2026. március 29. 11:00
Emily Jane Brontë neve ma már egyet jelent az Üvöltő szelekkel, azzal a regénnyel, amely a szenvedély, a téboly és a pusztító szerelem egyik legdrámaibb ábrázolása a világirodalomban. A történet erejét az is jól tükrözi, hogy idén az Emerald Fennell által rendezett új Üvöltő szelek-adaptáció ismét berobbantotta a klasszikust a köztudatba.
A különös, befelé forduló angol írónő azonban egészen más életet élt, mint amit a könyv alapján sejtenénk. Alig hagyta el a szülőfaluja környékét, mégis milliók fantáziáját mozgatta meg. Összegyűjtöttünk 10 érdekességet Emily Brontë életéről és munkásságáról.
1. Hatan voltak testvérek – három lányból világhírű írónő lett
Emily nagycsaládban nőtt fel: hat testvér közül a Brontë-nővérek középső tagja volt. Charlotte, Emily és Anne mind írók lettek, regényeik – a Jane Eyre, az Üvöltő szelek és az Agnéz Grey – az angol irodalom máig meghatározó művei. Az irodalomtörténet egyik legkülönlegesebb jelensége, hogy egy ilyen elszigetelt, észak-angliai parókiáról három, egymástól függetlenül is jelentős írónő indult el egy családból.
2. Egy eldugott angol faluban nőtt fel
Az ír származású Brontë család Haworth-be, egy kicsi, komor hangulatú yorkshire-i településre költözött, mert az édesapa, Patrick Brontë ott kapott kápláni állást. A falut körülölelő kopár, szeles lápvidék – a „moors” – később az Üvöltő szelek ikonikus díszletévé vált. A természet vad, nyers ereje gyerekkorától kezdve rányomta bélyegét Emily képzeletére.
3. Képzeletbeli birodalmakban „élt” a testvéreivel
Édesanyjuk korai halála után a gyerekek nagynénjükhöz kerültek, és rengeteget voltak egymás társaságában. Legfőbb szórakozásuk az lett, hogy képzeletbeli világokat találtak ki, ezekhez országokat, karaktereket, történelmeket építettek fel, és mindehhez regényeket, elbeszéléseket írtak. Ezek a gyermekkori fantáziavilágok voltak Emily és testvérei „irodalmi játszóterei”, ahol kipróbálhatták magukat íróként, jóval azelőtt, hogy bárki komolyan vette volna őket.
4. Nevelőnőként dolgozott, de az iskolaalapítás csak álom maradt
Emily felnőttként nevelőnőként helyezkedett el egy női akadémián, majd Charlotte-tal együtt Brüsszelbe ment, hogy egy magániskolában tapasztalatot szerezzenek, eredetileg azért, mert saját nevelőintézetet szerettek volna alapítani Angliában. Az iskola azonban soha nem valósult meg. Az elképzelés megmaradt tervnek, az élet pedig végül más irányba sodorta a nővéreket, az irodalom felé.
5. Férfinéven jelentek meg, mert féltek az előítéletektől
Emily költői tehetségét Charlotte fedezte fel. Három nővérként azonban pontosan tudták, milyen előítéletekkel néznek szembe a kor női szerzői.
Ezért úgy döntöttek, hogy első verseskötetüket álnéven jelentetik meg. A monogramjukat megtartották, de férfias hangzású nevet választottak:
- Emily Brontë – Ellis Bell
- Charlotte Brontë – Currer Bell
- Anne Brontë – Acton Bell
A kritikusok egy része dicsérte őket, sokan pedig magabiztosan írtak „a Bell fivérek” tehetségéről, nem is sejtve, hogy három nő áll a név mögött.
6. Az Üvöltő szelek kezdetben sokkolta a kritikusokat
Emily egyetlen regénye, az Üvöltő szelek 1847-ben jelent meg, három kötetben. Bár ma az angol irodalom egyik csúcspontjának tartják, a kortárs kritikusok nagy része értetlenül fogadta.
A regény:
- bonyolult, több szinten elmesélt történetet használ
- szokatlanul sötét, kegyetlen világot mutat be
- a szerelemről sem idealizált, romantikus módon beszél, hanem nyers, destruktív szenvedélyként ábrázolja
Később, 1850-ben már önálló kötetként, Emily valódi neve alatt adták ki újra, ekkor indult el a klasszikussá válás útján.
7. Hollywood is felfedezte magának
Az Üvöltő szelek történetét a filmvilág is újra és újra előveszi. Az első nagy filmes adaptáció 1939-ben készült, Laurence Olivier főszereplésével. A legutóbbi jelentős feldolgozás idén került a mozikba – ez is mutatja, hogy Emily Brontë története közel 200 évvel a megírása után is inspirálja az alkotókat.
8. Viharos képzelet, csendes élet
Aki az Üvöltő szelek alapján vérbő társasági életet, botrányos szerelmeket és nagyvilági jeleneteket képzel Emily mögé, az valószínűleg csalódna.
A valóságban Emily Brontë visszahúzódó, befelé forduló egyéniség volt, nem tűrte a kötöttségeket, makacsul ragaszkodott a saját útjához, és a külvilág helyett inkább a fantáziavilágában élt.
Éppen ezért sok Brontë-kutató teszi fel máig a kérdést: hogyan tudott egy ennyire zárt, álmodozó nő ilyen pontos, kíméletlen élességgel írni szenvedélyről és őrületről?
9. A verseit nem a közönségnek, hanem magának írta
Emily igazi szerelme nem is a próza, hanem a líra volt. Rengeteget írt, de versei hazájában sokáig jórészt ismeretlenek maradtak.
Ennek egyik oka az lehetett, hogy nem a nyilvánosságnak szánta őket, sokkal inkább önmagának írt. Ma már a szakértők szerint költészete legalább olyan jelentős, mint az egyetlen regénye.
10. 30 évesen, kezelés nélkül halt meg
Emily egész életében törékeny egészségű volt, ahogy sok testvére is. Bátyja temetésén megfázott, de következetesen elutasított minden orvosi kezelést. Állapota gyorsan romlott, tünetei súlyosbodtak, és 1848. december 19-én, mindössze 30 évesen meghalt tuberkulózisban. Rövid élete ellenére olyan művet hagyott hátra, amely nélkül ma teljesen másképp nézne ki a világirodalom.
Emily Brontë élete látszólag csendes, eseménytelen, sőt „unalmas” volt – egy kis angol faluban, családi körben, betegségekkel küzdve telt. De a fejében és a füzeteiben egészen más világ létezett: vad, szeles, szenvedélyes tájak és emlékezetes, szélsőséges figurák keltek életre. Talán éppen ez az ellentmondás – a befelé forduló élet és a viharos képzelet feszültsége – teszi őt a mai napig ennyire izgalmassá.
Nyitókép forrása: Port.hu