2025. augusztus 20. 7:36
Tűzijáték, kenyérszentelés, körmenet – ma is így ünneplünk, de vajon milyen volt régen augusztus 20.? Nézd meg velünk a régi fotókat, és utazzunk együtt vissza az időben Szent István napjára!
A történet Szent István királyig nyúlik vissza. Uralkodása idején még nem augusztus 20-a volt a nagy nap, hanem augusztus 15., Nagyboldogasszony ünnepe. Ilyenkor hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot, és ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának. 1038-ban, ezen a napon távozott az élők sorából.
A dátum csak később, Szent László idején került át augusztus 20-ra, amikor 1083-ban, VII. Gergely pápa engedélyével, oltárra emelték Szent István ereklyéit a székesfehérvári bazilikában. Ez volt a hivatalos szentté avatás pillanata – és egy új hagyomány kezdete.
A Szent Jobb kalandos útja
A legenda szerint István király épen maradt jobb kezét – a híres Szent Jobbot – a szentté avatáskor találták meg. Aztán egy időre nyoma veszett, és csak a 16. század végén került elő Dubrovnikban. Valószínűleg IV. Béla idején vitték oda, hogy megmentsék a tatárok elől. Végül Mária Terézia hozatta vissza Budára, és ettől kezdve minden augusztus 20-án ünnepélyes körmenetben mutatták meg a városnak. Ma a Szent István-bazilikában őrzik.
KVÍZ: Teszteld magad! Ki vezette be a kapuadót, és hogy hívták Mátyás király apját? A Szent Liga és a törökök 1699-ben békét kötöttek – de hol? Összeállítottunk egy történelmi tesztet, amiből kiderül, mennyi maradt meg az iskolában tanultakból. 15 kérdéses történelemkvíz: ki volt Szent István király apja? És Mátyásé?
Hullámzó évszázadok
Az ünnep sorsa az évszázadok során többször is változott. Volt, hogy a nemzeti függetlenség szimbólumaként tiltották, mint az 1848–49-es szabadságharc leverése után. A kommunista években az új kenyér ünnepe és az alkotmány napja lett belőle. A rendszerváltás után visszatért a régi fényéhez: újra van Szent Jobb-körmenet, és 1991 óta hivatalos állami ünnep.
Hagyomány és fesztiválhangulat
A múlt századokban augusztus 20. nemcsak vallási, hanem közösségi esemény is volt. Városokban tűzijáték, felvonulás, zenés mulatság várta az embereket, falvakban pedig népi játékok, táncházak és vásárok színesítették a napot. A templomi kenyérszentelés mindig kiemelt pillanat volt: a frissen sült cipó a bőség és az összetartozás jelképe lett.
Nézd meg ezt! Fókusz Anno: Augusztus 20-án ünnepel az egész ország, de pontosan mit is?
Manapság a programok még sokszínűbbek: a tűzijáték mellett gasztrofesztiválok, kézműves vásárok, koncertek és szabadtéri színházak várják az embereket. A régi hagyományok – mint a kenyérszentelés és a Szent Jobb-körmenet – békésen megférnek a modern látványosságokkal.
11 milliárdból ünnepel az ország: torták, kenyér és tűzijáték is lesz augusztus 20-án
Augusztus 20. ma egyszerre szól a történelemről, a hitről, a közösségről és a nyár utolsó nagy bulijáról. Legyen szó a dunai tűzijátékról, a friss kenyér illatáról vagy a Szent Jobb tiszteletéről, mindenki talál benne valami személyeset.
Nyitókép: 1978. pesti alsó rakpart: tribün a Parlament előtt az augusztus 20-i vízi- és légiparádén. Középen fényképezőgéppel Czinege Lajos honvédelmi miniszter, kockás ingben, világos cipőben Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov szovjet fegyvertervező. Fotó: Fortepan/MHSZ
Ez is érdekelhet:
- Mítosz vagy valóság? A leghíresebb bibliai relikviák nyomába eredtünk