„Ki sem mertem menni a házból, rettegtem” – bosszúból ellopták az arcát, hogy pornóban szerepeltessék

A modern technológia korában, ahol a valóság és a digitális manipuláció közötti határok egyre inkább elmosódnak, sokkal nehezebb megvédeni magunkat, mint korábban. Az internetes veszedelmek már nemcsak a bankkártyánkra vagy a személyes adatainkra jelentenek veszélyt, hanem a testünkre is. Sophie Compton és Reuben Hamlyn rendezőpáros az Egy másik test című megrázó dokumentumfilmjével mutatja be annak a fiatal nőnek az elkeseredett küzdelmét, aki a deepfake pornóipar áldozatává vált.

Az Egy másik test középpontjában álló fiatal nő, Taylor Klein arca az engedélye nélkül került pornográf tartalmakba. A lány mindennapjait ez valósággal tönkretette, ami személyes és jogi küzdelmek sorát indította el az életében. A film érzékenyen, de mégis kellő alapossággal vizsgálja a digitális identitás és a magánélet kérdéskörét, valamint a digitális manipuláció pszichológiai hatásait. Felvetődik a nagy technológiai cégek felelőssége, és a modern társadalom számára fontos etikai dilemmákat is feltár.

A főszereplő személyes története révén a nézők betekintést nyerhetnek a deepfake technológia áldozatainak világába, és világossá válik, milyen elképesztően nehéz az internet világában az identitásunk és az önrendelkezésünk visszaszerzése. Erre szokták azt mondani, hogy ami az internetre felkerül, az örökre ott is marad.

Az első pár napban ki sem mertem menni a házból, rettegtem, hogy előbb vagy utóbb az ismerőseim is látni fogják azokat a videókat. Mi van, ha a tanáraim vagy a leendő főnökeim is látni fogják majd? Teljesen feleméztette a napjaimat. Nem mertem szólni a szüleimnek, mert attól féltem, hogy úgy sem értenék meg. Úgy éreztem, hogy az egész az én hibám. Egész nap csak sírtam. Nagyon magam alatt voltam

– emlékezett vissza a pokoli kezdetekre Taylor, akit egy életre traumatizált, hogy visszaéltek a képmásával.

Gyalázkodó üzenetekkel kezdődött

A film nemcsak személyes traumákra fókuszál, hanem a szélesebb társadalmi hatásokra is, amelyek a deepfake technológia hatására érik az embereket. Az elmúlt években megszaporodtak azok a hírek, amelyek identitáslopásról szólnak. Az rtl.hu-n is írtunk Taylor Klein esetéről, akinek ellopták a digitális személyazonosságát és egy pornóban kezdték szerepeltetni. A lány mérnökcsaládból származik, ő maga is továbbtanult, és átlagos, ártatlan életet élt, soha nem került kapcsolatba a pornóiparral.

Egy nap azonban egy barátjától kapott üzenetben egy linket talált, ami egy pornóvideóra vezetett, ahol saját magát látta egy film főszereplőjeként. Kiderült, hogy arcát digitálisan ellopták, és deepfake pornóban használták fel. Az incidens előtt Taylor észrevette, hogy gyalázkodó üzeneteket kap Instagramon, de nem értette, mi történhetett, aztán rájött, hogy a deepfake pornó elkezdett terjedni az interneten.

Miért akarja valaki ezt csinálni? És egyáltalán ki tesz ilyet, miért akar engem büntetni?

– mondta az elkeseredett lány.

A helyzet súlyosbodott, amikor Taylor szobatársáról, Juliáról is hasonló videók jelentek meg. Mindkét nő arra gyanakodott, hogy ismeretségi körükből valaki visszaélt az arcukkal. Az Egy másik testben az áldozatok elmesélik azt is, hogy milyen érzés volt, amikor kiderült, hogy egy olyan ember verte át őket és tette tönkre az életüket, akiről soha nem gondolták, hogy ártani akart volna nekik. 

Egy Mike nevű férfi, aki korábban jó kapcsolatban állt velük az egyetemen, sértődöttségében készítette a deepfake videókat, mert a nők hanyagolták őt. Mike a 4chan fórumon is aktív volt, ahol ezek a videók népszerűek lettek. Mike nemcsak Taylorról és Juliáról, hanem másokról, például a Gibi ASMR nevű streamerről is készített hamis pornót.

Mike profilját több mint egymillióan nézték meg, és eddig 132 hamis pornóvideót tett közzé. Taylor és Julia felvették a kapcsolatot Gibi ASMR-rel, aki videót készített a deepfake pornó veszélyeiről és igazságtalanságairól, hogy felhívja a figyelmet a problémára.

Ez az eset is rávilágít arra, hogy a digitális korban milyen súlyos következményekkel járhatnak a technológiai visszaélések, és hogy sürgős változásokra van szükség a digitális etika és a szabályozások terén.

De írtunk korábban azokról az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet kapó, egyszerűen, bárki által használható technológiákról is, amelyek képesek bárkiről erotikus fotókat gyártani, akár gyerekekről is. Ilyen például az egyik alkalmazás mesterséges intelligencia alapú avatar generátora is, amely nagy vitákat váltott ki, amikor kiderült, hogy a szoftver engedély nélkül hoz létre olyan tartalmakat, amelyek akár pornográf jellegűek is lehetnek. Az ilyen technológiák kapcsán különösen aggasztó, hogy a gyermekekről készült képeket is felhasználhatják.

Ilyen és ehhez hasonló problémákkal foglalkozik az Egy másik test, ami sorra veszi a jogi és az érzelmi kihívásokat is, amikkel az áldozatoknak meg kell küzdeniük. A dokumentumfilm egyértelmű üzenetet közvetít: változásra és nagyobb tudatosságra van szükség a digitális korban, hogy megvédjük magunkat és társadalmunkat az ilyen típusú visszaélésektől.

Az Egy másik test című dokumentumfilm már elérhető az RTL+-on.

A Reggeliben nemrég arról beszélgettek, hogy hogyan lehet felismerni a deepfake tartalmakat:

Nyitókép (illusztráció): Pexels