusai vitatkoznak egy-egy témáról, hogy mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek. A mai téma: ki, milyen, mekkora államot akar? A résztvevők: Staudt Gábor, Jobbik, Szabó Tímea, Párbeszéd és MSZP és Fekete-Győr András, Momentum.

Szombattól hivatalosan is megkezdődik és 50 napig tart az amúgy négy éve folyamatosan érezhető választási kampány. A tét: 199 országgyűlési képviselői hely, ebből 93 pártlisták, 106 egyéni jelöltek között oszlik el. A választások törvényi és nyilvánossági keretei és ellentmondásai.

Választási vitasoroztunk harmadik része. A kormánypártok most sem jöttek, így 3 ellenzéki párt politikusai vitatkoznak egy-egy témáról, hogy mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek. A téma: a választási rendszer. A résztvevők: Dúró Dóra, Jobbik, Varga László, MSZP és Szigetvári Viktor, Együtt.

Választási vitasorozatunk második része. A kormánypártokat is hívtuk, nem jönnek, így 3 ellenzéki párt politikusai vitatkoznak egy-egy témáról, hogy mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek. A mai téma: Paks2.

A politika lényegéhez tartozik az ellentétes vélemények érdemi, kulturált vitája, ám ilyesmi Magyarországon lényegében nincs. Pedig választások előtt még nagyobb szükség van vitákra. Ezért a Magyarul Baló műsora választási vitasorozatot kezd. A kormánypártok részvételére nem számíthatunk, hiába hívtuk őket is. Így minden műsorban 3 ellenzéki párt politikusai vitáznak egy-egy témáról. Az első téma: a határon túli magyarok. A résztvevők: Szávay István Jobbik, Mesterházy Attila MSZP és Molnár Csaba DK. 

Itthon látványos jobboldali médiatábora támadt egy amúgy baloldali francia közgazdásznak: Thomas Pikettynek van egy blogja a Le Monde mértékadó balközép francia napilapban, s ebben január 16-án azt találta írni és bizonyítani, hogy a kelet-európai országok uniós vesztesek.

Ki, hogyan és milyen alapon dönt a kórházak és a műtétek állami támogatásáról, amely természetesen a mi pénzünkből működik, és ugyanígy ki és hogyan dönt arról, hogy mely gyógyszereket mennyire támogat a társadalombiztosítás, ugyancsak a mi pénzünkből. És persze: milyen egy ideális társadalombiztosítás és hol vagyunk ettől?

Az embernek az a gyanúja, hogy ma a tájékozott közvélemény is elsősorban rendőrségi hírekkel azonosítja a cigányságot, mert mostanában az Országos Cigány Önkormányzat és Farkas Flórián miniszterelnöki kedvenc ellen folyó nyomozásokról és vizsgálatokról lehet hallani. A cigányságról nem. Pedig sem nélkülük, sem ellenük nem képzelhető el a jövő Magyarországa.

Ha valaki elveszíti munkáját, álláskeresési támogatást kap, ha nem talál állást, marad a közmunka. A kormány szerint közelítünk a teljes foglalkoztatottsághoz. Persze, ha beleveszik a külföldön dolgozókat és a majdnem 200 ezer közmunkást, a magyar munkaerőpiac mostoháit. Helyzetük öt éve nem változik, ma már a minimálbértől is szakadéknyira vannak… Mi legyen velük?

Az általános iskola után 10-ből majdnem hatan nem gimnáziumban, hanem vagy szakgimnáziumban, vagy szakközépiskolában tanulnak tovább. A szakközépiskola viszont nem ad érettségit és tananyagában kevesebb közismereti óra van. Ezt az új rendszert nem kevesen bírálják.

A világon lassan 8 milliárdan élünk és a népesség 30 év múlva 10 milliárdra nő. Magyarországon majdnem 10 millióan élünk és a népesség jó 30 év múlva alig több mint 8 millióra csökken. Európa az egyetlen kontinens, amelynek népessége csökken – úgy 4 százalékkal, de Magyarországé e számítás szerint vagy 15 százalékkal.

A világ vállalatainak csúcsára mostanában olyan technológiai cégek jutottak, amelyek egyfelől globális üzleti hatalmak, másfelől – és ez így új jelenség - egyidejűleg emberek milliárdjainak agyát és lelkét is képesek befolyásolni. Az egyik ilyen új hatalom a Facebook, amelyet 2016 ősze óta egyre több bírálat ér, ezért úgy döntött, hogy megváltoztatja működésének szerkezetét. De hogyan?

Azért van munkaerőhiány Magyarországon, mert sokan külföldre mennek és közülük kevesen jönnek vissza? De hányan, kik, milyen életkorban, milyen iskolázottsággal és az ország melyik részéből mennek külföldre és ugyanígy, kik jönnek vissza?

Afrika. Migránsoknak nevezett elvándorlók és meleg – nagyjából ennyi jut legtöbbünk eszébe. Meg az a mostanában divatos politikusi szöveg, hogy ne jöjjenek Európába, vigyük oda a segítséget. Hát vigyük. Fogalmunk sem lehet róla, hova, kinek, mit, mennyit. Beszéljünk Afrikáról, pontosabban Fekete-Afrikáról az északi arab országokról délre.

A kormány büntetőadókkal sújtaná azokat a civil szervezeteket, amelyek szerintük az illegális bevándorlást támogatják. Ez a Stop Soros néven nyilvánosságra hozott törvénycsomag, amely a civilek szerint kártékony, jogilag értelmezhetetlen és megbélyegzi őket. Az ellenzék figyelemelterelésről beszél.

Tényleg megszűnt a jogbiztonság Magyarországon? Ha Ön vagy családtagja még nem kért a jó tízezernyi magyar ügyvédtől segítséget vagy védelmet, előbb-utóbb bizonyára fog. Kérdésünk: az ügyvédek képességein és tudásán kívül mitől függ működésük hatékonysága és eredményessége?