Látunk, hallunk, olvasunk. Információt kapunk, tárolunk, keresünk.

2015 februárja óta a Magyarul Balóval műsorának főszerkesztő/műsorvezetője volt. Méltósággal viselt, hosszú betegség után szerettei körében hunyt el 2019. március 18-án.

Szerkesztő

A magyar politika érzi, hogy jó lenne minél több külföldön dolgozó honfitársunkat valahogyan hazahívni. Vannak tervek. Beszélgetésünket három külföldön élő magyar is figyeli: ketten Londonban élnek, harmadik vendégünk egy német kisvárosban. Megtudjuk, mit gondolnak a pártok terveiről.

Több százezer magyar dolgozik külföldön. A pártok egymásra licitálva versengenek, hogy közülük minél többen jöjjenek haza. A kormánynak 100 millió forintból eddig 52 fiatalt sikerült visszahoznia. A többiek köszönik, jól, vagy kevésbé jól vannak Londontól Szingapurig, de egyetlen párt ígéreteire sem nagyon mozdulnak. Politikusok a stúdióban, és érintettek külföldi helyszíneken.

A kormány úgy döntött, hogy minden minisztérium és háttérintézmény mondja fel telekomos mobilnet-szerződését. A Telekom részvényárfolyama majdnem 2%-kal csökkent csütörtökön. Az előzmények: Kovács Ákos énekes egy interjúban azt mondta, a nők azzal teljesednek ki, ha tartoznak valakihez, és gyereket szülnek, és megerősítette egy korábbi kijelentését, hogy nem hisz az emancipációban, azaz a nők egyenjogúságában. Válaszul a Magyar Telekom bejelentette, hogy a továbbiakban nem szponzorálja az énekest, mivel a maga részéről az a meggyőződése, hogy nőket és férfiakat egyenlő esélyekkel foglalkoztasson. Válaszul a kormány - a legutolsó állás szerint – felmondja a minisztériumok mobilnet szerződéseit. Egyelőre nem tudható, hogy ez pontosan mit jelent, és mekkora kár éri a Telekomot és a magyar adófizetőket. Ugyancsak nem tudható, pontosan hogyan támogatta a Telekom Kovács Ákost. Valamint: sem a magyar kormány, sem a Telekom nem kíván műsorunkban beszélni.

A Magyar Telekom magáncég bejelenti, hogy a továbbiakban nem szponzorál egy magyar énekest, mert mást gondol a nemek egyenlőségéről, mint az énekes egy interjúban. A lépésen Lázár János nyilvánosan felháborodik, majd a magyar kormány ma bejelenti, hogy utasították a minisztériumokat és a háttérintézményeket, hogy bontsák fel valamennyi szerződésüket a Telekommal. Micsoda?

Az unió 28 tagországa közül Magyarország a 21-ik a korrupciós ranglistán, tehát csak hét országot előzünk meg. A kormány szerint eredményes harc folyik a korrupció ellen. A 2006-tól 2010-ig tartó időszakhoz képest 2010 és 2013 között lényegében több mint háromszorosára nőtt különféle korrupcióval kapcsolatos feljelentések elutasításának aránya.

Évente átlagosan 100 millió euró uniós pénzt szerez vissza az OLAF, ez egy rövidítés, az unió korrupció és csalás elleni szervezete. Munkájának másik eredménye összesen 900 évnyi börtönbüntetés az elítélt csalóknak. Vendégünk, az olasz Giovanni Kessler 12 évig volt ügyész Olaszországban, a maffia ellen is nyomozott, ami nem életbiztosítás, 4 éve a most 435 embert foglalkoztató OLAF elnöke.

Szakértő becslések szerint évente mindenkinek, a csecsemőket is beleértve, 45 ezer forintjába kerül. Intézményesült. Többé-kevésbé Európában is. Hogyan küzd ellene az Európai Unió? Vendégünk Giovanni Kessler, az unió csalás elleni hivatalának főigazgatója. És mit tesz Magyarország? Hazai szakértőket is kérdezünk.

