Nem csak a James Bond miatt érdekes Goldfinger neve: London egyik arcát is ő formálta
2026. november 18. 17:00
London több ikonikus épülete, tárgya és vizuális motívuma mögött magyar alkotók állnak. A Liszt Intézet új kiállítása azt mutatja meg, hogyan formálta öt, a nácizmus elől menekülő művész a brit főváros arculatát. A november 19-én nyíló tárlat nemcsak műveket, hanem személyes történeteket is közel hoz. A megnyitón az alkotók leszármazottai is megszólalnak.
Bár sokan nem is sejtik, a brit főváros legkarakteresebb pontjai mögött magyar elme áll. Ha valaki megáll a monumentális Trellick Tower lábánál, vagy a londoni metró klasszikus plakátjait nézegeti, valójában a magyar emigráció zsenialitásával találkozik. A londoni Liszt Intézet legújabb, jövő márciusig megtekinthető tárlata éppen ezeket az összefonódásokat tárja fel. A történet az 1930-as években kezdődött, amikor a nácizmus térnyerése elől számos zsidó származású művész keresett menedéket Nagy-Britanniában. Köztük volt Goldfinger Ernő, Breuer Marcell, Moholy-Nagy László, Kepes György és Péri László is. Számukra London nem csupán biztonságot, hanem egy hatalmas kísérleti terepet is jelentett, ahol a Bauhaus szellemiségét és a modernizmust átültethették a brit mindennapokba.
James Bond szerzőjét is megihlette a magyar brutalista művész
Az egyik legérdekesebb szál Goldfinger Ernőé, akinek neve nemcsak brutalista épületei, hanem egy irodalmi konfliktus miatt is közismert. Ian Fleming, a James Bond-regények írója annyira ellenszenvesnek találta az építész stílusát, hogy róla nevezte el a 007-es ügynök egyik leghírhedtebb ellenfelét, Auric Goldfingert. Az építész ugyan perrel fenyegetőzött, de végül beletörődött a kétes hírnévbe, alkotásai pedig ma már London védett kincsei közé tartoznak.
Így élt a hampstead-i művészkolónia
A kiállítás, amely a This Was Tomorrow címet viseli, nemcsak a múltat idézi meg. A megnyitón a művészek leszármazottai is jelen lesznek, köztük Pippa Goldfinger és Peter Peri képzőművész, akik ma is aktív formálói a brit kulturális életnek. A tárlat különlegessége, hogy olyan ritka fotogramokat, terveket és betonszobrokat is bemutat, amelyek magyar és brit múzeumok – köztük az egri Dobó István Vármúzeum és a London Transport Museum – szoros együttműködésének köszönhetően kerültek egy helyre. A látogatók bepillantást nyerhetnek a legendás hampstead-i művészkolónia életébe is. Itt, az Isokon-házban élt és alkotott egy időben Breuer Marcell és Moholy-Nagy László, de még a krimikirálynő, Agatha Christie is megfordult a modernista épület lakói között. A kiállítás kurátora, Sarah MacDougall szerint a tárlat rávilágít, hogy ezek a magyar alkotók nemcsak épületeket terveztek, hanem egy újfajta, élhetőbb jövőt is, ahol a művészet és a funkció elválaszthatatlanul összefonódik.
Borítókép: Peter László Peri, Space Construction with Bathers, c. 1950, Collection of Emmanuelle and Peter Peri