2026. február 27. 11:50
Egy különleges kulturális kiadvány ötvözi a hagyományos könyv és a digitális mozgókép élményét, hogy bemutassa Budapest eltűnt és átalakult városrészeit. Huszonöt kézzel animált rövidfilm és több mint 700 archív fotó segítségével kel életre a főváros múltja és hangulata.
Budapestről egyedülálló kulturális kiadvány jelent meg, amely a hagyományos könyv és a digitális mozgókép határán mozog. A Budapest Filmbox huszonöt rövidfilmet tartalmaz, melyek beépített kijelzőn automatikusan indulnak, és a főváros eltűnt vagy átalakult városrészeit mutatják be több mint 700 archív fotó segítségével.
A múlt életre keltése kézi animációval
A Budapest Filmbox első pillantásra könyvnek tűnik, ám kinyitva mozgóképes élményt nyújt: a beépített kijelzőn 2–4 perces rövidfilmek indulnak el, amelyek a főváros aranykorát idézik meg. A filmek nem kronologikus történelmi áttekintést kínálnak, hanem vizuális emlékezetként mutatják be azt a Budapestre jellemző világvárosi hangulatot, amely mára jelentősen megváltozott. A huszonöt film fókuszában főként az eltűnt és átalakult városrészek állnak, így például a régi Erzsébet híd kecses szerkezete, a Millenniumi kiállítás ideiglenes pavilonvárosa, vagy a háborús sérülések miatt soha nem helyreállított kupolák és tetődíszek.
A filmek több mint 700 archív képre épülnek, amelyek döntő többsége a Fortepan gyűjteményéből származik. Az Animatiqua Stúdió munkatársai tudatosan kerülték a mesterséges intelligencia használatát, és kézi technikával, aprólékos animációval keltették életre a múltat.
A rendező, Kondacs András hangsúlyozta, hogy a projekt nem technológiai kérdés volt, hanem bizalmi alapú: fontosnak tartották, hogy ne generáljanak hamis képeket, és csak hiteles forrásokra támaszkodjanak, így elkerülve a múlt pontatlan illusztrációvá válását.
Érzelmi kapcsolat a múlt és a jelen között
A filmek narrációját a magyar változatban Hámori Gabriella, az angol kiadásban pedig Rebecka Johnston színésznők adják, akik nem akadémikus magyarázatokkal, hanem érzelmi hangvétellel vezetik végig a nézőt a múlt képein. A cél nem pusztán az információ átadása, hanem a múlt és a jelen közötti érzelmi kapcsolat megteremtése.
Mácsai Pál színész így fogalmazott a filmek kapcsán:
Tősgyökeres nem létezik, mégis tősgyökeres budapesti vagyok. Minden képen az én életem tere látszik, minden alak valamiképpen a felmenőm. Ezeken a filmeken valóság a gyerekkorom fantáziavilága: megmozdul a fénykép. Régi fotók, modern mágia: ki ne szeretné?
Kapcsolódás a korábbi alkotásokhoz és kiadásokhoz
A Budapest Filmbox stílusában és hangulatában a stúdió korábbi, Budapest 150. születésnapjára készült Budapest Születése című filmjére emlékeztet, amely szintén a főváros múltját idézte meg vizuális eszközökkel. A kiadvány két változatban jelent meg: egy A5-ös, 25 filmet tartalmazó albumként, valamint egy kisebb, 12 rövidfilmes mini kiadásban.
A Budapest Filmbox így nemcsak egy új formátumot képvisel a kulturális kiadványok között, hanem egyben egy mély kutatáson és gondos kézműves munkán alapuló várostörténeti mű is, amely a múlt képeit mozgásba hozva segít jobban megérteni a főváros történelmi arculatának változásait.
2024. január elsején is egy különleges Himnusszal köszöntötte az újévet az RTL: a 150 éves Budapest állt a Himnusz központjában. A felvételen a Fortepan és egy 1900-as évek elején készült fotósorozat segítségével egy időben mutattuk meg, hogyan festett régen és napjainkban egy-egy budapesti helyszín.
A múlt képei a jövőben is
A Budapest Filmbox egyedülálló módon ötvözi a hagyományos könyv élményét a digitális mozgóképpel, így új dimenziót nyit a várostörténeti emlékezet ápolásában. A kézzel animált, hiteles archív fotókra épülő rövidfilmek nemcsak a múlt megőrzését szolgálják, hanem érzelmi hidat képeznek a mai nézők és a régi Budapest között. A kiadvány várhatóan tovább gazdagítja a főváros kulturális kínálatát, és példát mutat a jövőben megjelenő hasonló projektek számára.