Egy alapítvány Székesfehérvár egy állami tulajdonú területén 15 millió forintos állami és 2 millió forintos önkormányzati támogatással mindenáron szobrot akar állítani Hóman Bálintnak, akit városfejlesztőnek és kiváló történelemtudósnak tartanak. A szobor ellen Magyarországon és külföldön is sokan tiltakoznak, mivel Hóman Bálint szerintük annak idején képviselőként és kormánytagként tevékenyen részt vett a zsidótörvények kidolgozásában és megvalósításában. Szét lehet-e, szét kell-e választani adott esetben egy tudós tudományos és politikai tevékenységét? Avagy: kaphasson szobrot bárki Magyarországon ma, akiről még támogatói is elismerik, hogy antiszemita volt?

Városfejlesztő és történelemtudós, érvelnek mellette Székesfehérvár kormánypárti képviselői. Igen, de dokumentáltan antiszemita, mondják az ellenzők. A fideszes polgármester már hátrál, a kormány a városra mutogat, a város az ötletgazda alapítványra. A szobor elkészült, két hét múlva fel akarják állítani.Vita.

Aggasztó sebességgel tűnt el a szalagcímekből és az első oldalakról a szombaton véget ért párizsi klímacsúcs, pedig politikusok, diplomaták és tudósok is áttörésről, történelmi megállapodásról beszélnek. 25, 50 vagy 100 év múlva tudhatjuk meg, hogy valóban sikerült-e megóvni a világot a globális felmelegedéstől. A feladvány egyik oldala: két fokkal vagy többel melegszik-e fel a Föld, a másik oldal az, hogy mire vagyunk képesek ezért a legfeljebb két fokért mi valamennyien, most már jó hétmilliárdan. A tehetős országok vállalják, hogy az úgynevezett fejlődő országoknak évente legalább 100 milliárd dollárnyi támogatást fizetnek.

A világot megrettentő terror-sokk után a világ lehetséges megmentésének jelképe lett Párizs: áttörésnek tartják majd 200 ország ott aláírt klima-megállapodását. A neheze most jön: önként vállalt kötelezettségek, de ki-ki megtartja-e? Pénz a fejlődő országoknak, de ki-ki megkapja-e? Történelmi pillanattá válik-e majd a hétvégi párizsi aláírás?

Hogyan akarja megtartani a nyomtatott betűt az internet segítségével a magyar sajtó. Vendégeink: Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke, Dunai András, a magyarországi tartalomszolgáltatók egyesületének elnöke, amúgy a Central médiacsoport digitális üzletágának igazgatója, Lengyel András, a Ringier-Axel Springer kiadó marketing igazgatója.

Rohamosan és alighanem megállíthatatlanul csökken a magyar nyomtatott lapok példányszáma. A kiadók mégsem költenek eleget a digitális fejlesztésekre, pedig egyre többen, egyre többet olvasunk az interneten - számítógépen, mobiltelefonon és tableten. Szakmai vita.

Mivel a menekültválság kezelésének kulcsa Törökország, most már inkább az unió udvarol a törököknek. Merre tart ez az ország?

Katonai konfliktus Oroszországgal, kötélhúzás az Unióval, több mint kétmillió szír menekült, kurdok, belső feszültségek. És: mindeközben a NATO második legnagyobb katonai erejével bíró Törökország a sokszereplős szíriai polgárháború kellős közepén találja magát.

A magyar Országgyűlés minden bizonnyal a világelsők között van a törvényalkotás sebességét illetően. A gyakorlat évek óta működik. A legújabb: az illetékes bizottság november utolsó napján tárgyal egy frissiben megkapott törvényjavaslatot, amely másnap az Országgyűlés elé kerül és még aznap elfogadják. Tartalma: az állam bevételeinek több mint 90 százalékát produkáló NAV, azaz, a Nemzeti Adó és Vámhivatal közvetlen kormányirányítás alá helyezése és erőteljes átszervezése. Mi ez? A politika közelebb rántja magához a NAV-ot? Hatékonyságjavítás?

Egyetlen nap alatt átvitte az Országgyűlésen az egyik legfontosabb közintézmény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal totális átalakítását a kormány, amely mostantól nem csak felügyeli, hanem irányítja is az adóhivatalt. Átszervezés, elbocsátások, ritkuló vagyonosodási vizsgálatok, de miért használna mindez az adófizetőknek? Politikai vita.

Ha igaz, naponta majd hat órát töltünk azzal, hogy a telefonunkat nyomkodjuk, mindenhol, mindig. Sokszor kettesben is. Ennek persze örülnek a fejlesztők és a kereskedők, de aggódnak a pszichológusok, tanárok, szülők, vagyis azok, akiket zavar, hogy egymás helyett csak a kijelzőre figyelünk.

Ha igaz, naponta majd hat órát töltünk azzal, hogy a telefonunkat nyomkodjuk, mindenhol, mindig. Sokszor kettesben is. Ennek persze örülnek a fejlesztők és a kereskedők, de aggódnak a pszichológusok, tanárok, szülők, vagyis azok, akiket zavar, hogy egymás helyett csak a kijelzőre figyelünk.  

Egy országnak tudnia kell, lakosságának hány százaléka él szegénységben. Ez persze attól is függ, hogyan számolják azt, hogy ki a szegény. Magyarországon a hivatalos számokat a Központi Statisztikai Hivatal közli és ezek alapján a szakemberek lényegében egyetértenek abban, hogy 4 millióan élnek az úgynevezett létminimum alatt. Szegények vagy még szegényebbek. A létminimum-számítást a KSH 2014-ben felfüggesztette azzal, hogy ez a kifejezés pontatlan és túlságosan negatív. Most a KSH úgy gondolja, hogy mégis csak számolni kell létminimumot, de másképpen, mint eddig .

4 millióról két millióra csökkentené a szegények számát egy új módszerrel a KSH, mondván, hogy a létminimum több, mint a szegénység. De akkor mi a létminimum? A KSH most úgy akar számolni, hogy a szegénységnél több szerény megélhetéshez 2 millió embernek elég napi 1800 kalória és havi 76 ezer forint. Létminimum vita.

Szenvedély és saját vízió. Ez különbözteti meg a sikeres embereket a sikertelenektől. Nem műveltségük, nem eredményeik, nem az, hogy hol születtek, vagy hova jártak iskolába. Az a fontos, hogy mindenkinél előbb lássák, mi várható a jövőben, és legyen pontos, átgondolt tervük arról, mit szeretnének véghezvinni. És van még egy közös jellemzőjük: coach segíti karrierjüket.

Alig 20 évesen már a legendás Apple-vezér, Steve Jobs karrierjét egyengeti. Később cégóriások felsővezetőinek ad karriertanácsokat, mára a Szilícium-völgy legelismertebb tréner-guruja, aki világkörüli útjain Japántól Dél-Amerikáig cégvezetőknek segít még sikeresebbé válni. Magyarországon beszélgettünk Robert Dilts üzleti tanácsadóval.

A munkáltatók és a munkavállalók minden év végén igyekeznek megállapodni a minimálbér jövőre esedékes összegéről. A munkavállalók most 9%-os emelést akarnak, a munkáltatók 3%-ot ajánlanak. Az eredmény nyilván valahol a kettő között lesz, ha nem tudnak megállapodni, a kormány dönt. Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal képviseletében és Kordás László, a munkavállalók képviseletében.

A szakszervezetek 9 százalékos minimálbér emelést akarnak, és 13 százalékkal növelnék a bérminimumot. A munkáltatók 3 százalékban gondolkoznak. A különbség tetemes. A tárgyalások döcögnek. Az ügy egészében majdnem egy millió embert érinthet. Ha nincs megállapodás, a kormány dönt – a jövő évi költségvetés 5%-kal számol. Vita a Magyarul Balóban este fél 10-től az RTL II-n!

Mivel az ország nagyon sok, tipikusan kisebb településén sokan panaszkodnak, hogy folyamatosan lopják értékeiket és a rendőrség tehetetlen, ma este az a kérdésünk, meddig mehet el az ember saját értékeinek védelmében – azaz, hol vannak a jogos védelem határai, hogy az ember védekezhessen, de ne kerüljön börtönbe. Sok ilyen történet végződik a bíróságon.

Hét évet kapott első fokon emberölésért egy borosgazda, aki, mivel korábban folyamatosan meglopták, fagyállót kevert a borába, amitől a bortolvaj meghalt. A gazda nem érzi bűnösnek magát, az ügyészség meglepetésre enyhítésért fellebbez. Hol vannak a jogos védelem határai, mit tehetünk, ha a rendőrség tehetetlen, de nem akarunk börtönbe menni?

A párizsi merényletek után a magyar miniszterelnök azt mondta egy brüsszeli amerikai lapnak, hogy minden terrorista bevándorló. Vagyis hát félni kell a bevándorlóktól és nem szabad őket beengedni. Ezt a felfogást egyre többen követik Európában, mások szerint a menekültválság önmagában nem jár a terrorveszély növekedésével. Minden esetre, Európa fél. Ki inkább, ki kevésbé. A kérdés: hogyan kezelje ezt a félelmet a politika?

Minden terrorista bevándorló, mondja a miniszterelnök. A menekülteket nem lehet összemosni a terroristákkal, mondja az ellenzék egy része, de nincs javaslatuk a menekültválságra. Van-e itthon terrorveszély? Félnünk kell a párizsi terrortámadások után? Egyáltalán: állandósulhat életünkben a félelem? Hárompárti vita a Fidesz, az MSZP és a DK képviselőivel.

Radikálisan másképpen látja a közoktatás és főleg a benne dolgozók helyzetét a kormány illetve a pedagógusokat tömörítő szakszervezetek. Annyira másképpen, hogy vendégünk, Czunyiné Bertalan Judit, a közoktatásért felelős államtitkár nem vállal vitát második vendégünkkel, Galló Istvánné szakszervezeti vezetővel.

A hivatalos szöveg: elégedett tanárok, jó hangulat, emelkedő bérek. Aki ezt másképpen látja, feszült tanárokról, rossz légkörről, bérezési trükkökről beszél. A hivatalos szöveget az államtitkár mondja, szerinte minden rendben, de egy szakszervezet a miniszterelnökhöz fordult és sztrájkot akar. Mindkettőjüket meghallgatjuk.

Ma már többezer kilométeres távolságból is lehet súlyos, majdhogynem háborús károkat okozni embereknek, cégeknek, államoknak is akár. Ezért a számítógépes hálózatok védelme világszerte elsőrangú nemzetbiztonsági feladat lett. Nálunk is. Vendégünk egy új szervezet, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet vezetője, Bencsik Balázs.

Lehet-e nagy cégeket, netán államokat működésképtelenné tenni az interneten? Most is hallunk kibertámadásokról, ezért minden állam igyekszik védeni a saját és polgárai hálózatait és adatait. Az önéit is, ha bankol, vásárol vagy csak levelez a neten. Vendégünk a most alakult Nemzeti Kibervédelmi Intézet vezetője.

A sokféle nemzetközi feszültség miatt nem a legszerencsésebb pillanatban – állam- és kormányfők felvonulásával hétfőn kezdődik Párizsban az a klímacsúcs, amitől világszerte azt remélik, hogy 18 évvel az első egyezmény után, érdemi eredménye lesz, hogy legalább lassabban és kevésbé melegedjen a Föld.

2100-ra akár 6 fokkal is nőhet a világ átlaghőmérséklete. Ez esetben sok millió ember nem jutna vízhez, de tízmilliók otthona kerülne víz alá. 195 ország Párizsban próbál majd összehozni egy megállapodást: ebbe minden állam beleírná, mit vállal, hogy a Föld átlaghőmérséklete legfeljebb 2 fokkal nőjön. De mennyibe kerül mindez? Ki fizeti a számlát? És: mit vállal Magyarország?

2015. novemberének végén Magyarországon több menedékkérő van idegenrendészeti őrizetben, tehát zárt helyen, mint nyitott befogadó állomáson. Egy részüket bírósági ítélet utasította ki Magyarországról, csakhogy az ítéleteknek nem lehet eleget tenni, mert Szerbia nem fogadja be őket. A magyar kormányhivatal hamar az európai menekültválság kellős közepén találta magát. A kérdés az, hogy mit kezdett és mit kezd ezzel a helyzettel.  

Alig van dolga a szeptemberi határzár óta a Bevándorlási Hivatanak vagy csak visszaállt a megszokott ügymenet?  Miután a hozzánk érkező menekültek száma erősen megcsappant, a legnagyobb feladat: mi legyen a már kiutasított, de még itt fogva tartott menedékkérőkkel? Alakítja, vagy szolgálja a kormány bevándorlás-politikáját Végh Zsuzsa, aki 15 éve áll az intézmény élén?

A nemrég kinevezett  új egészségügyi államtitkár azt mondja, hogy előbb át kell alakítani az egészségügyi rendszert, utána lehet több pénzről beszélni. Erről azután szakértőket kérdeztünk a műsorban, akik azt mondták, egyszerűsítve, hogy egy átalakítás évekig tarthat. És addig nem lesz több pénz? És ezt az országgyűlési képviselők szó nélkül tudomásul veszik? Miért?

Szakemberek elvándorlása, pénzhiány, lerobbant épületek és műszerpark. Sokkal több pénz kellene az egészségügynek, mert Magyarország párját ritkítóan keveset költ rá. A kormány szerint előbb át kell alakítani az egész rendszert, utána jöhet több pénz. De a rendszer reformja sok évig tarthat. Lehet addig várni? Hárompárti vita.

Sokak szerint a melegedés fenyegeti leginkább a világot. Nem egészen így látja sokoldalú mai vendégünk, Björn Lomborg dán politikatudós, statisztikus, klímakutató, aki a világot járva egy nemzetközi agytrösztöt működtet. Azt mondja, a globális felmelegedés elleni hadjárat helyett sok minden másra értelmesebben lehetne költeni a dollár-ezermilliárdokat – gyerekek védőoltására, jobb minőségű élelmiszerre, oktatásra, a belső légszennyezés csökkentésére. A Budapesti Tudományos Világfórumon beszélgettünk vele.

A világvége-forgatókönyvek elterelik a figyelmet a valódi gondokról, mondja mai vendégünk, aki szerint minden országban el kellene dönteni, hogyan lehet a legolcsóbban és leghatékonyabban a legtöbb jót elérni. Vezető brit és amerikai lapok szerint a dán Björn Lomborg egyike azoknak a tudósoknak, akik a legtöbbet tehetnek a világ megmentéséért.

Hónapok óta nézzük a menekültekről szóló képsorokat Európában. Nagyon sokan nagyon sokfélét mondanak róluk, adott esetben ki-ki politikai nézetei alapján, de nagyon kevesen vannak, akik, mint mai vendégeink, maguk látták és tapasztalták, honnan, miért és hogyan jönnek a menekültek. Rajacsics Ágnes a török-szír határtól Görögországig utazott menekültekkel, Földes András összességében sok hetet töltött velük, Kakuk György a görög-macedon határtól Szegedig kísért csoportokat, N. Forgács Gábor végigforgatta az utat Törökországtól Ausztriáig.  

Ezt kérdezi egész Európa. Sokak szerint igen. De mit mondanak a menekülőket országról országra kísérő újságírók, akiknek saját élményei vannak a menekülthullám forrásvidékéről és állomásairól. Kik jönnek? Miért jönnek? Vannak közöttük gazdasági migránsok is? Küldi őket valaki? Kinek üzlet a menekültválság?

A párizsi merényletek belátható időre alighanem megváltoztatják Európa mindennapjait. A magyar kormány nem ezért, már korábbi szándéka szerint az Országgyűlés felhatalmazása alapján úgy döntött, hogy pert indít az Európai Unió bíróságánál a menekültek befogadására vonatkozó kvótarendszer ellen. A terrorhírek majdnem minden mást háttérbe szorítanának – de ez aligha lehet a kormány célja. Vendégünk Rogán Antal miniszter.

A kormány pert indít a tervezett uniós kvótarendszer ellen az Európai Unió Bíróságán. De mi a kormány terve arra, ha érvényes szerződések alapján sok ezer, először Magyarországon regisztrált menekültet – visszaküldenének hozzánk? Valamint: az Alkotmánybíróság részben megsemmisítette a Quaestor-törvényt és – vállalnak-e vitákat a kormány tagjai, kérdezzük Rogán Antal minisztert.  

Mivel a teljes magyar politikai elit képtelen a gyerekéhezés megszűntetésére, van egy kezdeményezés, amely Nemzeti Minimumnak nevezi magát és azt akarta elérni, hogy a mindenkori kormány vállalja, hogy felszámolja a gyerekéhezést. Országgyűlési határozatot fogalmaztak, amelyet kezdetben minden párt támogatott. Horgas Péter kezdeményezése álom maradt, ugyanis az országgyűlés Népjóléti Bizottsága még azt is elutasította, hogy a határozati javaslatról a bizottság egyáltalán tárgyaljon.

Szégyen, hogy ötvenezer gyerek éhezik Magyarországon, amely a világ legtehetősebb három tucat országának egyike. Még nagyobb szégyen, hogy elbukott egy civil kezdeményezés, amelyet eredetileg az összes párt támogatott, s amely kötelezte volna a kormányt a gyerekéhezés megszűntetésére. Miért bukott el? Mert a politika rátelepedett.